Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    válasz sh4d0w #36 üzenetére

    Na igen, ezért is mondom, hogy ott ez nem egyszerű móka.
    Nyilván kicsit másképp látja a háború helyzetét az aki mondjuk egy biztonságos palotában / bunkerből nézi az eseményeket és másképp a fronton harcoló katona. És bizony rövid távon jobban jártak volna stratégiai visszavonulással (vagy hogy hívják ezt?) mintsem harcolni az utolsó lélegző emberig.

    Szerintem az egyszerű magyarázat talán az lehet, hogy megvárták van-e az USA-nak mégegy bombája. Úgy tudom a Japánok is próbálkoztak atombombával csak nem sikerült. Szerintem azt hitték, hogy az amcsiknak is egy prototípusa van mindössze és kész. Ezért nem kapituláltak az első után, gondolták csak blöff, több úgysincs. Hiszen nem egyszerű az előállítása.
    Ehhez jön hozzá az is, hogy úgy tudom nálunk nagy szégyen a megadás. Inkább az öngyilkosság, mint a megadás.
    Aztán mikor megkapták a második bombát is, akkor kapcsoltak hogy hoppá, itt baj lesz. És akkor rájöttek hogy a már rég elvesztett háborút be kéne fejezni, mert csak a saját embereik életét teszik kockára.

    Egyébként szép dolog a becsület meg a hagyományok, tradíciók, de szerintem ennyit nem ér. Te biztos tudod fejből mikor volt a fordulópont a Csendes-óceáni háborúban, én nem. No de akkor kellett volna feladni szépen, illetve mikor a németek is elestek Európában. Nem pedig arcoskodni és kinyírni több százezer embert értelmetlenül, hiszen ők is nagyon jól tudták, hogy nem nyerhetnek...

    Más. Valahol úgy olvastam / hallottam hogy a Pearl Harbor-i támadás előtt egyes vezetők már tisztában voltak vele, ha a támadás után fél évvel nem tudják legyőzni az USA-t akkor végük. Merthogy addigra beindul a "hadigépezet" amivel ők nem vehetik fel a versenyt. Ez igaz? Tényleg volt olyan tábornok / vezető / akárki aki ezzel így tisztában volt?

Új hozzászólás Aktív témák