Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Romvr

    őstag

    (#1) harmincas
    (#14) galocza

    Reméltem hogy felbukkan pár "grammar nazi"... s lőn! :K
    Sosem értettem az olyan embereket, akik egy könyvet/cikket/akármit képesek a kukába dobni csak azért mert egy-két nyelvtani helytelenség van benne. Egy apróság: "És"-sel nem kezdünk mondatot. Ha már lektorálsz te magad ne ejts hibát. Így vált hiteltelenné a hozzászólásod... amúgy elismerem hibáztam, a legjobbakkal is megesik. Nem igaz? ;)

    (#x+1)Mindenki más:

    Köszönöm a dicsérő szavakat. Azért gondoltam, megírom ezt a cikket, mert reméltem, hogy írásra buzdítok másokat. Illetve természetesen, hogy publikálásra ösztönözzem azokat akik maguk is hobbi szinten foglalkoznak a dologgal.
    Sajnos nincs egy egységes oldal, ami kimondottan a hobbi írók felkarolásával, buzdításával foglalkozna, pedig kitudja... talán igazi őstehetségek is napvilágra kerülnének. Vagy ha azok nem is, de születhetne néhány olyan alkotás amit élvezettel olvasgatnék.

    (#9) Ted_Beneky: Volt egy ismerősöm akinek mikor megmutattam az egyik írásomat, csak annyit küldött vissza véleményként, hogy melyik oldal, melyik bekezdésének, hányadik sorában van helyesírási hiba. Már nem tartom vele a kapcsolatot :DDD
    Egy normális vélemény nem ilyenekre tér ki, vagy nem ezt helyezi előtérbe. Annak kell az elemzés elején állnia, hogy mit mozgatott meg az olvasóban. Milyen érzelmeket, gondolatokat keltett, vagy éppen milyen tanulsággal bírt. Aztán lehet kitérni az esetleges nyelvtani pontatlanságokra, de arra sem kioktatva, csupán megemlítve. Aki írt már 30-40-100 oldalas novellát, az tudja hogy emberileg lehetetlen tökéletes nyelvtani helyességgel. Még ha át is nézed, akkor is marad benne pár darab. Aki meg e miatt mondja rá: szar... annak sok boldogságot kívánok és remélem igaz a háromszoros visszatérülés elve (wicca) :)

    (#10) NereusLaceee
    "kevesebb-több" elvét
    Egyetértek is meg nem is. Van amikor nehéz megoldani élvezetesen egy kifejtés, olyankor hosszan kell leírni, még ha "több" is lesz. Máskor persze elég a kevesebb. Helyzetfüggő.
    munkáknak inkább minősége mint mennyisége legyen.
    Ezzel mélységesen egyetértek. Bár én már évek óta várom Jane Goldenlane-től a Farkastestvér 2-t, szóval remélem ha már nem kapkod vele akkor 20x elolvasható lesz :D
    ugyanazokat a fordulatokat és történeteket viszi papírra, csak más köntösben
    Ezzel az a baj, hogy egy idő után nem lehet újat alkotni. Legalább is roppant nehéz. A most íródó regényemmel is azért szenvedek, mert igyekszem másra nem hasonlítót alkotni, de akárhogy próbálom bizonyos elemeiben visszaköszön egy film, egy könyv, egy vers... akármi.
    Pedig igyekszem :)

    (#12) laleh:
    sajnos se időm se energiám
    Ismerem az érzést. A munkám mostanság engem is nagyon kikészít, így alig haladok a regényemmel. Pedig szeretném befejezni, nincs is sok hátra... majd talán ha kivettem egy kis szabit. Te se add fel!

    (#13) Ted_Beneky
    Én nekifogok, azután az írás önálló életre kel, elkezd "tekeredni" és olyan hosszú lesz és olyan formájú amilyet megkíván
    Van ez így. Ezért alkalmazom én a Tervezett Írást így azt az eredményt kapom amit akartam. Nincs olyan hogy az alkotásom önálló életre kell, aztán a sci-fi-ből mondjuk egy indián regény legyen :DDD
    Régen sokszor estem csapdába ezzel a módszerrel, mert egy idő után olyan kusza lett az írás, hogy abból már nem tudtam kihozni semmit... ment is a "befejezetlen" mappába.

    "(...) instead of looking out, they look in. Instead of speaking, they listen. Instead of trying to make sense, they make dreams." ~ Thistle-Chaser

  • Romvr

    őstag

    válasz potyautas #24 üzenetére

    Miért nem lehet? Lehet úgy nekiülni az írásnak hogy "á most írok valami egyszerűt" és mondjuk novellába foglalod egy elképzelésed, amiről tudod hogy nem a legjobb, de úgy érzed ki kell írnod magadból.
    Aztán nekifoghatsz úgy is hogy "most írok valami nagyot és egyedit", ami mindenféle képen érték akárhogy nézzük. Hiszen minden gondolat papírra vetése valamilyen értéket képvisel. Ha az egyedi és élvezettel olvassa más, akkor meg pláne.

    "Megkockáztatom, hogy szinte mindenki próbálkozik vele"
    Azért idáig én nem merészkednék. Rokonság/ismerősök példáján át látom hogy valaki két sornál többet az életében nem írt, csak ha kötelezték rá. Hogy novellát, vagy regényt kovácsoljon össze saját akaratából? Hamarabb futja le a Maraton-t.

    "Ismerősöknek megmutatni? Nem ad reális képet a fogadtatás, mivel elfogultak."
    Aki elolvas egy sci-fi-t az azért teszi mert szereti/érdekli. Ha szeretsz egy műfajt akkor máris elfogult vagy vele szemben. Így lényegében mindegy ki írja az adott olvasmányod, ha a műfaját szereted akkor máris elfogultan olvasod. Ha esetleg az íróját is ismered (olvastad már a könyvét) akkor duplán igaz. Nincs olyan a világban hogy elfogulatlanság. Valamilyen szinten mindenki részre hajló. Ám első körben az ismerősöknek kell véleményt mondani. Ha ott elhasal akkor nem biztos hogy másnak is fogyasztható lett az írás. Ha ott átmegy, jöhet a következő próba. Gondolom ismered a mondást, hogy a puding próbája az evés.

    "A volt könyvelőmnek amikor kezébe adtam a kész könyvemet, a hátoldalon lévő ajánlás alapján azt mondta, hogy "olyan mint Hemingway""
    Miért ne hidd el? Lehet hogy az ajánlás alapján tényleg olyan. Aztán mikor elolvasta mit mondott? Akkor is kitartott az összehasonlításnál? Anno olvastam egy több oldalas írást és olyan volt mint a Narnia. Jé összehasonlítottam. Pedig nem volt olyan jó, de sokban hasonlított és tetszett... na ilyenkor mi van?

    "(...) instead of looking out, they look in. Instead of speaking, they listen. Instead of trying to make sense, they make dreams." ~ Thistle-Chaser

Új hozzászólás Aktív témák