Új hozzászólás Aktív témák

  • BonFire

    veterán

    válasz rainmen #16 üzenetére

    Nálunk meg olyan volt középiskolában, hogy "elvileg" 40 óra igazolatlan után jött a fegyelmi. Első osztály (most 9.-esnek hívják) első osztályfőnöki óráján megkérdezte az egyik gyerek, hogy "Tanár úr! Hány órát lehet igazolatlanul lógni?"

    Erre az ofő rögtön kihívta a táblához, és úgy megfeleltette, matekból, mint a huzat. Két villámkérdés, amire természetesen nem tudott az illető válaszolni, és bevarrta neki a karót.

    Utána mondta el, hogy őt nem érdekli a 40 órás szabály; aki neki egyetlen órával nem tud elszámolni, az jobban teszi, ha legközelebb már nem jön iskolába, mert ő tenni fog róla, hogy kimaradjon. Tett is. Soha nem irkált lárpúrlár egyeseket, de volt olyan, hogy a delikvenst egy órán háromszor feleltette meg matekból, és mit tesz isten: pont olyan dolgokból, amiből az illető gyenge volt. Miután egy óra alatt beszedett 3 karót, mondta neki az ofő, hogy a továbbiakban már nem muszáj bejárnia matekórára, mert megvan a félévi jegyéhez szükséges osztályzatok mennyisége: 3 db.

    Aztán hogy-hogy nem, a trehány emberkék ezek után önszántukból kimaradtak az iskolából. A többi meg járt rendesen.

    És véleményem szerint a legjobb pedagógus volt az iskolában. Én olyan zokni voltam agyilag matekból, hogy nocsak, viszont nem voltam balhés gyerek, meg látott bennem valamit, és kitaposta belőlem a kettest. No, nem úgy kell érteni, hogy a két szép szemem miatt nem buktatott meg, hanem extra módon foglalkozott velem. Szidtam is magamban, mint a bokrot, hogy micsoda rabszolgahajcsár, más tanár már rég megbuktatott volna.

    Mondom is neki egy alkalommal, hogy "Tanár úr, miért nem buktat meg engem, ha annyira hülye vagyok matekból?" Aszongya: "Azért, mert én bebizonyítom, hogy nem vagy annyira hülye, hogy egy kettesre ne lennél képes. Énnálam te nem fogsz megbukni; ilyen könnyen nem szabadulsz meg tőlem."

    Ilyen ember volt. Igazi pedagógus, aki értett a diákok nyelvén. Fiatal ember volt, szinte pályakezdő, de talán a legnagyobb tekintélye neki volt az egész suliban.

    10 évvel később – mit tesz isten –, én lettem a sulinak a portása. Kurva egyszerű rendszer volt. Ajtók zárva. Slussz. Az iskolát csak a tanár írásos kilépőjével lehetett elhagyni, amit az igazgatóhelyettesnek le kellett adni minden tanítási nap után. A bejövetel ugyanígy. Csak hivatalos ügyben lehetett bejönni idegennek, az én írásos engedélyemmel, amit alá kellett íratnia a tanárral, hogy valóban nála járt (nem mondjuk lopni jött...), és a tanár lekísérte a portáig, amikor végzett. Ilyen szabályok voltak. Nem is kóricáltak idegenek, mint manapság az iskolában, meg nem volt szükség őrző-védő kft.-kre. Persze a diákok próbáltak megkörnyékezni, hiszen fiatal voltam, de csak mosolyogtam. Nekem az munka volt, és nem volt bratyizás. No meg csak eltelt közben 10 év, és 28 évesen nem úgy gondolkodik már, mint 18 évesen.

    Sosem voltam jó tanuló, mert ami nem érdekelt, azt nem tanultam meg, sőt, ha nem tetszett valami, akkor leanyáztam a tanárt (igen, sajnos ilyen is előfordult), mégis, amikor jelentkeztem az állásra, úgy megörültek nekem, mint ha ki tudja ki lennék. Ebből jött le, hogy engem szerettek és becsültek ott a tanárok. Pedig semmi különöset nem csináltam, csak igyekeztem magam meghúzni, mert előtte egy évvel már egy pesti suliból sikeresen kicsapattam magam, és nem volt harmadik esélyem.

    100 szónak is egy a vége: jó pedagógus kell, nem robotdada. Ennyi erővel mindenkire rábízhatnák a tanulást otthon, távoktatással. Meg lenne adva a suli weblapján az adatbázis, és onnan lehetne az aktuális tananyagot és leckét letölteni, meg a dolgozatot feltölteni személyi azonosítóval és kész. Az sem lenne kevésbé könnyen kijátszható.

    A Prohardveren nem olvasok privátot! Csak topikban vagy a publikus e-mailemen adok tanácsot.

Új hozzászólás Aktív témák