Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Fred23

    nagyúr

    válasz -=MrLF=- #5 üzenetére

    +1
    Én is csak a sportolókat sajnálom -mindegyik oldalon. Sajnos nincs működőképes, jó megoldás a dopping ellen, és szerintem nem is lesz. Aki pedig nem doppingol, erősen csökkenti a saját esélyeit szinte bármelyik sportágban. Vagyis rá vannak kényszerítve a sportolók a doppingra, és gyakran velük vitetik el az egész balhét! Nem lenne az se jó, de a mostaninál talán egy fokkal mégis jobb lenne, ha nem tiltanák tovább a doppingot! Rengeteg hátránya lenne, de kicsivel talán mégis több lenne az előnye. Egyértelmű lenne, hogy sokan nem mennének többé profi sportolónak, mert nem lenne értelme, akik meg maradnak, a kémiával is versenyeznének; mégis, tisztább helyzet lenne, és becsülendővé válna a doppingos sportoló is, aki gyakran az életét kockáztatja -pláne hosszú távon-, mégis mocskos csalónak tartják, ha lebukik. Lance Armstrong esete szerintem egy jó példa: nagyon meghurcolták, pedig a többiek is doppingoltak (csak nem nyertek). A doppingolást szerintem nemzetközileg el kéne fogadni, és inkább abban kellene segíteni a profi sportolókat, hogy biztonságosabban -és olcsóbban- doppingolhassanak -aki meg ezt nem vállalná be, az sajnos kénytelen lenne megmaradni amatőr szinten. Ez tényleg sajnálatos lenne, de a mostani helyzet szerintem rosszabb a képmutatásával!

    [ Szerkesztve ]

  • Fred23

    nagyúr

    válasz #40553216 #20 üzenetére

    Mégis, a befektetett munka náluk is hatalmas! Én inkább úgy fogalmaznék, hogy alkalmazkodni kéne a megváltozott világhoz, a modern korhoz. Tulajdonképpen régen is volt dopping, csak nem volt annyira hatásos, mint ma... Le kéne mondani arról a hazugságról, hogy van esélyegyenlőség a sportban, és egyszerűen csak az eredményeket kéne nézni! (Már maga a genetika is felfogható egyenlőtlen esélyeknek, hiszen az többet számít, mint az edzés! Ha valaki dupla annyi tesztót termel, a vetélytársa csaló, ha kívülről visz be pont annyit, hogy egálban legyen? Nem lehet esélyegyenlőséget biztosítani, ezt kéne elfogadni, és ehhez kéne alkalmazkodni például azzal, hogy nem nézzük a hogyant, csak magát a teljesítményt.)

  • Fred23

    nagyúr

    válasz BlackPriest #40 üzenetére

    A tiszta olimpia továbbra se lenne tiszta, ráadásul a doppingos mellett alig lenne rá érdeklődő -kevés bevétel-, mert kit érdekelnének azok az eredmények, amik nem jobbak, mint a korábbiak?! Szerintem a nyíltan doppingos olimpiának és profi sportnak lenne csak értelme.

  • Fred23

    nagyúr

    válasz nord_ #58 üzenetére

    & Porthoszx:

    Nem vagyunk egyformák. Én nézni szoktam teniszt is, és érdekel pl., hogy mennyivel szervál valaki, és vonz a gyorsabb, azt tartom izgalmasabbnak! Nekem tényleg a dráma kell, illetve a csúcsok megdöntése. Engem érdekel, hogy pl. aki most súlyt emel, hogyan teljesít egy régi sportoló csúcsához képest! A csúcsteljesítmények érdekelnek leginkább, annak a látványa hoz izgalomba, hogy valakinek most sikerül -e megdöntenie egy világrekordot; mert engem az emberi test teljesítőképességének a jelenlegi határai mozgatnak leginkább. Nem érdekel, hogy doppingol -e az illető, illetve tudom, hogy szinte biztosan, ha már ilyen olimpiai szinten van! Szóval nem vagyunk egyformák. Én azért nem néznék meg pl. egy súlyemelést, hogy lássak egy fickót, aki szakít xxx kilóval -egy gorilla is megtenné ugyanazt játékból. Az érdekesség abban van, hogy az emberi teljesítőképességnek éppen hol van a határa, és még meddig tolható ki! Vagyis ha biztos lennék abban, hogy valami csoda okán a következő olimpián senki sem fog doppingolni, meg se nézném az eseményt, érdektelenné válna számomra, hiszen csak olyan eredmények születnének, amik 20-30-40 éve voltak a legjobbak. Erre pedig nem lennék kíváncsi.

  • Fred23

    nagyúr

    válasz nord_ #66 üzenetére

    Népszerű csapatsportokat tényleg nem szoktam nézni, de még ott is számíthat a dopping, mint valami olyan, ami izgalmasabb csatát teremt!

    Egyébként meg igen, a sportolók eszközök is. Az enyéim is, és más nézőké is egyébként, nem csak kormányoké, klubtulajoké, stb. Mi csak más eszközként kezelnénk őket, de attól még vágyainkat akarjuk mi is kielégíteni, ami persze így természetes. Engem az emberi test teljesítőképességeinek határai mozgatnak, legyen az kerékpár, súlyemelés, futás, vagy bármi egyéb. Ha meg véletlenül megnéznék egy focimeccset -eddig kb. egy tucatot láttam -mások miatt- egész életemben-, akkor leginkább az tud lekötni, hogy milyen a kondijuk, milyen gyorsan, és milyen sokáig tudnak futni. Egyszer megnéztem a Videoton egy edzését is -nem magam miatt-, és szörnyűnek találtam abból a szempontból, hogy mennyire nem lett volna megterhelő fizikailag számomra sem; lehet, éppen meccs előtt voltak, nem tudom, de gáz volt számomra az "edzés", alig voltak megmozgatva.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák