Új hozzászólás Aktív témák

  • ijjájom

    csendes tag

    válasz pohár #1 üzenetére

    Hát kedves Anin!

    Ilyen az élet! Ezt mi már megjártuk, sajnos a férjem családjában ez rengetegszer lejátszódott, sőt már annyira, hogy ha ott vagyunk, általában mindig veszekedés a vége.
    A férjem egy nagyon jóravaló ember, volt két elrontott házassága előttem, de mi már több mint 20 éve együtt vagyunk, négy gyerek, stb. Az anyósomék meg mindig olyannak látják a férjemet, amilyennek akarják. Sőt belemagyarázták annyira, hogy milyen volt, hogy szegény már-már magyarázkodni szokott, hogy a gimis éveit legszívesebben kitörölné, meg elfelejtené. Mikor kérdezzük mi volt a nagy műve, amit szégyell, hát hogy néha piáltak kicsit, vagy harsányak voltak!
    Hát nem minden fiatal átesik ezen?
    Most példamutató családapa, mégsem nőtt semmit anyósomék szemében, csak a lányukat istenítik, aki a második házasságát tapossa, ez szarabb talán mint az első, de az előző házasságában lévő lányát az apa neveli évek óta, mert az új férj nem tűrte meg, hozzáteszem, hogy az apjánál sincs jó helyen, de szerencsére már 18 lesz, és nagyon aranyos csajszi vált belőle a körülményei ellenére. Ja és felmentést ad az anyjának! /nemes lélekre vall!/
    Mi kepesztettünk, hogy közös jövőt alakítsunk ki anyósomékkal, hogy öregségükre legyen ki gondozza őket, a sógornőm pedig azt mondta, hogy ő csak annyit tud majd tenni,hogy benyomja egy szoc.ottonba őket, és ezt a szemükbe mondta!!! Mégis ő a jó kislány.
    Mi is állandóan a szemrehányásokat hallgatjuk, a "jó tanácsokat" ha ott vagyunk, és ebből az következik, hogy egyre kevesebbet vagyunk ott.
    Nyáron baleset érte anyósom, mindent megtettünk, nem vártunk köszönetet, de a lánya, aki jómódban él, a füle botját sem nagyon mozgatta, nem szakította meg a nyaralást, hogy a kórházba bemenjen, pedig 60 km nem nagy távolság.
    Mi is 60 km-re lakunk a kórháztól, a szülői háztól 120-ra, mégis ingajáratban voltunk.
    Arról nem beszélve, hogy nem a lányát értesíttette, hanem minket, akik 180 km-re voltunk egy barátunknál vendégségben egy hosszú hétvégén, amit ők tudtak, sőt azt is,hogy 20 év alatt ez volt az első "nyaralásunk"!
    Erről ennyit, tedd azt amit én teszek, szeretem helyettük is a férjem és tudatosítani próbálom benne, hogy milyen fontos ember a számunkra!
    Te tedd ezt az Anyukáddal és hidd el, hogyha megerősíted, lepereg egy idő után róla amikkel bántják. Üdv. Ijjájom

    A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét. Victor Hugo

Új hozzászólás Aktív témák