Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ghoosty

    őstag

    Olyan aranyos ez a jegybank. Tranzakciós adó bevezetése előtt rengeteg teljesen ingyenes bankszámla volt. Bevezették a tranzakciós adót és szépen sorban megszűntek. Meglepő módon a legtöbben pont a tranzakciós adóval megegyező költséget számolnak fel az utalásra. De biztosan semmi köze hozzá...

  • Ghoosty

    őstag

    válasz mad823 #6 üzenetére

    Egyik oldalról igazad van, tényleg illene ingyenessé tenni a 20k alatti utalásokat. Viszont a más szempontból meg teljesen szimmetrikus a dolog, másik oldalon sem siettek. Mikor bevezették a tranzakciós adót, nem azonnal szüntették meg az ingyenes számlákat, hanem később. Ráadásul először csak az újak kötését szüntették be és csak később szüntették meg a már létező számlák ingyenességét.

    (#8) Toth_Jani
    Már megválaszolták, de próbálom még kicsit tisztázni. Ez az adó nem olyan mint az SZJA. A tranzakciós adót a bankra vetették ki. Az SZJA-t a magánszemélyre. Tranzakciós adó esetében nem tőled szedi be az adót, neked nem kell tranzakciós adót fizetned, hanem tőled szedi be az adó miatti többletköltségének a fedezetét. Tehát ha olyan adóra szed be többlet fedezetet, (20k alatti utalás) amit nem kell fizetnie, akkor az nekik tiszta nyereség. Ezért írták, hogy ebben az adósávban már nem indokolt, hogy továbbra is fizess az utalásért.
    (Mire befejeztem már más is megírta)

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz axioma #12 üzenetére

    "Egyreszt a vege nem igaz: nem megszuntettek a szamlak ingyenesseget, hanem megszuntettek a szamlacsomagot. "

    :) Ez sem 100%-ban helyes. Volt ilyen is olyan is. Mivel nem követtem végig minden ingyenes számlacsomagot, így nem tudom, hogy milyen arányban szüntettek meg számlacsomagot és milyen arányban változtattak kondíciót. Tudom pl, hogy az OTP azzal játszott sokáig, hogy évekig megújuló kedvezményként adta az ingyenességet (évekig akciós feltételek voltak), így náluk volt olyan számlacsomag, amire csak annyit kellett változtatni, hogy mostantól nem akkora kedvezmény jár.
    Amúgy a végeredmény szempontjából teljesen mindegy. Sőt igazából ha így fogalmazunk, akkor az a bankokat tünteti fel jobb színben. Annak idején sem változtatták meg a számlát és most sem teszik. Továbbra is szimmetrikus. Csak annak idején ez ráfizetéses volt, most meg extra nyereséget hoz.
    Az okokról én is így gondolom. De szerintem jelenleg is hasonló az oka. Mivel az emberek nem váltanak ez miatt tömegesen bankot ezért kivárnak.

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz klambi #13 üzenetére

    Tudom, hogy sokan nem foglalkoznak kisebb összegekkel, de 300k HUF-nál is már majdnem egy ezres a tranzakciós díj. Bár nem mindennapos és a családi kasszát sem viszi csődbe, de nem szeretek kidobálni ezreseket csak úgy. Főként, hogy ugyanez korábban ingyenes volt.
    Úgy oda se vagyok miatta, de had fejezzem már ki a nemtetszésemet.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Komplikato #65 üzenetére

    Arra nem emlékszem, mivel hitegették a népet, de 3 ezrelék a tranzakciós illeték utalásra.
    A 6% az a készpénzfelvételre vonatkozik.

    A számításodban elmásztál egy 0-val. 300k-nak 1 százaléka a 3000. 300k-nak az egy ezreléke az 300. A három ezreléke meg 900. Ezért írtam, hogy majdnem egy ezres.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz bambano #87 üzenetére

    Ha megnézel egy eredménykimutatást, mindig a teljes képet nézd, ne válogass ki egy-egy számot, mert durván mellé visz.
    Az 53%-os javulás az a 2018 Q3 vs 2019 Q3, tehát csak a 3. negyedév vs 3. negyedév szempontjából növekedett ennyit. Ha a 3 negyedév kumulált értékét nézed, akkor csak 29%-ot javult. A 131.644 is csak a 3. negyedév nyeresége.
    De ez is csalóka mert tavaly történt valami, ami miatt keletkezett olyan költsége ami nem levonható az adóalapból, (ez lehet büntetés is) Így a tavalyi adózás utáni eredménye nagyban csökkent. Tehát valójában csak 19%-ot javult az eredményessége.

    Ez azonban durván kevés információ, ahhoz, hogy megítélhesd, hogy ez jó vagy rossz. Ha megnézed az ügyfélhitel és ügyfélbetét sort, láthatod, hogy kb 30%-kal növekedett. Tehát nem csinált semmi olyat amit tavaly nem csinált, csak több ügyfelet szerzett, mind hitel, mind befektetői oldalon és így növelte nyereségességét. Ha semmi sem változott volna, akkor ezzel a művelettel 30%-os nyereségnövekedést kellett volna elérnie. De csak 19%-ot sikerült. Tehát összességében arányaiban kevésbé húzta le az ügyfeleit.
    Ha megnézed az eszközarányos és tőkearányos nyereségét (ROA, ROE) akkor látni fogod, hogy minimálisat változott, sőt, ha olyan időszakot hasonlítasz, akkor csökkenést is láthatsz.

    Tehát azért kéne pofánverni, mert több ügyfelet szerzett és ezáltal növelte a nyereségét?!

  • Ghoosty

    őstag

    válasz bambano #95 üzenetére

    Már megint egy db negyedévet emelsz ki. Ha ez első 3 negyedévet együtt nézed, akkor 19,3-ról 21,1%-ra emelkedik. Mindez egy konjuktúra ciklus közepén olyan üzleti környezetben, ahol kamattámogatott hitelek vannak. Ráadásul egy durván piacvezető bankról beszélünk. Állami hátszélről ne is beszéljünk.

    "azért kellene pofánverni, mert ilyen megtérülési mutatókat normális piacon nem lehet elérni. ezért az emberben megalapozottan merülhet fel, hogy valami olyasmi történik, ami az ügyfeleknek rossz, a bank tulajdonosainak meg jó, és ehhez a felügyeleti szervek aszisztálnak."

    USA-ban USD alapon működő bankoknál a 10% a jellemző. Ehhez képest tényleg sok a 20% körüli ROE. Viszont nálunk HUF alapon működik és magyar környezetben. Azonban a 20% körüli és feletti ROE nem kirívó úgy általában. Johnson&Johnson minimális ingadozással 23% Ford Motor company jelenleg 15,3% 2017-ben 23% volt 2012-ben meg 100% feletti volt. General Motors jelenleg 20% 2010-ben 60% volt, Coca Cola 38%. Intel 26%. (Most csak pár perc kereséssel kattintottam bele néhány cég friss eredményeibe és a nagyobbakat kimásoltam. A megnézettek fele itt van.)
    Viszont ahogy fentebb is írtam, nem normális piacról beszélünk. Ha pofán akarsz verni valakit, akkor a felügyeleti és a törvényhozó szervekkel kezd. Meg kicsit a lakossággal is, hogy nézzenek már körbe és keressék a jobb termékeket. Ha ezek megvannak, akkor jöhetnek a bankok is.
    De mindig azt mondom, aki irigyli egy cég profitját, vegyen a cég részvényéből. Az OTP az pont Nyrt szóval szabad a vásár.
    "például egy cetelem saját ritmus személyi kölcsönre fizetsz 8,65% kamatot plusz 1% folyósítási díjat. Mire fel? a kamat miért nem fedezi a folyósítás költségeit? ami egyébként nagyjából nulla. "
    Azért nem csak kamat van, hanem különböző jogcímen más költségtételek, mert ilyen az törvényi szabályozás. Ezért kell elsődlegesen ott pofozkodni.
    A nagyjából nulla viszont tuti nem stimmel. Ha csak egy órát beszélgetsz az ügyintézővel, akkor is annak az egy órának a teljes munkadíja+rezsióradíja a folyósítás költsége. Simán lehet, hogy ez tovább tart mint egy óra. Illetve nem fog minden ügyfél szerződést kötni szóval 1 ügyfélre még több költség jut. Egy alacsonyabb összegű kölcsön esetében lehet, hogy nem is fedezi teljesen.
    Normális szabályozással meg lehetne oldani, hogy csak kamatot kérhessen, de ameddig ez nem cél, addig nem a bank a köcsög, hogy szebben csomagolja a termékét.

Új hozzászólás Aktív témák