Új hozzászólás Aktív témák

  • potyautas

    csendes tag

    LOGOUT blog (1)

    válasz Bilibuli #1 üzenetére

    Voltál vele horgászni? Na, azt írd le! Olyan mélységig, hogy ott ültetek csendben, néha erről-arról beszélgettetek, de többnyire nem is szóltatok. Csak ott voltatok egymásnak, s ez szavak nélkül is nagyszerű érzés. Mert az. Igaz? Én sokáig dolgoztam sírkövesként. Rengeteget hallottam a halálról, sokszor tevékenyen részt vettem temetéseken, de csak egy faládát fogtam a kezemben. Hiába tudtam, hogy mi van benne, törekedtem arra, hogy ne kelljen átélni a gyászolók fájdalmát. Az apámat 53 éves koromban veszítettem el. Hidd el, akkor se volt könnyebb. Néhány hónapig fekvő beteg volt, az utolsó napokban már nem lehetett lehúzni a lázát. A szemem előtt halt meg. Ma is érzem azt a forró, de már élettelen testet. Egy évig mindennap eszembe jutott. Később előfordult, hogy szinte nevetgélve meséltem a temetését, máskor pedig csak az ott elhangzott nóta jutott eszembe, máris kicsordult a könnyem. Soha nem fogod Te sem elfelejteni, de később már kevésbé fáj.

Új hozzászólás Aktív témák