Új hozzászólás Aktív témák

  • tkazmer

    addikt

    válasz enerdzsájzer #30 üzenetére

    Szerintem meg akinek van pénze és azt mondja hogy attól nem lesz boldog az ember, simán álszent.
    akkor álszent vagyok:) csak egy személyes példa: '97 óta minden évben 4-5*-os hotelekben nyaralok ciprustól mallorcáig különböző szigeteken vagy olasz tengerparton, stb.
    tavaly a szokásos mellé összejött egy másik társasággal egy kempingezős túra, még olyan is volt, hogy egy autópálya hídja alatt aludtunk, a "szabad ég alatt".
    ...nem ecsetelném, hogy melyik volt szórakoztatóbb, kalandosabb és "kikapcsolódás-ízűbb":) még az is felmerült bennem, hogy azokat, akikkel eddig hoteleztünk, ráveszem egy ilyen túrára.
    másik példa: vezetési élmény, mint boldogító tényező. nem tudom mennyi vezettél az átlagnál jobb autót; az egyedüli dolog, ami "hagyományos" értelemben vett vezetést jelent, kb. a gyorsítás, fékezés és indexelés. (ráadásul ugye sokan ezt is lehagyják...). a kormányzás sokszor annyira rásegített, hogy két külön dolognak tűnik, hogy te tekersz valamit és valahol elöl történik valami, sebességet vált az automata, a futómű a legborzasztóbb útegyenletlenségeket is kirugózza, ablakot az esőérzékelő töröl, a fényszórót az automata kapcsolja fel, a motor gombnyomásra indul, a központ zár automatán zár be, az egész autóban olyan csönd honol, hogy 200-nál beethoven 9. szimfóniája mellett is lehet halkan beszélgetni, stb.
    ezek mind persze baromi kényelmessé teszik az utazást. az *élményt*, a vezetőre ható ingereket azonban csökkentik.
    talán éppen ez a kényelmes, ingerszegény környezet az, ami miatt sok esetben boldogtalannak érzik magukat a tehetős emberek.

    úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

Új hozzászólás Aktív témák