- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Videó stream letöltése
- Hálózati / IP kamera
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- Programozás topic
- YouTube
Új hozzászólás Aktív témák
-
7
addikt
Bizony, sokszor nem érti egyik fél, mit is adnak a kezébe -- egy törékeny, érző, élő szívet...
-
philoxenia
MODERÁTOR
Elgondolkodtató írás. Grat.
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
Vakegérke
veterán
Ugyan semmi köze Ildikóhoz, mivel mástól származik a mondás, de napok óta itt zakatol a fejemben:
Úgy szeretnék szeretni, hogy az a másiknak jó legyen.Vagy mégis köze lenne Ildikóhoz? Ugyanis ennek a nagyon szép gondolatnak kapcsán jutott eszembe ez a szeretni való, szeplős kamaszlányka.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
-
tildy
nagyúr
Igen? Mintha szólítottak volna
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
tildy
nagyúr
Az a libikóka lenne?
Mindig nagy növésű voltam, nem estem nagyot. Nem emlékszem hogy szerettem-e, valószínűleg nem, de kettő játékra határozottan emlékszem, az egyika futó, amin egy hengeren kellett futni, a másik pedig egy sergő , amibe kb 4-6 gyerek ülhetett, és forgott körbe.
[ Szerkesztve ]
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
bolondember
MODERÁTOR
köszönöm, szép volt...
Olyan nők ideálja vagyok, akiknek mindegy...
-
Vamp
senior tag
Hány meg hány ilyet láttam már... Pedig csak 21 vagyok.
Érzelmi intelligenciahiányos emberek osztják az észt szerelemről meg törődésről, aztán akkor rúgnak a legnagyobbat a másikba, amikor az a legsebezhetőbb.
Nem vagyok a bosszúállás híve, de egy ilyen után a volt "párom" húzta a rövidebbet...
-
Lord Zero
addikt
a kisfiú feltette magának a kérdést, h mit tettem?
a kislány feltette magának a kérdést, h vajon a kisfiú tudja-e, h mit tett?ne érts félre, tetszett az írás, csak.. hm, elelmélkedtem azon, kit állítanék sarokba.
ez a gyász nem "igazi" (persze, bár kamasz lennék, akkor annak érezném)
ez egy élvetemetésnem, mindegy
-
Vakegérke
veterán
válasz Lord Zero #13 üzenetére
És ha nem is gyász, vagy élvetemetés?
Egyszerűen megemlékeztem valakiről.
Természetesen Ildikó a főszereplő.
Azóta sok víz folyt le a vén Dunán. Meglehet boldog házasságban él, unokák nyaggatják sütiért, és ő átszellemült arccal tesz eleget követelésüknek.Ha már sarokba, akkor a srácot térdeltetném kukoricára.
Komoly kérdés: kár volt megírnom?
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
-
Lord Zero
addikt
válasz Vakegérke #14 üzenetére
Komoly kérdés: kár volt megírnom? - dehogy, szó nincs erről
csak áttételeztem, ennyi - sokszor fogalmunk sincs mit teszünk, és erről annyi jutott eszembe, h mennyire lehetünk ezért sarokba állíthatóak (a kérdés életképes, kétlem, h nem fordult meg senkiben még)
értsd: továbbgondoltam
(pl innen látszik, h nem volt kár megírnod)nem, mindegy
-
addikt
válasz Vakegérke #14 üzenetére
Dehogy volt kár!
Ilyenkor eszembe jutnak az első barátnőim..
ehhehh.. milyen nagy dolog volt, mikor már legalább kézenfogva sétáltunk...
mások hogy néztek.. hajjjajjj!
(Én sose voltam ilyen gonosz)szerk:
PALINCSnak is hívják a mérleghintát.Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)
-
Bundás22
őstag
aranyos írás, én is éltem át hasonlót/láttam ilyet kamaszkoromban
később az emberek bölcsebbek lesznek talán egy picit és nem zúgnak bele csak úgy vkibeEgo sum magister vitae - I am the teacher of life
-
tildy
nagyúr
fura, először csak lestem, hogy hogy van eza fenn vagy lenn, és leesik a csaj téma?! Na mondom ez valami speci, de mégis sima hinta lesz, és nem értettem mi van.
Felénk sosem használják a mérleghinta szót, én csak libikókaként ismerem .
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
Jofi81
őstag
válasz Thunderzolee #17 üzenetére
Mifelénk is palincsnak hívják.
-
Kareszovics
addikt
Üdv!
Nekem alaposan összeszorította a szívem az írás, megsajnáltam Ildikót nagyon
http://steamcommunity.com/id/sgtavitus?l=hungarian
-
Vakegérke
veterán
-
Viszlát
addikt
Szia Vakegérke!
