Új hozzászólás Aktív témák
-
L3zl13
nagyúr
Talán túl gyanakvó vagyok, de ez úgy hangzik, mintha valaki nagyon beilyedt volna a SpaceX fejlődésétől és kicsit megnoszogatta az FAA-t hogy tegyenek keresztbe nekik.
FAA ellenőr személyes jelenléte kell? Mégis minek? Mit tud csinálni a helyszínen ami távolról nem megoldható? Személyesen vizsgálja á a rakétát? Vagy meg tudja állítja a robbanást ha baj van?Aki hülye, haljon meg!
-
nagyúr
Aztán majd jól kiszervezi az egész SpaceX-et Mehikóba, (de ott amúgy is 100 dolcsiért fellőnek bármit a holdra ).
Aki él és nem boldog, az téved!
-
Alan[HUN]
senior tag
-
L3zl13
nagyúr
Kösz a javításért.
A Starship tesztek mind itt mennek ha jól tudom, szóval ha valaki azt szeretné hátráltatni, hogy ezzel jobb helyzetbe hozza a saját megoldását akkor ez jó lépésnek tűnik.
@pilóta: Ha kiszervezik, akkor meg azért lesznek kiközösítve. Plusz akkor bukják az esélyt, hogy a jövőben katonai vagy más nemzetbiztonságilag kritikusnak ítélt merendelést kapjanak.
Aki hülye, haljon meg!
-
-
Tigerclaw
nagyúr
Arra lennek kivancsi, hogy a kod az alatt a par perc alatt erkezett meg, amig a teszt zajlott, vagy nem erdekelte oket a kod es az hogy igy csak a raketan levo kamerakra tamaszkodhatnak.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Alogonomus
őstag
"olyan lökéshullám indul el, ami a területtől távol eső régiókban is betöri az ablakokat"
Sőt a Földet is megkerüli a lökéshullám párszor , de talán a Föld perdületét is felszámolja . Azért nem egy Cár-bomba energiája szabadul föl, ha félresikerül a teszt...
-
bambano
titán
tehát ellenőr nélkül nem lehet fellőni semmit.
vagyis csak ellenőrrel lőhetik fel.
vagyis rákötözik az ellenőrt a rakéta csúcsára és megnyomják a nagy piros gombot?Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #14 üzenetére
Attól még ott van nekik a rengeteg telemetriai adat, amit folyamatosan figyelnek, és rögzítenek. Vagy szerinted kameraképek alapján mondják meg, hogy melyik hajtóműnek milyen a tolóereje, mekkora a nyomás a tartályokban, milyen erőknek van kitéve a rakéta?
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Darmol
senior tag
Gondolom azért fontos a kamera, mert ha valami baj történik, elsődleges kiindulási pont a kamera felvétel.
Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
Tigerclaw
nagyúr
A vizualis megfigyelesre gondoltam. Az is segithet. Pl. a belso kamerak fel is vettek, hogy mar felszallas utan gond volt valamelyik hajtomuvel es latni lehetetett hogy hol kezdett el langolni, vagy milyen volt a szine a langnak. Kivulrol is johetett volna extra info, ha megvarjak a kod veget, foleg hogy nem ment olyan magasra a raketa.
Amugy nem hiszem, hogy ok nelkul mentek szembe a hatosaggal. Lehet hogy direkt nem akartak megvarni az ellenort. Ezen a szinten az ipari kemkedes mindenhol elkepzelheto es nem egy nagy USA beli katonai/repulos cegnek tett/tesz keresztbe a SpaceX. Mikozben mindent tobbszorosen tularaznak a katonasagnak beszallito cegek, Musk azon dolgozik hogy minel olcsobb, elerhetobb legyen. A Starlink ugyanugy keresztbe tesz nekik, mert kevesebb katonai kommunikacios muholdra van szukseg.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tuomas
addikt
Nem a kamera fontossága volt a kérdéses, hanem az az állítás, miszerint csak a kamerák képére támaszkodhatnak.
Az elsődleges mindig a telemetria egyébként, nem pedig a kamera, mert ha az adás meg is akad, a telemetria megy tovább, tekintve, hogy a vizuális adatok nagyobb sávszélességet igényelnek, mint maga a telemetriai adatok.We were here
-
#54625216
törölt tag
A szenátusi meghallgatásnak lehet valami köze a hátráltatáshoz, mert a NASA pont azért szórta szét a rakétagyártást az USA államai között, hogy mindenhonnan megszavazzák a költségvetését. Na most ha a 300 millió / kilövés költséget a Starship leszorítja 2 millió / kilövésre, akkor az adófizetők előbb-utóbb meg fogják kérdezni, hogy miért is fizetnek ők kilövésenként 300 milliót az egyszer használatos rakétákért, amikor a SpaceX kihozza ugyanazt a töredékéből.
Tehát a szenátusnak az az alapvető érdeke, hogy a Starship minél később legyen üzemkész. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy teljesen ellehetetleníteni sincs értelme, mert ha nem tolják maximumra az űriparban az innovációt, akkor a Kínaiak szépen lekoppintják az ötletet és beelőzik az USA-t.Az FAA ebből a szempontból más tészta, azok csak paráznak, hogy ha valami kár történik a környéken, akkor jogilag őket veszik elő, ha nem minden papírforma szerint történt.
Amúgy a Starship-et a Superheavy első fokozattal majd újrahasznosított olajfúró tornyokról fogják kilőni, mert úgy garantáltan lakott területektől távol tudnak működni.
-
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #22 üzenetére
LEO pályára hasznos terhet csak az első fokozattal együtt tud felvinni (úgy viszont 100 tonnát), Hold és Mars missziókhoz meg újra kell tankolni a második fokozatot LEO pályán, mielőtt elindulna.
A koncepció az, hogy ha a kilövések költségét le tudják szorítani 5-2 millió dollár közé, akkor olcsóbb több úttal feltankolni a második fokozatot, mint akkora első fokozatot építeni, ami képes a hasznos terhet + az üzemanyagot egy kilövéssel felvinni.
Maga a Starship egyébként képes lenne magától is Föld körüli pályára állni, de akkor nulla hasznos terhet vihetne magával, így sok értelme nem lenne.
Ez ugye a "rakéta egyenlettől" függ: minél nehezebb a rakéta, annál több üzemanyag kell a feljuttatásához, de minél több az üzemanyag, annál nehezebb a rakéta.
Ugyanakkor az energia nagy része a Földi gravitáció leküzdéséhez kell, ezért szedik szét a rakétákat minimum két fokozatra. -
Tuomas
addikt
válasz #54625216 #25 üzenetére
"Ugyanakkor az energia nagy része a Földi gravitáció leküzdéséhez kell, ezért szedik szét a rakétákat minimum két fokozatra."
Továbbá azért, mert a földfelszíni és a vákumhajtoművek között jelentős hatékonyságbeli különbség van, bár ugye a Starshipen lesz mindkettőből 3-3, de ugye az általad írt okok és tényezők miatt Föld körüli pályára csak boosterrel tud állni.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
#54625216
törölt tag
Ez ugye USA belpolitikai kérdés. Az államoknak jól jön, ha hozzájuk vágnak pár milliárd dollárt a szövetségi költségvetésből, ezért megszavazzák a NASA költségvetését. De ha ugyanazt meg lehet csinálni olcsóbban, akkor az állami pénzszórás is kisebb, akkor viszont nem szavazzák meg azt a keveset sem. Ezért a NASA kénytelen sok pénzt költeni, hogy egyáltalán pénzt költhessen.
Most még azzal érvelnek, hogy párhuzamosan futtatják a jól bevált, de drága és az olcsó, innovatív, de kísérleti programokat, és így garantálható a legjobban a Hold misszió sikere. Egy ponton túl viszont - ha a 100%-ban újrahasznosítható rakéták lesznek a mindennaposak - újra kell gondolniuk a stratégiájukat. Kis szerencsével addigra kialakul az új űrverseny a Hold gyarmatosításáért, így megint lesz indok a költekezésre.#26
Igazából meg tudnák oldani egy fokozattal is, csak semmi értelme nem lenne egy bazi nagy üres tartályt rángatni magukkal, amikor vissza is lehet küldeni a Földre.[ Szerkesztve ]
-
Tuomas
addikt
válasz #54625216 #27 üzenetére
Most még tudnak ezzel érvelni, mert más alternatíva az Artemis programon kívül nincs, amivel embert tudnának juttatni a Holdra, belátható időn belül.
A jövő viszont nem erről fog szólni és ezt szerintem ők is tudják, nem véletlenül szórják a megbízásokat kereskedelmi cégeknek a Lunar getaway felépítésére, és leszállóegységek kifejlesztésére.
Fun fact: a SpaceX is kapott támogatást a Föld körüli pályán való üzemanyag utántöltés kifejlesztésére.[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz #54625216 #27 üzenetére
Mar elkezdodott az uj urverseny, mikor az Oroszok kiszalltak a Gateway projectbol es csatlakoztak a Kinaiakhoz. A hideghaboru is beindult ujra. Meg Urhadosztalya is van az USA-nak.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Darmol
senior tag
válasz Tigerclaw #30 üzenetére
És ki tudnak lőni egy hálót.
Na meg az a brutál IT terem.Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
Míg ha a megfigyelő ott van, akkor nem történhet baleset LOL
Mutogatni való hater díszpinty
-
Dare2Live
nagyúr
válasz #54625216 #21 üzenetére
"Na most ha a 300 millió / kilövés költséget a Starship leszorítja 2 millió / kilövésre, akkor az adófizetők előbb-utóbb meg fogják kérdezni, hogy miért is fizetnek ők kilövésenként 300 milliót az egyszer használatos rakétákért, amikor a SpaceX kihozza ugyanazt a töredékéből."
Starship dimenzióban az SLS van. SLS darabára fejlesztési költséget nem számolva már most is 2milliárd $ felett van. Nem 300millió$. 2.000millio$. Ha fejlesztési kötlségeket is ki akarná termelni inkább 3000millió lesz egy fellövés. Starshipnél mondjuk 20millió.
Máshogy 150 starship indítás fog annyiba kerülni mint egy SLSé. Miközben a starship azzal, hogy tankolható olyan képességet ad amit SLS nem.---
Mindig a Crew és a Starliner jut erről eszembe. Boeingnek 70%al több pénzt adtak a fejlesztésre. De nincs kész. SpaceX kész van. Székenként Boeingnek 60%al többet fizetnek. Illetve fizetnének.
Ja és úgy lettek elöbb kész SpaceX, hogy ellenőrizték, auditálták, szivatták, Boeing meg auditálhatta önmagát. Persze megint csalt aminek csúnya vége lett. Megint.
Na és erről az egészről is ez jut az eszembe.don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
-
enté
csendes tag
A SpaceX sosem hajtott még végre kilövést vagy fellövést, csak indítást vagy felbocsájtást. Teljesen más a két fogalom fizikája.
-
-
#54625216
törölt tag
válasz Dare2Live #35 üzenetére
Egyetértek. Itt a fő kérdés az lesz, hogy mivel tudja majd a NASA indokolni, hogy évről évre ugyanannyit, vagy még több pénzt akar elégetni, miközben a költségei radikálisan csökkennek.
Ugyanis - ahogy feljebb kifejtettem - a kevesebb pénz nehezebben megy át a szenátuson, mint a sok, mert akkor kevesebbet lehet államonként visszaosztani.
Megoldás lehet a volumen növelése, azaz évente pár misszió helyett jóval többre lesz szükségük, amit persze meg is kell indokolniuk. Ha az oroszok és a kínaiak együttműködve elindulnak a Hold felé, az pl. lehet egy jó ürügy, hogy ne csak az USA érjen oda előbb, hanem már letelepedve fogadja őket, amihez havi rutin szinten kell a Holdra utazni.
Ennek az a kockázata, hogy ha a kínaiak visszafogják magukat vagy nagyon lemaradnak, akkor nem lesz versenytárs, amire hivatkozni lehet.
A másik cél a Mars lehet, azaz ha Musk bebizonyítja, hogy a Mars nem elérhetetlen, akkor felkarolhatják a kolonizálós terveit, arra bármennyi pénzt el lehet költeni. Ez esetben viszont a SpaceX-et kell rávenni, hogy vagy telepítsen üzemeket több államba, vagy licencelje a technológiáját, mert ugye az alapvető motíváció továbbra is az, hogy az államok pénzt szipkázhassanak a szövetségi költségvetésből. -
Tigerclaw
nagyúr
válasz #54625216 #42 üzenetére
Szerintem nem lesz "problema" hogy olcsobban lehet feljuttatni az eszkozoket. A Gateway es az Artemis minden lesz csak nem olcso es meg csak onnan kezdodik az igazan izgalmas resz.
Remelem hogy az Artemis nem a "we did it (again)" kedveert keszul, hanem tovabbviszik, es a cel az, hogy mondjuk 15 even belul a Holdon is legyen egy folyamatosan lakott bazis. Az biztos hogy a Kina es az Oroszok nem csak valami rekord miatt mennek oda.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #43 üzenetére
Ha visszaolvasol azt már kitárgyaltuk, hogy az Artemis minden lesz, csak olcsó nem, de ha közben a privát szektor leszorítja a költségeket, akkor a NASA nem szórhatja továbbra is egyszer használatos rakétákra a pénzt, mert a vezetést elmossa a népharag.
Tehát azt kell valahogy megoldaniuk, hogy továbbra is úgy költsenek sok pénzt, hogy az nem a rakéta gyártásra megy el. -
Tigerclaw
nagyúr
válasz #54625216 #44 üzenetére
Elkolthetnek rengeteg penzt a hold felszinen "maszkalo" dronokra, amik keresnek, elemeznek, kesobb asnak, megprobalnak epiteni. Idealis terep kiprobalni a mai robottechnikat. Aztan le kell tenni a Holdra is egy ideiglenes lakomodult. Inkabb az lesz a kerdes, hogy egy masodik urversenyt finanszirozni akarnak-e a politikusok es a lakossag. Meg igy is nemzetkozi osszefogas kell majd a finanszirozashoz.
Addig nem baj, amig csak NASA vagy nehany allam akar szeletet a tortabol. A Boeinget, es ugy overall az amerikai fegyvergyarto ipart nem szabad bevonni, mert naluk tunik el a penz.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#54625216
törölt tag
válasz Tigerclaw #45 üzenetére
Szvsz az űrverseny már nem a kutatásról meg a nemzeti büszkeségről (és az interkontinentális rakéták fejlesztéséről) szól, hanem a következő évszázadokat meghatározó nyersanyagforrásokról, azaz egy ponton túl már nem csak a lakosság hozzáállásán fog múlni a dolog, hanem gazdasági érdekeken. Addig persze el is kell jutni, így a fő kérdés, hogy amíg át nem fordul át az űrkutatás ipari tevékenységbe, addig tudják-e a NASA-t finanszírozni.
-
-
Tigerclaw
nagyúr
Nincs szukseg ujabb urversenyre, ahogy hideghaborura se, vilaghaborura meg plane nem, megis az elso kettorol mar ujra jelen idoben beszelhetunk. Megy a fegyverkezesi verseny, sorra mondjak fel az atomfegyverekkel kapcsolatos megallapodasokat, az Oroszok es Kinaiak folyamatosan tesztelik a legvedelmet valamelyik idegen orszag legtereben. Kim meg ugrasra keszen all, hogy nyomot hagyjon.
Az Oroszok meg most szalltak ki a Gateway projektbol es csatlakozni akarnak a Kinai programhoz.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Chrys_
addikt
Majd gondol egyet Elon és elköltözteti a fellövéseket Mexikóba, onnan már nincs messze
-
NomadND1
senior tag
A NASA sem ül a hátsóján. Van neki rendes űrprogramja.
[Artemis] -
#54625216
törölt tag
-
Tuomas
addikt
válasz #54625216 #52 üzenetére
Arról nem beszélve, hogy az Artemis programba a magán szektor is rendesen be van vonva, a Lunar getaway egyes elemeit épp a SpaceX fogja pályára állítani Falcon Heavyvel, illetve a holdraszálló egységek pályáztatása is folyamatban van 3 résztvevővel. Az ehhez a programhoz kapcsolódó kisebb megbízásokat is kiadják már, pl kommunikációs műholdakat (ha jól tudom) a Rocket Lab is visz.
We were here
-
Tigerclaw
nagyúr
Az SLS elso inditoallvanyos tesztje is meg csak iden volt. Abbol meg jo par evig nem lesz hasznalhato hordozoraketa. Valamelyik szenatusi ulesen fel is vetette a NASA-s szakember, hogy talan szukseg lesz privatszektoros felbocsajtasra, ha tartani akarjak az utemtervet. Raadasul a gazdasag ujrainditasara rengeteg penz kell, igy lehet, hogy jopar sovany ev ele nez a NASA.
Mivel az SLS fo beszallitoja a Boeing, lehet ok allnak a SpaceX elleni akciok mogott.
[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #55 üzenetére
Téves, az SLS idén, de legkésőbb jövő év elején repül a jelenlegi tervek szerint. Ez a teszt amit te említesz, az utolsó teszt volt, nem az első azt a core stage-t, amit teszteltek már szállítják át a Kennedy Space Centerbe végszerelésre, ahol megkapja a már kész allapotban lévő SRB-ket, és a második fokozatot a szintén kész állapotban lévő Orion kapszulát.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tigerclaw
nagyúr
Kozben rajottem, hogy masik tesztrol beszelunk. En a januari tesztet neztem, ahol hiba miatt lealltak 67 masodperc utan.
Most marcius kozepen volt egy teljes teszt, amit te emlitettel.
Viszont ezek utan meg biztos jon par teszt repules, mielott ertekes terhet biznanak ra.
[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
-
Tigerclaw
nagyúr
Amugy nem teljesen ertem, hogy miert vannak rakattanva az emberes kuldetesekre. Azoknak alig van tudomanyos haszna, es kozben sokkal tobbe kerulnek. A Mars-ra kuldott roverek sokkal hasznosabbak lennenek ebben a fazisban a Holdon is (marmint a Holdra tervezett verzioik). A radiojel gyorsan odaer, igy egyszerre lehetne hasznalni automatikus es manualis vezerlest is. Megfelelo robotkarokkal valoszinuleg hatekonyabb is lenne, mert az ember ugyetlenul mozog ott, a robot meg miutan rogzitette magat a felszinhez, sokkal iranyithatobb es komolyabb muveletekre is kepes. Tud komolyan furni, asni, melyebre.
Kuldjenek embereket majd akkor ha kesz lesz a Lunar Gateway es ott tudnak maradni par hetet. Aztan akkor, mikor leviszik az elso ideiglenes lakomodult. A regi emberes kuldetesek soran is problema volt hogy nem tudosokat kuldtek, mivel eleg kicsi a metszete a makkegeszseges vadaszpilotak es a tobb phd-vel rendelkezo, terepre kijaro tudosok halmazanak. Illetve a masik fo problema a limitalt ott-tartozkodasi ido. A drone-ok ott maradhatnak honapokig, akar evekig is mukodokepesen, az embereknek meg vissza kell jonni par ora, esetleg par nap utan.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Darmol
senior tag
válasz Tigerclaw #59 üzenetére
Ha a KSP-t veszem alapul azèrt, mert több tudomány pontot kapnak.
Ami egyébként nem áll messze a valóságtól. Nem oly règ ìrtak egy tanulmányt amely pont azzal foglalkozik, hogy az ember nagyságrendekkel több feladatot tud elvégezni egy küldetés alatt mint az ember nèlküli megoldások.Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
Tigerclaw
nagyúr
Itt azert a kornyezet komolyan befolyasolja az embert, foleg hogy nincs is ideje hozzaszokni ahhoz a kornyezethez. Az emberes kuldetes ideje meg toredeke annak amire egy drone kepes. Ha majd honapokig a Hold felszinen elnek majd az emberek, es a kovetkezo generacios urruha is konnyebb mozgast tesz lehetove, sokkal ugyesebbek es hatekonyak lesznek. Foleg talan az urruha a fo akadalyozo tenyezo.
A kozvetlen tavvezerles lehetosege meg noveli a drone hatekonysagat, hiszen ember iranyitja. A Marson ez erosen limitalt a nagy kesleltetes miatt. Itt folyamatos kepi kapcsolat lehet es az iranyitas is alacsony kesleltetesu. Ha meg beuzemelik a Lunar Gateway-t, onnan -ha epp kozeli tavolsagban jarnak - szinte olyan kozvetlen interakcio is elerheto, mint ma egy szamitogepes jatekban.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
NomadND1
senior tag
Arról nem beszélve, hogy valahogy meg kell alapozni a Mars-ra irányuló küldetéseket. A Hold közel van viszonylag egyszerű mentőakciót küldeni. Ha nem lesz baj, akkor mehetünk a Marsra, de ez még odébb van
Első körben - szerintem - a Helium-3 bányászat fog beindulni [link] és utána a Mars project. -
Tigerclaw
nagyúr
Ahhoz a fuzios reaktorok fejlesztesenek is jol kellene allnia, de eleg kis lepesekben haladnak es tovabbra sem biztos hogy akar 100 even belul megvalosul, vagy hogy lehetseges-e. Szabalyozhato mesterseges napot epiteni nem konnyu.
Ha lesz holdi banyaszat ott elso korben a felszin kozeleben levo anomaliakat erintheti majd, ahol valamilyen okbol egy foldon nagyon ritka elem/asvany nagyobb szazalekban all rendelkezesre.
Ezeken kivul sokkal tobbet profitalnak csak abbol, ha egyszeru holdkovet hoznak vissza es embereknek aruljak nyers formaban, vagy feldolgozvan ekszer, disztargy gyanant, fokent dollarmilliomosoknak.
A legtobb elemet csak azert fogjak banyaszni, hogy helyben felhasznaljak. Tehat csak azert erdemes banyaszni, mert helyben van es nem a foldrol kell vinni jo dragan. Ez lesz a fo alapelv.
A jogi helyzet is problemas, vagyis hogy ki, hol, mit banyaszhat. Ameddig a Holdon marad, mert mondjuk epitenek belole, addig meg ok, de ha visszahozzak akkor mar problemas... foleg ha talalnak ott valami gazdag teruletet. A legjobb lenne olyan megallapodast kotni, hogy ami a Holdon van, az ott is marad. Idealis lenne, ha nem felszini banyaszat lenne, hogy felhasznalhassak a tarnakat lakoternek es hasonloknak, mivel a felszinen eleg kockazatos epitkezni a legkor hianya es az extrem hoingadozas miatt.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Darmol
senior tag
válasz Tigerclaw #61 üzenetére
Ezt írtad:
"Amugy nem teljesen ertem, hogy miert vannak rakattanva az emberes kuldetesekre."
#60-al megmagyaráztam amit nem értettél."Azoknak alig van tudomanyos haszna"
Hamis. Guglizzál rá a "manned vs. unmanned space exploration"-ra.#62
A tríciumot rég kibányászták a nácik a Hold sötét oldaláról.#64
Az aktuálisan legfontosabb nyersanyag a Holdon a víz. Minden más másodrangú jelenleg és távlati célként szerepel. Arról nem szólva, hogy az általad felvázolt mélyművelésű bányászat jelenleg nem valószínűsíthető, mivel a Holdon nem a Földön megszokott geológiai folyamatok zajlottak/zajlanak.
Ennek ellenére elég valószínű, hogy a felszín alatti tartós lakóhelyek kialakítása lesz a legegyszerűbb, mivel a földnyomással lehet a legegyszerűbben biztosítani a nyomáskülönbségből fakadó szilárdsági problémát.[ Szerkesztve ]
Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
Tigerclaw
nagyúr
Egy "Marsi rover" sokkal tobb hasznos informaciot tudna gyujteni a Holdon egy nap alatt, mint az osszes Apollo kuldetes osszesen.
Egyebkent eleg fura, hogy a Marsra mar joparat kuldtek, a Holdra meg egyet sem.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #66 üzenetére
Vannak, voltak roverek a Holdon is.
Egyébként pedig az Apollo programban az űrhajósok nagyon komoly tudományos kiképzést kaptak, főleg geológiából, és ásványok, kőzetek felismeréséből. Nem voltak tudósok, de azért felkeszítették őket.
És kőzetet is hoztak haza, na meg egy csomó tudományos eredményt, amit a műszerekkel mértek, úgyhogy az igazi tudósoknak jó pár évtizedes feladatot adtak.
Szóval ilyen megalapozatlan állításokat, hogy a rover 1 nap alatt több hasznos információt tudna gyűjteni, légyszi ne, mert még egy rover sem hozott vissza pl a Marsról kőzetet, amit laboratóriumban megvizsgálhattak volna, na meg a tudományos kísérletek nagy részét sem tudta volna végrehajtani.We were here
-
Tigerclaw
nagyúr
Az Apollo 14-rol kis info:
"Some geologists were pleased enough with the close approach to Cone crater to send a case of scotch to the astronauts while they were in post-mission quarantine, though their enthusiasm was tempered by the fact that Shepard and Mitchell had documented few of the samples they brought back, making it hard and sometimes impossible to discern where they came from.[96] Others were less happy; Don Wilhelms wrote in his book on the geological aspects of Apollo, "the golf game did not set well with most geologists in light of the results at Cone crater. The total haul from the rim-flank of Cone ... was 16 Hasselblad photographs (out of a mission total of 417), six rock-size samples heavier than 50 g, and a grand total of 10 kg of samples, 9 kg of which are in one rock (sample 14321 [i.e., Big Bertha]). That is to say, apart from 14321 we have less than 1 kg of rock—962 g to be exact—from what in my opinion is the most important single point reached by astronauts on the Moon."[89] Geologist Lee Silver stated, "The Apollo 14 crews did not have the right attitude, did not learn enough about their mission, had the burden of not having the best possible preflight photography, and they weren't ready."[97] In their sourcebook on Apollo, Richard W. Orloff and David M. Harland doubted that if Apollo 13 had reached the Moon, Lovell, and Haise, given a more distant landing point, could have got as close to Cone crater as Shepard and Mitchell did.[35]"Armstrong pl. egyszeruen eltette az elso Holdraszalas alatt hasznalt specialis Hasselblad kamerat. Azt hittek, hogy ott hagyta a Holdon, de csak a halala utan talalta meg a felesege a szekrenyeben. Tobbuk nem kovette a tervet es az utasitasokat. Nekik ez egy inkabb csak egy szemelyes teljesitmeny volt, mint egy tudomanyos ut.
Ha tudosokat kuldenel oda, talan hasznosabbak lennenek, de ok se tudnanak rendesen koncentralni a feladatukra. Emberbol vannak es nincs olyan geologus aki a Holdon arra tudna koncentralni, hogy kihasznalja azt a par orat maximalisan.
Nezd meg hogy hanyfele erzekelo, kamera van egy roveren, meddig mukodik es milyen tavolsagot tud megtenni. Az Opportunity 14 es fel evig mukodott, pedig kb. 20 eve terveztek. Most mar helyben is tudnak elemezni.
Nem arrol van szo, hogy nem kell emberes kuldetes, hanem arrol hogy ha kutatasrol, felfedezesrol, tudomanyrol van szo, ma mar hatekonyabb es sokkal olcsobb gepeket kuldeni. A Hold kis tavolsaga miatt, a tudosok kozvetlenul ott ulhetnek a vezerloszekben es szinte eloben vizsgalhatnak azt amit akarnak.
Jok, hasznosak az emberek kuldetesek, de nem azok amik csak arrol szolnak, hogy odamegyunk, szelfi, jopofizas a kameranak, zaszlo letuzes, par ko begyujtese es huzunk haza. Allitsak palyara a Lunar Gatewayt, majd tegyenek le a Holdra is egy bazist es kuldjenek oda honapokra embereket, mint az ISS-re.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tuomas
addikt
válasz Tigerclaw #68 üzenetére
"Jok, hasznosak az emberek kuldetesek, de nem azok amik csak arrol szolnak, hogy odamegyunk, szelfi, jopofizas a kameranak, zaszlo letuzes, par ko begyujtese es huzunk haza."
Ezzel aztán jól megmondtad.
Javaslom, egy kicsit még olvasgass, járj utána a dolgoknak, aztán utána alkoss véleményt.We were here
-
L3zl13
nagyúr
válasz Tigerclaw #68 üzenetére
A Hold esetében sosem igazán a tudományos célok voltak mérvadóak.
Az Apollónál pontosan a zászló kitűzés volt a lényeg és azt el is érték.
Ezért nem is volt nagy aktivitás évtizedekig az Apollo küldetések után.
Ha az lett volna, akkor az ismert, nagy hírveréssel járó programok azt célozták volna.Most sem tudományos célok hajtják az új Hold programot/programokat. Legalábbis nem az a fajta, amiben a roverek sokat tudnak segíteni.
A mostani programoknál szerintem a 2 fő cél az állandó jelenlét kialakítása illetve a más bolygókra (pl Mars) jutáshoz és az ottani hosszabb jelenléthez szükséges technológiák tesztelése.Azonban akár ilyen, akár tudományos célú küldetések megítéléséhez azonban nem használhaó szerintem a több mint 50 évvel ezelőtti, teljesen más felépítésű NASA és az akkori űrhajósok teljesítménye.
Aki hülye, haljon meg!
-
Tuomas
addikt
Inkább mondjuk úgy, hogy a Mars izgalmasabb terep a kutatásra, mivel hasonlít a Földhöz. A Marshoz induló küldetések fő tudományos kérdései, hogy van-e élet a Marson, van-e víz a Marson (nem csak kőzetekbe zárva).
A Hold kutatásában ezek a kérdések nem jöhetnek szóba, így a tudományos célok nem olyanok, mint a Mars esetében, de attól még kutatják a Holdat napjainkban is, és kutatták az Apollo programban is.
[link]
[link] (a kapszula azóta már vissza is tért)
[link]Az Apollo programnak köszönhetően derült fény a Hold eredetére, keletkezésére, szeizmikus méréseket végeztek, vizsgálták és vizsgálják a Hold távolodásának mértékét, ekkor derült ki, a holdi tengerek miért sötétebbek a felföldeknél és persze közel 400 kg kőzetmintát hoztak vissza a Földre további kutatások céljából. Ebből egy részét félretették későbbi vizsgálatok érdekében (műszeres fejlettség), így történhetett meg az, hogy a 2000-es évek elején néhány kőzetben némi vizet is kimutattak.
We were here
-
NomadND1
senior tag
Meg a Mars mégiscsak egy bolygó, nem egy hold
Viszont a költséghatékony eléréséhez kell a holdon lévő önfenntartó bázis, ahol összeszerelik és karbantartják az űrhajókat, űrsiklókat, feldolgozzák és megmunkálják a kitermelt/a földről szállított érceket, alapanyagokat stb.
Meglátásom szerint a jövő űrhajói nem a földön, hanem a holdon fognak megépülni. Aztán amikor a szállítás már nem okoz akkora problémát, akár űrkikötőkben is. De ehhez idő kell.
-
L3zl13
nagyúr
Nem mondom, hogy az Apollo programnak nem volt tudományos jelentőssége, hanem azt, hogy ha nem akarták volna legyőzni az oroszokat és kitűzni a zászlót akkor nem lett volna Apollo program.
A tudományos célok inkább csak ürügykénet szolgáltak, vagy amolyan "ha már úgyis arra járunk".
És most sem azért akarnak vissza menni, hogy megnézzék az X kráterben milyen kőzet van, vagy hogy Y tudományos vizsgálatot elvégezzék, hanem azért, hogy kifejlesszék és teszteljék azokat a technológiákat ami ahhoz kell, hogy egy másik égitesten állandó bázist lehessen létesíteni a jövőben.Aki hülye, haljon meg!
-
Tigerclaw
nagyúr
Az hogy bolygo vagy hold, nem sokat szamit. Ameddig nem lakhato bolygorol van szo, addig csak foleg a muszaki parameterek szamitanak, mint tavolsag a foldtol, felszini gravitacio, legnyomas, van-e legkor, milyen osszetetelu, milyen a homersekleti ingadozas, a napsugarzas, kozmikus sugarzas ereje, van-e magneses vedomezeje, vagy hogy milyen anyagok talalhatoak ott.
A Holdnak es a Marsnak is vannak elonyei, hatranyai, es onmagaban mindketto egyforman erdekes es egyedi.
A Holdat olcsobb, gyorsabb elerni es kicsi a kesleltetes a kommunikacioban.
Az alacsony gravitacio miatt sokkal olcsobb felszallni rola, tehat idealis lehet a kovetkezo eloretolt bazisnak, raketak epitesehez, inditasahoz, vagy csak akar banyaszni es palyara juttatni az anyagot egy valahol a Hold es Fold kozott levo urallomasra.
Az alacsony gravitacio rengeteg esetben megkonnyiti az emberek es gepek munkajat.
Sokkal erosebb a napsugarzas, amikor nappal van, igy nem csak energiatermelesre idealisabb, de napkoho is uzemeltetheto rajta.
A Fold magneses tere reszben a Holdat is vedi.
Ha problema van, gyorsabb elerni is oda.
Hatranya a legkor hianya, ami miatt melyen a felszin ala erdemes epitkezni, de mivel banyaszni amugy is kell, a ket dolog osszekotheto.Azt nem tudom, hogy a Hold, vagy egy palyan levo allomas lenne idealisabb "urdock" -nak. Mindketto mellett es ellen szolnak ervek, de a Holdnak mindenkepp kulcsszerepe van.
Az urutazasban a legproblemasabb dolog az emberre gyakorolt hatas. Ezt is idealisabb lenne eloszor a Lunar Gateway-en tanulmanyozni. Kar hogy nem akarjak nagyobbra epiteni es nem akarjak hogy folyamatosan lakott legyen.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tuomas
addikt
Az igaz, hogy a hidegháború keltette életre, de a végén annál már több volt. Az oroszok legyőzése után azért még visszamentek 6-szor, amiből 5-ször le is szálltak.
"...hanem azért, hogy kifejlesszék és teszteljék azokat a technológiákat ami ahhoz kell, hogy egy másik égitesten állandó bázist lehessen létesíteni a jövőben."
Ehhez pedig a tudomány is kell, lásd: [link]
Magyarán ezek a dolgok nem választhatók szét.We were here
-
L3zl13
nagyúr
Nem választhatóak szét, de nem mindegy hogy a tudományos kutatás a cél vagy csak az eszköz valamilyen célhoz.
A marsi rover küldetéseknél, űrtávcsöveknél, Napot megfigyelő szondáknál stb maga a tudományos kutatás a cél. Míg a Hold küldetéseknél általában nem. Az Apollo idejében azért mert a zászló kitűzés minden másnál fontosabb volt, most pedig azért mert a Hold tudományos szempontból és a közvélemény számára kevésbé érdekes.
Emiatt pedig pusztán tudományos célú Hold missziókhoz nem tudnának elegendő támogatást összeszedni míg a nyílván költségesebb Mars küldetésekhez igen. És ezért tervezek szerintem emberes küldetéseket a Holdra míg a Marsra rovert küldenek.Aki hülye, haljon meg!
-
#54625216
törölt tag
"Nem választhatóak szét, de nem mindegy hogy a tudományos kutatás a cél vagy csak az eszköz valamilyen célhoz."
Ez amolyan "tyúk vagy tojás" dilemma.
A tudományos kutatás és a technikai innováció (finanszírozása) sosem volt öncélú, azok mögött mindig gazdasági és haditechnikai motiváció állt. A tudományos eredmények viszont olyan paradigmaváltásokhoz vezettek, amik miatt új gazdasági és haditechnikai célokat fogalmaztak meg. -
L3zl13
nagyúr
válasz #54625216 #78 üzenetére
Bár legöbb kutatás finanszírozásának van valamilyen kimutatható közép vagy hosszú távú gazdasági haszna az általuk generált szellemi tőke, valamint az adott kutatáshoz szükséges technológiák kifejlesztése és gyártása által gyakorolt másodlagos gazdasági hatásuknak köszönhetően, de azért általában elég jól el lehet különíteni hogy egy adott kutatás valamilyen közvetlen gazdasági, haditechnikai stb. cél érdekében folyik-e vagy sem.
Pl alapkutatások, vagy Hubble, James Webb teleszkóp és utódjaik, LIGO, és még egy csomó másik pl az utóbbi kategóriába tartozik. Én pedig ugyanide sorolnám a Mars kutatásokat is, szemben a Hold missziókkal ahol mindig volt valami sokkal közvetlenebb, nem tudományos cél ami szerepet játszott abban, hogy megkapta a szükséges anyagi támogatást.Aki hülye, haljon meg!
-
#54625216
törölt tag
Ahogy feljebb már volt szó róla, a NASA tudományos missziói mögött is van gazdasági motiváció: a NASA az USA-ban egyfajta pénz visszaosztó intézmény szerepet tölt be (a hadiipar mellett), azaz az államok azért támogatják a NASA-t, mert így jutnak extra szövetségi forrásokhoz. A tudományos céloknak a politikai döntésekben továbbra is csak másodlagos szerep jut, értem alatta: egyetlen USA szenátor se fog több milliárdos költségvetést megszavazni csak mert az univerzum eredetének kutatását fontosnak tartja, ha annak se kézzel fogható anyagi, sem politikai PR értéke nincs a számára. (Itt most nem feltétlenül korrupcióra gondolok, hanem hogy a pénzből mennyi csorog vissza az államába.)
-
L3zl13
nagyúr
válasz #54625216 #80 üzenetére
Ha ilyen egyszerű lenne a dolog akkor a NASA-nak korlátlan költségvetése volna, vagy legalább vetekedne a hadászatra fordított költségvetéssel.
Az Apollo küldetések idején majdnem ez volt a helyzet, ebből is látszik, hogy ott nem tudományos cél volt az elsődleges.
Nyilván ha megszavazzák egy adott program költségvetését akkor azt úgy teszik, hogy az megfelelően szét legyen osztva az államok között, de túlzás azt gondolni, hogy az illetékes vezetőknek nincs semmilyen közép vagy hosszú távú tudományos programjuk ami alapján eldöntik, hogy milyen irányú kutatásokat támogatnak és milyeneket nem.
Ha pedig úgy gondolják, hogy valamelyik programnak ezen felül van katonai, gazdasági vagy PR szempontból is haszna akkor azt is figyelembe veszik.Aki hülye, haljon meg!
-
senior tag
Úgy tűnik hogy valaki nem kapta meg időben a borítékot vagy a Nokiás dobozt
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs