Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Penge_4

    veterán

    válasz Centre #96 üzenetére

    1. Összemosod a vallási jóslatokat a tudományos alapú prognózisokkal.
    2. A mezőgazdaság -> ipar váltás idején 2 milliárd volt az emberiség létszáma, a harmadik világ pedig mérsékelten függött a pénztől olyan értelemben, hogy kevés olyan "instant get" fogyasztási cikk volt, amit ne tudtak volna valamilyen módon helyileg előállítani.
    3. Már látom magam előtt, ahol a Greenpeace-es szemétszedő megkapja a 100 000 nettóját munkájáért. Az az apróság biztosan elkerülte a figyelmedet, hogy királyunk bevezette a kötelező munkaszolgálatot az ezután érettségizőknek. Ennek keretében kell letudniuk ezt akár önkéntes munka keretében. Elmennek, kapnak egy csomó zsákot meg kesztyűt (ez otthonra is jól jön, így a cafetéria legalább megvan), hasznos tevékenységet végeznek és a végén megkapják a pecsétet/dokumentumot, amivel igazolják bölcs vezérünknek, hogy a diák ledolgozta az előírt robotot.

    A társadalmi munka gazdasági hasznosságát mindazonáltal jól példázza az is, hogy 47 ezer 50 ezer forintból meg lehet élni és hogy aki tényleg éhezik (pl. hajléktalan) és szeretne dolgozni sem kap munkát, mert még ebből a jól fizetett és kényelmes munkából is hiány van.

    "Egy biztos a világvége eddig sosem jött el, most se fog, bármit is mondotok Szalai Erzésbet szellemi gyermekei."

    Ki beszélt itt világvégéről? Egyáltalán mit értünk alatta? A technológiai munkanélküliség ugyanolyan tény, mint a globális felmelegedés. Lehet vitatni, lehet tagadni, de nem lehet elbújni előle és a szőnyeg alá söpörni. Azt már mindenki saját vérmérséklete, információforrásai (illetve mely csatornákban mennyire bízik) és tapasztalatai alapján dönti el, hogy most akkor pánikolni kezd, felkészülten várja, felkészületlenül várja, vagy nem érdekli, esetleg vehemensen tagadja. De attól még tény marad...

  • Penge_4

    veterán

    válasz Centre #100 üzenetére

    "A valóság ezzel szemben az, hogy az össztársadalmi munka állandó marad a kapacitástöbbletet pedig új javak fogják felszívni."

    Az össztársadalmi munka nem maradhat ugyanannyi, mivel a munkaerő peak az ipari forradalom volt, amikor született egy rakás új munkahely, valamint akkora technológiai előrelépés volt, hogy egy jóléti korszak kezdődött. Ez a kettő kellett hozzá, egyik a másik nélkül nincs.

    "Aztán kenyér mellett elkezdett, sajtokat, füstölt húst, könyveket, hidakat, hajókat utakat szemüveget kádakat, összkonfortos lakásokat, textilt majd acélt, autót repülőt tankokat, számítógépet és okostelefont, űrsiklót és óceánjárókat gyártani, milliószámra dolgoznak tudósok, mérnökök miközben kenyérből nem kevesebb de több készül."

    Régen a (2 milliárdos összlétszámú) társadalom civilizált fele valóban kenyeret gyártott. De nem mint hivatásos pék, 80-100-120 nettóért. Hanem mint tanyán, búbos kemencében családjának élelmiszert előállító parasztember. Ennél fogva sokan akkor sem dolgoztak hagyományos értelemben vett munkát. Főleg nem a harmadik világ nagy része, akik teljesen nomád életet éltek (halászat, vadászat, gyűjtögetés).

    Hogy a gépesítés által megtermelt többletjavakat ne ingyen osszák, ezért a mezőgazdaságról átálltak ipari termelésre (még mindig emberi munkaerőről beszélünk), amivel elérték, hogy 8 óra munkából a "szerencsésebbek" megkerestek annyit, amennyiből megvették az élelmiszereket olyan helyen, ahol szintén 8 óra munkából kerestek meg annyit az eladók, amiből megvették az élelmiszereket és így tovább.

    Ennek volt pozitív oldala (fejlődés) és volt negatív (kivették az ember kezéből az önállóságnak először csak a lehetőségét, utána már a jogát is).

    A mostani helyzetet pedig részben az okozta, hogy azt hittük végtelen az olaj, földgáz, valamint minimális is ezek környezetre gyakorolt hatása, így majd örökké fog folytatódni a dolog.

    "csak az utóbbi 100 évben z egyetemet végzettek aránya 7-%ról 60 fölé emelkedett."

    Ezt hol olvastad? Ez szerintem még a skandináv országokra sem igaz. Itthon meg még divat is volt egy időben a diploma, meg is lett az eredménye. 2 normális végzettségűre jutott 5 büfészakos meg 3 olyan, akinek már a beiratkozás pillanatában borítékolható volt, hogy nem fog tudni elhelyezkedni a szakmájában, mert nincs annyi szakmabélire szükség (pl. egyiptológus, antropológus).

    "Az NGOk nem így működnek, de megértem hogy nem tudsz jobb példát."

    Mert Magyarországon nincs is igazán. A Greenpeace is azért fizet, hogy áll a sok fiatal az utcán és szólítgat le embereket, mint valami csöves, majd elismétli naponta 577 alkalommal ugyanazt a szar, betanult marketingdumát. Persze, hogy az 577 emberből maximum 5-10 fog adó 1%-kal támogatni vagy bármi egyebet, amiből neki jutaléka van.

    Ezek kívül a szervezet központjában szükség van titkárnőkre, HR-esre, marketingesre, takarítókra, tehát csupa olyan munkakörre, amik már most is léteznek.

    Az ilyen családsegítő, drogossegítő, nővédő szervezetekhez meg szociális munkások kellenek fizetett munkakörökbe. Meg ugyanilyen adó 1%-ot meg anyagi támogatást kolduló sitnyik jutalékos. Köszi, ha már koldulnom kell valamikor, akkor saját magamnak fogom tenni, nem valami civil szervezetnek, ahol a kuratóriumi tagok dőzsölnek a pénzből, amit én hangyaként gyűjtögettem.

    "Ezek közül egyik sem flanc, hanem olyan társadalmi szükséget, amiket jelenleg pénz hiányában nem tudunk kielégíteni."

    Igen, egyfelől erről van szó. Hiába lenne igény ingyen sörre, ha azt sem tudjuk pénz hiányában kielégíteni.
    A másik meg, hogy ennek nagy része ilyen öngerjesztő-önkioltó libikóka, mert nézzük reálisan.

    A gettó miért is van? Mert még egy nyamvadt fejlett ország határain belül sem vagyunk képesek mindenkinek relatív jólétet biztosítani. Mert még egy nyamvadt fejlett ország határain belül is inkább a GDP pörgetésével foglalkozunk, hogy a bankár, meg a politikus annyi pénzt keressen, amennyit nem tud megszámolni sem, miközben emberek kerülnek utcára, halnak meg, meg lesznek öngyilkosok, mert gyorsabb, mint az éhenhalás és méltóságteljesebb, mint a koldulás. Vagy menekülnek ki külföldre.

    A leányanyák nagy része is az alacsonyabb társadalmi rétegekből kerül ki, ahogy a nőverők is.

    A környezetvédelem meg ugyancsak részben pénz függvénye. Nagyon kevesen kockáztatnak lebukást, ha megéri nekik környezetbarát megoldásokat alkalmazni, újrahasznosítani és szakszerűen megsemmisíteni dolgokat.

    Tehát elérkeztünk oda, hogy ezeknek a felsorolt dolgoknak a nagy része pont a pénztelenségből eredeztethető és csak egy fennmaradó kis része (gettónál életérzés, nőverésnél hatalomvágy, környezetszennyezésnél mértéktelen kapzsiság) az, ami akkor is lenne, ha dubaj-i életszínvonalon élnénk.

Új hozzászólás Aktív témák