Aranyos történet, sejtettem, hogy igaz történet, de aztán igazoltál is. Viszont most élnék egy kis kritikával a legnagyobb jószándék mellett. Úgy érzem, hogy kissé túl van idealizálva Ildikó szerepe, pedig valójában ez egy kis kamasz románc, a fiú gondatlansága és felelőtlensége ugyanarra, vagyis a korosztály érettségére fogható, mint Ildikó alaptalan szerelemre lobbanása. A mesékben ez teljesen jól van így, de mivel ez egy igaz történet, nekem sántít a dolog egy kicsit (nem nagyon).
Üdv, V
"How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."
-
#43960832
törölt tag
Köszi az írást.
Vajon véletlen lehet, hogy soraid olvasása közben pont Craig David - Officially Yours [link] című számát hallgattam?
-
Vakegérke
veterán
Azt mondják, a múlt megszépíti az emlékeket. Én pedig "megszépítettem" Ildikót. Kárt nem okoztam vele.
Ahogy a gondolataim tolultak, úgy vetettem őket "papírra". Átolvastam párszor, éreztem azt, amit kritizálsz, mégsem volt szívem megváltoztatni a történetet.
Nézd, 44 év távlatából hadd legyen ideális kamaszlány Ildikó.Játékos: Nem fiatalodunk, az biztos. Mondjuk nekem még nem nőtt be a fejem lágya, de a sokadik x-et taposom.
area_51: Talán a sors keze. Mással is előfordult már, hogy pont olyan zenét hallgatott olvasás közben, amelynek hangulata megtámogatta írásomét.
[ Szerkesztve ]
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
-
tildy
nagyúr
válasz Kareszovics #23 üzenetére
Pedig csak egy ártatlan , naív kamaszlány volt.
Az élet első pofonja.. Kell."Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
kai_sehmet
csendes tag
Jó kis történet... grat!
Eszembe juttatja mikor 6 ves fejjel (kicsit fiatalab voltam Ildikónál) "beleszerettem" az egyik osztálytársamba. Meglehetősen egyszerű, esti mesébe illő elképzeléseim voltak a szerelemről, így aztán fogtam magam és írtam egy szerelmes levelet miben elárultam az érzéseimet. A kudarc lehetősége meg sem fordult kis fejemben
Szünetben letettem a padjára. Mikor elolvasta galacsinná gyűrve adta vissza. Emlékeim szerint nagyon rémültnek látszott de akkor összetörte kicsit a szívemet a visszautasítás, de még jobban az, hogy utánna már ezzel is csúfoltak. De hát magamnak kerestem a bajt...
Még hetedikben is nekem szegezte a kérdést egy másik osztálytársam, hogy igaz lelkemre mondjam meg, hogy szerelmes vagyok-e abba a srácba. Atz hiszem fülig vörösödve mondtam hogy nem. Pedig tetszeni még akkor is tetszett....[ Szerkesztve ]
csak szubjektív véleményt írok, nem biztos hogy így is van, csak így gondolom... :) "Az egyetlen baj a semmittevéssel, hogy sohasem tudod mikor végeztél."
-
Kareszovics
addikt
"Az élet első pofonja.. Kell."
Kelleni kell. Mondjuk az már egy másik történet, hogy az ilyen pofáraesések arányszáma hogyan alakul tovább életed során. Lehet tényleg szerencsés volt és ebből "tanult" egy életre szegény.
[ Szerkesztve ]
http://steamcommunity.com/id/sgtavitus?l=hungarian
-
Rossi
addikt
Pont ez a baj, hogy kell. Én nem régóta kapom az első "felnőttkori" pofonokat ("dolgozós élet"), de sajnos miattuk kezdek megváltozni, és olyanná válni, mint akiktől kapom. Sajnos az ember nem indulhat ki magából (értsd. jóindulat), mert olyankor szokott a legnagyobb bunkósággal szembesülni.
"Thou shalt not make a machine in the likeness of a human mind."
-
k_laci
tag
válasz Thunderzolee #17 üzenetére
nálunk LIPITYÓKÁnak hívják
amugy ezt a játékot ( lipityókáról hirtelen felállás ) mi is használtuk "reflexvizsgálatra" igaz, már jópár éve.. vagy 10
[ Szerkesztve ]
-
addikt
-
Vakegérke
veterán
Kedves ismeretlen barátaim!
Ahogy tildy mondja, tényleg kell az a pofon az élettől. Talán segít, hogy a többit kicsit könnyebben elviseljük. Sajnos tele van az élet pofonokkal, másfélékkel is, ahogy Rossi barátunk említette.
Nem öregszel, Viszlát barátom, csak két lábbal állsz a földön. Én hajlamosabb vagyok elmélázni, és ahogy mondtam más alkalommal, a mesék világában élek.
Szobám falai eltüntek, egy varázslatos erdőben ülök, valahonnan sejtelmes zene szól. Koboldok, manók vesznek körül, izgatottan lesik kopácsoló ujjaim, és noszogatnak, hogy írjak, csak írjak. Róluk is fogok mesélni egyszer, de térjünk vissza a történethez.
Nos, könnyen kitalálható, hogy az a srác én voltam. Közel 44 éven keresztül szégyelltem magam azért, mert képtelen voltam Ildikóval megfelelőképp bánni. Egyszerűen éretlen voltam, bár ez nem ment fel semmi alól. Kikövetkeztethető, hogy írásommal ennek az ártatlanka kamaszlánynak szeretnék némi elégtételt nyújtani. Ezért az idealizálás, megérdemli.Buddhha: Talán mégis leírhatnád. Nagy súlytól szabadulnál meg.
area_51: Köszönöm.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
-
Buddhha
tag
válasz Vakegérke #41 üzenetére
Neked nagyon szeretném figyelmedbe ajánlani az "Én, Pán Péter (Finding Neverland)" című filmet. Itt vannak hasonló jelenetek, mint amit te is leírsz...
Lehet, hogy összeszedem magam, és megtörténik majd...
----O---- Infrablútut van-e benne??? ----O---- I'm hard as a rock, and wise as a mountain!
-
Viszlát
addikt
válasz Vakegérke #41 üzenetére
Buddha már említette, én meg írtam is róla, Én, Pán Péter a címe, ha lesz kedved olvasd el, vagy inkább nézd meg.
Egyik legkedvencebb momentumom, ahogy bemutatja az író és felesége életfelfogásának különbözőségét egy egyszerű, de nagyon ötletes jelenettel.
Ezt írtam és ez a jelenet pedig az, amikor a racionalista feleség és az álmodozó férj belép a saját-saját hálószobájába. Egy pillanatra mindkét szobába belátni, a nőé egy szürke, az akkori kornak megfelelő szoba, a férfiéban pedig egy rétet látni és madárcsicsergést hallani. Ezt tényleg látni kell, hihetetlenül ötletes jelenet.
Általánosban nem voltam túl népszerű, most lényegtelen miért. Két évig, ha jól rémlik 4-5.-ben velünk járt egy Georgina nevű, kicsit duci, de széparcú lányka. Oda meg vissza volt értem, állandóan körülöttem lebzselt, de én nem viszonoztam érzelmeit. Már nem is tudom min, de egyszer úgy felhúzott már az anyáskodásával, meg, hogy állandóan tapizott (10 éves mércével), hogy hangosan rászóltam, hogy mostmár igazán leszállhatna rólam. Persze az egész osztály röhögött rajta, nagyon megaláztam a többiek előtt, vagyis pont azt tettem, amit velem is rengetegszer. Évekkel később eszembe jutott ez az eset és hasonlóan Hozzád, én is elszégyelltem magam és akárhányszor beugrott az arca, társult hozzá egy nagyon kellemetlen érzés a gyomromban. Elkezdtem fonogatni magamban tovább a történetet, felnőtt fejjel rájöttem, hogy talán emiatt iratkozott át másik suliba, ki tudja.
Aztán pár évvel ezelőtt összefutottunk teljesen véletlenül és én felhoztam a témát, bocsánatkérési szándékkal. Felkacagott és azt mondta: hiszen taknyos gyerekek voltunk, én már nem is emlékeztem. Látszott rajta, hogy ez nem egy megjátszott, hagyjuk a múltat gesztus volt, hanem tényleg őszintén mulatott saját magán. Ott akkor leesett, hogy tulajdonképpen én lebecsültem őt. Hiszen én magam is mindenféle sérülés nélkül túléltem a gyerekkori sztorikat, miért is gondoltam, hogy Ő erre nem képes?
Az én esetemben nincs szükség idealizálásra, reméljük, a Tiédben sincs.
"How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."
-
tildy
nagyúr
Talán azért , mert valakiben viszont mély nyomot hagynak az ilyen dolgok Nem mindenki tud túllépni a múlton. Egyszerűem.
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
barbikenje
aktív tag
Egy kérdés:
Be lehet írni ide a hasonló kalandokat, tapasztalatokat? Nekem is van egy, ha nem is hasonlít sokban Vakegérkééhez... De annyira megindító volt az ő története, hogy eszembe juttatta a sajátomat...Azt hiszem kicsit meghíztam... A múltkor a Balcsin a japán túristák ölre mentek miattam a green peace-esekkel... Az egyik csoport meg akart szigonyozni... a másik meg visszatuszkolni a vízbe...
-
Vakegérke
veterán
válasz barbikenje #48 üzenetére
Írd csak bátran.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
-
barbikenje
aktív tag
Szíves engedelmetekkel közzé tenném én is a saját történetemet, ehelyütt, mert Vakegérke története nagyon megindító volt, hiába veterán harcos, egy tini élénk emlékezőtehetségével, de egy érett ember komolyságával mondta el a saját meséjét...
Én 11 éves voltam akkoriban, egy komolyabb betegség után lábadoztam, és nem játszhattam a többiekkel a napköziben, "nicht ugri-bugri, langsaam spaziren" alapon. Az új napközis tanítónéni odajött, látta hogy mennyire sóvárogva nézem a többieket, hát megpróbált felvidítani. Mint kiderült, nagyon fiatal volt, gyönyörű fekete hajkorona, tejfehér bőr, és szikrázó zöld szemek, nem töltötte be a 19-et sem, első munkahelyként idejött. Jót beszélgettünk, a betegség kapcsán kiderült, hogy nemrég ő is hasonló cipőben járt, neki kötőhártya-gyulladása volt. Észre sem vettem eltelt a délután. S mivel bicebóca voltam, míg a többiek játszottak, addig mi délutánról délutánra dumáltunk. Vagy 5 év telt el mire rájöttem, hogy én annak idején szép lassan beleszerettem a tanítónénibe (No de ez egy másik történet). Akkor csak annyit tudtam , hogy nagyon jó vele lenni, és várom a kora délutánt és a vele való találkozást, ugyanakkor utáltam a sötétedés kezdetét, mert az azt jelentette, hogy el kell válni tőle...
Egy alkalommal elkísértem a buszához, és mielőtt felszállt, megpuszilt és megengedte(?)/megkért (?) hogy tegezzem. Attól a naptól kezdve mindig kikísértem a buszhoz, és még akor is beszélgettünk amikor felszállt a buszra és elfoglalta a helyét. (a párás ablakra írta az üzeneteket, én meg alig bírtam elovasni, mivel a betűk fordítva jelentek meg az én oldalamon). Szóval nagyon elvoltunk. De nem kívételezett velem, sőt a szeretetéből mindenkinek jutott bőven. Azonban akadtak problémák és viták is. Valami olyasmi rémlik, hogy nem egyszer nem a legjobb hangulatban váltunk el. Olyankor másnap közölte velem, hogy nagyon megbántottam, és nagyon sokat sírt. Igazat mondhatott, mert emlékszem, hogy a beteg szeme kisebbre nyílt ki, ha megerőltette (pl:sírt). Fogalmam sincs, hogy mit reagáltam, (gondolom nem voltam képes kinyögni, hogy "Bocsánatot kérek!"). Aztán egy napon, még a félév vége előtt bejelentette, hogy munkahelyet vált, gyógypedagógiai iskolában folytatja a munkáját... Na kitört a parasztgyalázat, mivel a "személyes vitáink" nem egyszer a többiek előtt zajlottak le, hát kitalálták 11 éves fejjel a kis csoporttársaim, hogy miattam van az egész... és az igazság az, hogy nem tartom teljesen kizártnak, hogy igazat beszéltek, csak adódott volna alkalmam, hogy megkérdezzem. Hát adódott volna. Miután elment, meghívta a kis csoportot a névnapi bulijára, és mindenkit szeretettel várt. Én nem mentem el, nagyon megbántva éreztem magam, főleg a feltételezések miatt, és nem igazán tudtam volna magam jól érezni. Állítólag kérdezte a többieket, hogy mi van velem. Majd néhány hét múlva megjelent az iskola kapujában lekörözni (azóta tudom, mit jelent a szó), és még egyszer meg akart nézni bennőnket magának. A többiek körbeugrálták, én csak messziről köszöntem neki egy bátortalan "Csókolom"-ot.
És azóta eltelt 19 év. Az emlékét megőriztem, többször megpróbáltam megkeresni sikertelenül.
Aztán rákerestem az iwiw-en. Megtaláltam. De semmi öröm nem volt benne. Ausztráliában él, és még mindig gyógypedagógus. Amikor megírtam neki, hogy mire emlékszem azokból az időkből, a válasza bátortalan volt, és rögtön leesett, hogy a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy ki vagyok, és miért is zaklatom. Mire én bocsánatát kértem a zavarásért, és javasoltam, hogy ez esetben nagyon elszomorít, és inkább a későbbiekben sem fárasztanám a hülyeségeimmel. Egész éjszaka forgolódtam, másnap mégis írtam neki, mindent, amit emlékként megőriztem abból az időből.
Ennek egy hete.
De válasz nem érkezett.
Valószínűleg soha nem is fog...Azt hiszem kicsit meghíztam... A múltkor a Balcsin a japán túristák ölre mentek miattam a green peace-esekkel... Az egyik csoport meg akart szigonyozni... a másik meg visszatuszkolni a vízbe...
Új hozzászólás Aktív témák
- World of Tanks - MMO
- Politika
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Xbox tulajok OFF topicja
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Hobby elektronika
- Milyen légkondit a lakásba?
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Videó stream letöltése
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest