Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • djculture

    félisten

    válasz RyanGiggs #38 üzenetére

    Itthon ez érvényes. Vagyis ügyészségi engedély kell amit megalapozott indokkal támasztanak alá hogy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikációkat rögzítsék.

    A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKRÓL SZÓLÓ 1995. évi CXXV. törvény:

    Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

    54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
    a) felvilágosítást kérhetnek;
    b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
    c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
    d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
    e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
    f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
    g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
    h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
    i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
    j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
    (2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

    55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
    (2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
    (4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

    Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

    56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
    a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
    b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
    c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
    d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
    e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.
    …….

    58. § (4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben – a főigazgatók előterjesztése alapján – további 90 nappal meghosszabbíthatja.
    (5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
    (6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák