Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • harry

    veterán

    válasz Flame_ #3 üzenetére

    Na ja, egyetértek.
    Amúgy ezek mind általános, birka szintű, önző emberi tulajdonságok. Leszarom a másikat, nekem legyen jó, meg mit érdekel, mások is így csinálják, meg stb...

    Nekem két kedvencem van (illetve inkább három):
    - egyik, a keletinél a metro lejáró. Ugye a mozgólépcső nem egy hosszú lépcső, mint általában máshol, hanem levisz egy szintre, majd forduló - továbbgyalogolsz a következő részlethez, az visz még lejjebb. Ezzel nem is lenne semmi baj, a baj ott van, hogy az emberek nem képesek felfogni, hogy ha a három lépcső közül a középsőn ment le (mivel _csak_az_ megy lefelé), akkor a következő résznél is oda kell mennie, vagyis maradjon a saját 'sávjában'. Sokan persze előszeretettel levágják a kanyart, és a fal mellett rohannak, amivel csak az a probléma, hogy ott meg szembe jönnek azok, akik lentről jönnek, és (teljesen szabályosan) haladnak a következő lépcsőhöz a saját 'sávjukban'. Most komolyan, tényleg sávokat kéne felfesteni? Esetleg korlátot, terelni kéne őket? És akkor csodálkoznak, hogy ha hirtelen szembe találják magukat a tömeggel, és sokan még akkor sem képesek tenni egy lépést oldalirányba...
    - másik az ajtó előtt állás, esetemben szintén metró, az Örsnél, ahol sokan vannak reggelente. Annyi eszük nincs, hogy egy kicsit odébb lépjenek, hogy kettes sorban tudjanak kijönni az emberek - gyorsabb nekünk, gyorsabb nekik. De nem, állnak, és csak üres fejjel bambulnak az ajtó irányába.
    - a harmadik esetemben ritkább, néha járok 4.es vilivel, ott jellemző, amit írtatok is, hogy nem kéne megállni az ajtóban, hanem beljebb menni. Csak hát ugye, ő már fent van, neki jó, sőt, az ajtónál jó, hogy ha majd leszáll, ne kelljen átmászni a tömegen. Az nem baj, hogy belül üres, ott elférne kényelmesen, ráadásul más is fel tudna szállni, az nem fontos.
    Illetve ennek a másik formája (néha metrónál is), hogy már csönget, mindjárt indul, de még berohanunk a kocsiba - és sikeresen be is érünk, ami jó is, csak nem kéne megállni az ajtóban, mert lehet, hogy más is jön mögötte sietve, és ő is szeretne még felszállni, és ő is fel tudna, ha az első idióta nem torpanna meg egyből a küszöbön.

    Theoretically, this damn thing oughta work now.

  • harry

    veterán

    válasz Shim #10 üzenetére

    Ja tényleg, ez is. Vagy ha nem is katonásan jobb oldalra, de legalább megpróbálna az előtte lévő mögé állni, és így legfeljebb ilyen 3-4fős 'csoportokat' kellene kerülgetni, ami még mindig egyszerűbb.
    De azt is szeretjük, amikor valaki beáll középre, lehetőleg nagy csomagokkal, és csodálkozik, ha meglökik oldalról. Régebben én is utaztam többször is nagy sporttatyóval, de mindig meg tudtam oldani, hogy elférjenek mellettem.

    Theoretically, this damn thing oughta work now.

  • harry

    veterán

    Ja még az 'ajtóban megállás' példájára eszembe jut, amikor felérünk mozgólépcsőn, és ott állnak meg az emberek, mert hát ugye jegyet kell mutatni, ami hagyján, de természetesen akkor kell előkeresni, és az szintén egyértelmű, hogy nem lehet még egy lépést tenni, akár oldalra, hogy a lépcsőn érkezők elférjenek, nem, előtted megállnak a barmok. Ilyenkor (ha tehetem) szép nagy ívben kerülök inkább, mintsem ott toporogjak, de néha nem is lehet, ilyenkor kedvem lenne rájuk ordítani, hogy "Ne itt állj meg". Egyszer kipróbálom már, érdekelnek a reakciók, ha meg visszaszól, akkor lehet 'beszélgetni' ;]

    Theoretically, this damn thing oughta work now.

Új hozzászólás Aktív témák