Új hozzászólás Aktív témák

• #18 randras veterán Skynet258 #16

  Új Válasz 2012-06-20 14:03:38 #18

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  randras

  veterán

  válasz Skynet258 #16 üzenetére

  Igen butulnak. Méghozzá nagyon, szörnyű, de rá vannak kényszerülve hogy nézzék.

  Az én szüleimnek is az az esti program, hogy barátok közt, megasztár, és a többi hasonló faszság. És a szörnyű, hogy már nem csak középkorúak között nem ismerek olyat, akinek nem mossák az agyát, hanem velem egykorúak között sem.

• #25 old rocker veterán Skynet258 #16

  Új Válasz 2012-06-20 14:57:13 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  old rocker

  veterán

  válasz Skynet258 #16 üzenetére

  Úgy teszek ellene, hogy nem állok be "üvölteni a farkasokkal". 16 éve szakosodtam az egészségügyre, közelebbről az eü. ismeretterjesztésre; ezt elismerte 2006-ban a MOK egy média díjjal. Ezen kívül szociográfiákkal foglalkoztam főleg és ha szórakoztató műsorra szántam el magam, abban is a magam útját jártam. Váltani meg.... ne hülyéskedj, én 44 évesen az alapbetegségem miatt a bal szememre átmenetileg 85%-ban megvakulva írtam meg a felvételihez kézzel, a folyosón az önéletrajzom.... Annyit hozzá teszek, sok az eszkimó... de komoly, hivatástudatú ember nagyon kevés van a fiatalok között. Nem azért, mert fiatalok, azért, mert túl nagyorcájúak, tisztelet a kivételnek. Szóval váltsál nyugodtan, ha érzel magadban ambíciót. Én sose gondoltam, hogy tévés leszek; fiatal koromban orvos, közelebbről pszichiáter szerettem volna lenni; aztán a könnyebb utat választottam és beértem azzal, hogy időnként gondozott legyek - mondtam el önironikusan még a műsoromban is. MÁV menetirányító koromban 38-40 évesen meghűlt bennem a vesevelő arra a gondolatra, hogy életem vé..na jó, nyugdíjas koromig ott kell egrecároztatnom a forgalmistákat, hogyan szabályozzák a forgalmat. Először "gebinben" tévéztem, szabadnapjaimon; aztán a kezelőorvosom azt mondta, ha nem akarok ideje korán kerekesszékes versenyző lenni, hagyjam a 3.14csába a vasutat - amit addigra jócskán megutáltam a vaskalaposság és a társadalmi elszeparálódás miatt - és csináljam azt, amit szeretek, a tévézést. Elmentem (nem kamusiból) rokkernyugdjjasnak és csak tévéztem. MUOSZ tag lettem, de most már ebbe is belefáradtam; ennek persze az is oka, hogy a ganyé krónikus betegségem azért csak progrediálódik, szép sunyin, ahogy kell. Fiatal koromban arra is gondoltam, hogy író leszek, most, 58 évesen, októberben fog megjelenni az első könyvem... illetve novemberben már 59 leszek, brrr... Nem a kor számít: az akarat (nekem más szép tulajdonságom nincs is), a kor csak egy állapot. Én kardvívó múltam ellenére a bajom miatt rosszabbul mozgok, mintha a saját nagyapám lennék; de olyan infantilis vagyok és úgy gondolkozom, hogy leköpném, aki bácsinak merne szólítani. Fiatalokkal dolgozom együtt, mindenkinek Miki vagyok és addig az is maradok, amíg fel nem fordulok. Szóval ne írjál nekem ilyeneket, hogy késő... az a késő, amikor az ember befosás után ül rá a budira... Valósítsd meg magadat, ember.

  A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Új hozzászólás Aktív témák