Új hozzászólás Aktív témák

  • Vakegérke

    veterán

    Először is gratula, nagyon szép írás, a helyesírásba pedig nehéz belekötni.
    Csakhogy...

    "Buli bulit követett, és ahogy ismerkedtem meg egyre újabb emberekkel, úgy kezdtem elfelejteni az otthoni életemet, pedig minden nap gondoltam arra. Elkezdtem érezni egy olyan érzést, ami mindig előjött azután: NEM AKAROK HAZAMENNI!"
    Megbocsáss, erre azt mondom, hogy szüleid, tanáraid nem oltották Beléd a magyarságot. Ha megtették volna, honvágyad lett volna.
    És mi az, hogy hazamenni? Hogy jön ez ide? Hol a hazád? Ha a mostani az, akkor hozzánk csupán vendégségbe jösz.

    "Elrugaszkodtunk a valóságtól, és egy olyan dimenzió mindennapi részei lettünk, amit nem lehet igazán leírni. Gondolok itt a végtelen és féktelen bulizásokra, gondolok itt a nagy „ismerjük meg a másik kultúráját estékre”, de ugyanúgy a nagy és komoly diskurzusokra, az együtt tanulásra."
    Ahamm, szóval elrugaszkodás a valóságtól.

    "Majd ismét visszajöttem, elmúlt a feszengés, mintha újra szabad lennék, mintha visszatértem volna oda, ahova mindig is tartozni akartam. Sajnos ennek az időnek fog vége szakadni nemsokára: mehetek haza."
    Haza?

    Nem bántani akarlak, félre ne értsd. Inkább engem bánt a lelkem mélyén, hogy hazádnak nevezed azt, ahova nem szívesen térsz vissza.

    Magyar vagyok, és maradok. Ennek tükrében ítéld meg hozzászólásom.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Új hozzászólás Aktív témák