- Synology NAS
- Középpontba kerültek a hibrid autók, alig fogyaszt a BYD újdonsága
- Zyxel NAS326
- Egyre több európai használja a Telegramot, ezért megkereste az EU
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Itt van az eddig legjobban teljesítő kétfiókos NAS a TerraMastertől
- Linux kezdőknek
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- Windows 10
- Router gondok
Új hozzászólás Aktív témák
-
@EkSYS: Nem zárom ki, hogy azokról is lesz egy. Ez a cikk amúgy az első bekezdésben linkelt Index cikkre volt egy "reakció", a mostani cikk alapját írtam meg, és küldtem el Stökinek, hogy ha a tudományos rovatba keresnek esetleg munkatársat, akkor én ilyen szintű cikkekkel rendelkezésre állok.
@blesius: E téren több oldalról is keveredik a téma. Én ahol tudtam, a forrásban megjelölt mértékegységet és elnevezést használtam. Egyes magyarázatoknál az első oldalon tértem el ettől, és nem zárom ki, hogy rosszul fogalmaztam meg az adott mondatot. Amit írsz, mely szerint egy másodpercre vetítve kell érteni a lézer teljesítményét, az biztos? Mert én e téren most végtelen ciklusba kerültem, lévén egyszer anno állítottam ezt, de kijavítottak, hogy nem másodperc, hanem óra, és pont ezzel a 100Wh példával jöttek.
A hőenergia / hőteljesítmény jogos, máris javítom.
A Kelvin vs. Celsius szintén jogos, és azért nem kerekítettem, mert ha azt írom, hogy 10000 celsius, és eljön valaki a forrásommal (Atomic Rocket), hogy ott Kelvint és nem Celsiust említenek, tehát 273 fokot tévedek, akkor abba fog valaki belekötni. Ez egy ilyen business.
@TK36: Még 2005-ben írtam az SG-re (igen, tudom, szitokszó) egy két részes cikksorozatot, ha érdekel itt megtalálod:
Jövő harctere: a világűr I.
Jövő harctere: a világűr II.
(A harmadik rész bizonyos okok miatt (alkotói válság
) nem készült el...)Lehet, hogy 1x ebből is lesz egy revampolt verzió.
Bár ha jól értettem, akkor egy un. továbbfejlesztett II. világháborús fegyvert nem tudod lelőni/elhárítani egy jóval modernebb fegyverrendszer. Bár mindegyik ballisztikus rakéta a V-2 utóda.
Összetettebb kérdés, a Patriot eredetileg légvédelmi, és nem rakétavédelmi rendszer, tehát teljesen érthető, hogy nem volt ideális a feladatra. Hogy mégis ekként propagálták, az feltehetően bizonyos érdekeknek lett alárendelve. A lényeg, hogy a SCUD ugyebár egy fokozatú rakéta, ahol a teljes rakétatest és a robbanófej elviekben egyben halad végig a pályán. Persze a valóságban a már kiürült rakétatest mindenféle stabilizálás nélkül (ugyanis azt a hajtómű sugarának eltérítésével érik el) elkezd pörögni, és a légellenállástól fellépő erők széttépik. Ez alapvető harcérték szempontjából már lényegtelen, a harci fej elég masszív, hogy ne zavarja ez az apróság. A helyzet viszont az, hogy ebből a visszatérő törmelékfelhőből a Patriot radarja nem volt képes kiszúrni a harci fejet, szóval elindították a Patriot rakétát, ami valamit eltalált, hogy aztán az éppen a szétesett rakétatest egy darabja, vagy a harci fej volt, az egy más kérdés. Az elemzések szerint azonban mindegyik iraki harci fej, amely eljutott a célterületre, sikeresen be is csapódott és fel is robbant. Magyarul a Patriot nem volt képes megállítani, és még a cél felett felrobbantani.
Ezt onnan is meg lehet közelíteni, hogy az akkori Patriot PAC-1/-2 rendszer igazából még nem volt felkészítve erre a feladatra, illetve nem pont ilyen célokra tervezték, tehát érthető, hogy hatástalan volt...
@wwenigma: Az elektromágneses railgun-ok, na azok lesznek inkabb durvák.
A DD-21, majd DD(X), végül Zumwalt-osztály eredetileg ilyen lövegeket kapott volna. Csak az ezeket fejlesztő cégek kissé optimisták voltak a határidők terén. Mikor a 2000-es évek elejére nyílvánvaló lett, hogy 2010 körülre még sehol sem lesznek a railgunok (amit lehet EM (elektromagnetikus) lövegnek is nevezni), a haditengerészet úgy döntött, hogy két 155mm-es löveget szerel inkább a helyükre. Ha egyszer elkészül majd a harcképes railgun, majd beépítik a helyükre. De ez a jelenlegi tervek szerint leghamarabb a 2020-as évek közepére várható... Már ha...
Biztató a 4-5-6 mach sebesség és a 100-220 mérföldes hatótáv.
Ezen cikk is az ilyen írások "ellen" született. A FEL lézert is folyton kikiáltják a világmegváltó szuperfegyvernek, de azt már nem teszik hozzá, hogy az elvárt 1MW-os teljesítményre mikor lesz képes, és azt sem feszegetik, hogy jelenleg mekkora teljesítményre képes. Mert én a sokadik eldugott kis oldalon találtam rá arra a 14kW-os adatra, amely elég hitelesnek tűnt... Szép teljesítmény, hiszen az eddigi FEL lézerek ennek a töredékére képes, de egy 14kW-os lézer harcászati szempontból még eléggé szerény képességűnek számít...
A railgunról is készülnek látványos videók és cikkek, de arról már nincs képes vagy mozgóképes bizonyíték, hogy jelenleg képesek lennének katonai célra alkalmas rendszer gyártani. Laborkörülmények között magát a belső működést képesek lemodellezni, de még csak egy fix ágyúval, ami nem téríthető ki, így pedig fegyverként nem használható. Vagyis ott tartanak, hogy a működőképességét igyekeznek bizonyítani és fejleszteni...
Azért érdekelne, hogy - a cikkben volt említve Szovjetunió/Oroszország is, hogy fejlesztettek lézerfegyvereket - de pl. Kína, Japán, Izrael hogyan áll ezekkel.
Lehet szídni az Egyesült Államokat, de ott legalább van valami transzparencia, vagyis publikálnak információkat a kísérletekről, tervekről. Európában is folynak hasonló kísérletek, de per pillanat még egy pár évvel le vannak maradva, tehát kb. ott tartanak most, ahol a LaWS tartott 2010-2011 körül. Japánról nem tudok semmit, Kínáról annyit, hogy folyamatosan dolgoznak a témán, náluk a harckocsikon lehet látni lézeres modulokat, de ezek legfeljebb 1kW körüliek lehetnek, és az elemzések szerint inkább kommunikációs célokra, esetleg optikai rendszerek megvakítására szolgálhatnak.
Bár amennyire titkosak ezek lehet, hogy a cikkben leírtaknál már előrébb járhatnak Amerikában is.
Kétlem, hogy előrébb járnának, hiszen dollár százmilliókat, milliárdokat áldoztak és áldoznak a YAL-1A, LaWS és hasonló rendszerekre. Ha belegondolsz, miért költenének ennyit olyan rendszerekre, amelyeknél valójában sokkal jobbakkal is rendelkeznek?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Vagyis elég ha a cél olyan burkolattal rendelkezik ami a lézer nagy részét visszaveri.
Milyen hullámhosszon? Ez a probléma a lézerrel való védekezés ellen, és egyben ezért bízik az US NAVY a FEL-ben, mert tök jó, ha a te rakétád mondjuk IR spektrumban, 1020nm hullámhosszon 95%-osan tükröződik. De ha a lézer röngten tartományban, mondjuk 1nm-es hullámhosszon lő rá lézersugarat?
Nem az emberek rettegnek egymástól hanem a Föld iparának (és politikusainak) ura, a Rothschild dinasztia vezette Illuminati retteg attól hogy elveszíti az emberek feletti uralmát.
Jajj. Úgy tűnik a PH!-n sem menekülök az NWO és összeesküvés-elméletek rémétől...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egy balesetnél, ha kifolyik az a több tonnányi hidrogén-peroxid és kálium-hidroxid, plusz ráadásul még ott van a jód és klórgáz, a gép üzemanyagát már nem is említve, nos, akkor ott már nem sok minden kell a katasztrófához, és aligha fogja a személyzet túlélési esélyeit növelni az, hogy vegyvédelmi ruhát viselnek.
A hidrogén-peroxid nagyon jó oxidálószer, ráadásul eléggé instabil. A kálium-hidroxid pedig igen erős maró hatással bír.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
orichalcos: Az Ion-ágyú valójában részecske-ágyú (particle cannon), csak ionizált részecskéket lő ki. A probléma az velük, hogy mivel a fegyvert elhagyó részecskék azonos töltéssel rendelkeznek, ezért egymást is taszítják. Így pedig ahogy távolodik a részecskenyaláb a fegyvertől, egyre nagyobb területre szóródnak szét, így pedig a célon kifejtett hatásuk csökken.
Bizonyos szintig olyasmi ez, mint a lézerek esetén a fókusz, csak éppen amíg a lézernél még lehet a fókuszt befolyásolni a lézerágyú tükör / optika részével, a részecske-ágyúnál erre nem nagyon van lehetőség...
Dany007: A következő cikk jöhetne arról a bizonyos sín(mágnes)fegyverről. Bulvár legutóbb azt írta hogy az már jóformán bevethető állapotban van.
Alant már írtam: laboratóriumi körülmények között lövöldöznök vele, és még jelenleg még mindig ott tartanak, hogy a technológia alapjait reszelgessék. A részletek (például hogy a lövedék irányított vagy irányítattlan maradjon) még messze vannak. Még legalább egy évtizedre, ha nem többre vannak a harci EM (elektro-magnetikus) ágyúk.
Visszatérve olyan kérdésem van, mennyire számít a felület az ilyen lézerfegyverek esetében?
Rengeteget. A cikkben is említve van, hogy a repülőgépiparban használt aluminium-ötvözet nagyon jó tükröződik az infravörös tartományban (80-95%). Márpedig jelenleg a legtöbb katonai lézer ebben a hullámhossz tartományban dolgozik. Ez pedig csúnya eset, mert azt jelenti, hogy a lézer átad a felületnek mondjuk 10MJ energiát, de még 80%-os tükröződés esetén is ebből marad 2MJ, ami hőenergiaként jelentkezik. Ennél persze sokkal összetettebb a dolog, mert ahogy elkezd olvadni a fém, romlani kezd a tükröződő képessége, így pedig már több energiát vesz fel, vagyis még jobban melegszik.
Maga a festés is sokat számíthat persze, de itt óriási probléma az, hogy milyen tartományt akarsz lefedni. Mint említettem, a haditengerészet ezért bízik a Free-Electron Laser-ben, mert nagyon jól tudna adaptálódni a feladathoz. Ha mondjuk egy rakéta közeledik, akkor látható fény, vagy akár ultraibolya tartományban küldhet lézernyalábot rá, amiből kevesebbett tud visszaverni a felület. De ha egy gumicsónakról van szó, akkor működhet infravörös tartományban, mert a gumi azt nyeli el inkább. Erre még rájön a légköri torzítás is, persze. Nem véletlen, hogy az ABL programnál minél nagyobb magasságban repülő gépet álmodtak meg, minél ritkább a légkör, annál kisebb problémát okoz ez.
Hiszen ha maga a fegyver belsejében is tükrökkel terelgetik a lézert akkor esetleg a rakétára felvitt felület eltéríthetné magát a sugarat.
Ahogy fent írtam, adott a lehetőség, de nem létezik olyan anyag, ami széles spektrumban jó tükröződik. Szóval akkor belősz egy bizonyos szűk tartományt (mondjuk az 1000nm körüli infravörös tartomány), és arra optimalizálod a rakétád védelmét. Ezzel bizonyos lézerek ellen elég jó hatásfokú védelmet nyersz, de így is fog átvenni a felület energiát. Ha a lézer optikai teljesítménye a célon 100kW, és a felület tükröződése mondjuk 95% (ami igen jó), akkor még mindig 5kW teljesítményt kell a felületnek felvennie, elvezetnie a nélkül, hogy komoly károsodást szenvedjen. Nyilván megfelelő tervezéssel erre adott a lehetőség, de ezzel foglalkozni csak akkor fogja megérni, ha elterjednek a lézeres rakétavédelmi rendszerek.
sh4d0w: Csak hogy érzékeltessem: 1400 tonna plusz súly a mai modern hadihajókon semmiség. A második világháborúban ekkorák voltak a rombolók, míg az írásban említett 15000 tonnás romboló majdnem ugyanolyan vízkiszorítású, mint a Prinz Eugen nehézcirkáló, de a Yorktown (CV-5) is 19000 tonna volt.
Jelenleg azonban csak a tengerészeti "csúcs" az, ahol ekkora tömeget "nyugodtan" el tudnak vezetni. A Zumwalt-osztály egy böszme állat jelenleg a rombolók között, és a kutya sem érti, hogy az US NAVY miért nem cirkálónak osztályozta. A lassan kivonuló Ticonderoga-osztályú cirkáló a maga ~9800 tonnás vízkiszorításával pont akkora, mint az Arleigh Burke-osztályú rombolók harmadik sorozata (Flight III.), amik most érkeznek. A Burke-ok pedig "mindössze" 385 tonnányi fegyverzetet visznek (96 Mk.41 VLS indító, ami ~144 tonna üresen, ha a legnagyobb tömegű "belevalót" nézzük (Tomahawk), akkor 96x 1,6 tonna ~154 tonnáról beszélünk, van továbbá egy 5"-os Mk.45 löveg, ami ~28 tonna, a lőszerkészlete ~33 tonna, van még 2 (vagy 1) Phalanx, amik egyenként 6,5 tonnásak, illetve két Bushmaster gépágyú, amik összesen ~1,5 tonnát nyomnak, ezen kívül van két háromcsövű torpedóvető cső, amik egyenként 1,1 tonnásak, a torpedókészlet tömege pedig 9,2 tonna). Szóval az 1400 tonna bizony gigászi tömeg, egy Aerligh Burke osztályba bele sem tudod szerelni. És ez az 1400 tonna csak a hűtésigény, maga a lézer benne sincs.
Magyarul egy 1MW-os optikai teljesítményű lézert talán egy Zumwalt-osztályú hajón lehet elhelyezni, úgy, hogy más fegyvert nem nagyon visz magával...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
mrhitoshi
#37
üzenetére
Egyébként engem érdekelt volna, hogy kémiai reakció folytán, hogyan tudnak lézert előállítani
Bevallom nem találtam olyan forrást, ahol számomra is teljesen érthetően le van írva, hogy milyen reakciók zajlanak le, és hogyan keletkezik ezekből fotonáram...
De ha ez segít, egy képpel szolgálhatok a YAL-1A COIL lézerének működéséről:
Amint látszik rajta, maga a lézernyaláb generálása a reakció létrejötte után, egy szuperszonikus áramlási régió után zajlik. Na most ezt hogy fogalmazzam meg úgy, hogy érthető legyen... Inkább kihagytam. :\
Persze oké, vannak területek ahova tökéletesek, de akkor már azt mondom, hogy valamilyen úton módon, mondjuk mikrohullámú sugárzással iktatom ki a UAV-ket és ehhez hasonló rakétákat.
A LaWS videókhoz akartam hozzáírni, hogy szép és jó, de erre egy pár ezer dolláros M2 géppuska is tökéletesen alkalmas, sőt még hatásosabb is...
Ha a Em-t veszem, akkor simán lehetne olyan fegyvert összehozni, ami olyan elven működhetne, hogy nagyon kicsi lövedékeket gyorsítanánk akár hangsebességre, vagy főlé. (Legyen 3 mach) Iszonyatos rombolást tudnának véghez vinni.
Őőő... Mach 3 az olyan 900m/s, közel ezt a torkolati sebességet tudja a fent említett, nyolcvan éves M2 nehézgéppuska. A harckocsilövegek tudnak 1600-1800m/s-t űrméret alatti lőszerrel.
Az anno a Zumwalt (ex-DD(X), ex-DD-21) osztálynak szánt EM lövegtől vártak 2500m/s-t, viszonyítás képpen.vagy pedig olyan anyagkombinációval bevonni a burkolatot, amelynek egyszerre magas az olvadáspontja, és jól vezeti a hőt.
Az ilyen anyagok elég drágák, és nehezen megmunkálhatóak, de tény, hogy ez is egy nagyon jó megoldás a védekezésre.
Egy rakétánál, ha a keletkező hőt szétoszlatnánk a rakéta teljes felületén, akkor a levegőáramlás simán el tudná vezetni a keletkezett hőt, nem ?
Hááátttt... azért ne feledd, hogy alapból a rakétatest így is viselkedik, hiszen a fém tartók és a fém borítás össze van szegecselve. Szóval kétlem, hogy ez így elég lenne. Arról nem is szólva, hogy elég akkor, ha a lézert pár másodperccel tovább tartják a célon... Azért korlátlanul nem tudsz hőt elvezetni, vagy pedig akkor már olyan radiátorokkal, hűtőfelületekkel kell számolnod, amik erre képesek...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
mrhitoshi
#39
üzenetére
Hogy kis tömegű objektumot marha nagy sebességre gyorsítva, ellehetne érni marha nagy rombolást.
A nagy sebesség abból jelent előnyt, hogy gyorsabban eléri a lövedék a célpontot. A lényeg viszont az, hogy a mozgási energiájának minél nagyobb részét átadja a célpontnak. Tehát a torkolati energiájából minél több realizálódjon a célon. Erre a nehéz lövedékek az ideálisak, mivel a tehetettlenségük folytán a célig tartó úton kevesebb mozgási energiát vesztenek (azonos légellenállás esetén). A másik lehetőség, hogy csökkentik a légellenállást (űrméret alatti lövedék).
A nagy torkolati sebességű kis lövedék természetesen képes komoly pusztítást végezni, csak arra akartam utalni, hogy az EM lövegek e téren azért nem mozognak más dimenziókban, noha egy 2500-3000m/s torkolati sebesség még várhatóan elérhető, de itt nem a rombolás mértéke az indok, hanem inkább ez által elérhető hatótávolság.
Lényegében a mai fegyverek kicsit továbbfejlesztve,
A kinetikai fegyvereknél jelenleg inkább az ETC (Elektro-kémiai) megoldásban látják a hatásfok növelésének legéletképesebb megoldását. Itt lényegében arról van szó, hogy a hajítótöltet begyújtását tovább optimalizálják, így nagyobb torokolati energiát és jobb belballisztikát lehet elérni.
A másik indok az EM ágyúk ellen a hatásfokuk, az US NAVY "papír" EM ágyúja 50%-os hatásfokkal bír, vagyis ahhoz, hogy 20MJ torkolati energiát érjenek el, cirka 40MJ elektromos energiát kell befektetni. Csakhogy a jelenlegi, laboratóriumi EM ágyúk hatásfoka inkább a 20-30%-os tartományban mozog...
Egy diszkrét kérdés: vagy abban bízol, hogy nem értette volna meg a közönség, vagy nem tudtad ?
Ha én sem értem tökéletesen azt, amiről írok, akkor milyen jogon írok róla? Lehet, hogy csak félrevezetem az olvasót, márpedig ismeretterjesztőnek szánom az írásaimat, nem pedig félrevezetőnek, összezavarónak, felesleges okoskodásnak. Én is mérges vagyok akkor, amikor amúgy széles körben olvasott médiákban zöldségeket írnak / mondanak olyasmiről, amihez egy picit értek. Egy laikus elhiszi, amit ott írnak, és a téves tudás "rögzül" benne.
Van épp elég ostobaság a neten, engem az motivál, hogy az emberek ismeretanyagát bővítsem, így ha legközelebb azt olvassák az Indexen, Origón, Blikkben, akárhol, hogy "Itt az űrtechnikás szuper-lézer!", és ott hosszasan ecsetelik azt, hogy milyen szuper-hiper-megalézert teszteltek már megint laboratóriumban, vagy szerelnek mondjuk az USS Ponce-ra, akkor legyen egy kis fogalma arról, hogy mi is áll a háttérben, milyen kísérletek voltak eddig, és milyen nehézségekkel kell egy ilyen rendszernél számolni, és hogy valójában mondjuk a LaWS 33kW-os teljesítménye mire is elegendő...
Ok, fellengzősen hangzik, tudom...
Sokkal kisebb helyen, sokkal nagyobb energiát lehetne előállítani, és simán eltudnék képzelni így akkora energiájú lézert, amivel városokat lehetne eltiporni, vagy bolygókat. (Star Wars)
Tessék, akkor most kudarcot vallottam.
A cikkben szerepel a hatásfok, és próbáltam rávilágítani, miért fontos annyira. Most vedd a Halálcsillag lézerét, teljesen mindegy, vegyünk egy embertelenül magas teljesítményszintet, mondjuk YottaWattos (1000^8 Watt) lézerünk van, mekkora hatásfokkal is számolhatunk? Mert ha 50%-os hatásfokkal is számolunk, akkor az az energiaszint, amit a célponttal közlünk (és képes egy bolygót elpusztítani), egyben jelentkezik a lövés közben is hőként. Szóval vagy extrém magas hatásfokú lézer- (és energia-)rendszerre van szükségünk, vagy pedig extrém hatásos hűtőberendezésre van szükségünk, hogy a lövés pillanatában keletkező hulladékhő ne vaporizálja el a Halálcsillagunkat.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
mrhitoshi
#41
üzenetére
Nem, csupán szeretek álmodozni, és változókat kihagyni az egyszerűbb álmodozás kedvéért.
Cheat kód az álmodozáshoz...
Manapság untatja az embereket a sok babla, szóval izgalmasabbak azok a cikkek, melyekben nincsen mélyen jelen a tudomány.
Így is túl hosszú lett a cikk.
Az első oldalt még ~3500-an nyitották meg, de az utolsó oldalig már csak ~2300-an jutottak el eleddig.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
) nem készült el...)
Új hozzászólás Aktív témák
lo A médiában folyton jönnek a hírek arról, hogy már itt vannak a lézerfegyverek. De tényleg itt vannak?
- Gyönyörű autómatricák azonnal gyors országos kiszállítással! PH-soknak 30% kedvezmény!
- Asus K95VJ, 18,4" FHD, I7-3630QM 8x3,40 GHz, 16GB DDR3, 250GB SSD+1TB HDD, 1GB VGA ,WIN 10, Számla,
- Asus R751L, 17,3" FHD, I7-4510U, 8GB DDR3, 1TB HDD, 2GB VGA ,WIN 10, Számla, garancia
- IdeaPad 1 15ALC7 15.6" FHD Ryzen 5 5500U 16GB 512GB NVMe SSD (PCIe 4.0) gar
- Asus N73S, 17,3" FHD, I7-2670QM 8x3,10 GHz, 16GB DDR3, 250GB SSD,500GB HDD, 2GB VGA ,WIN 10, Számla,
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest