Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #8 üzenetére

    melyil felhoszolgaltatonal szamlaznak ugy hogy a felhoben futo uzleteden utan keletkezett beveteled x szazalekat kerik el?

    [ Szerkesztve ]

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #11 üzenetére

    irrevelans. ahha. :DD magyarul az nem erv h azert kell sapolni mert fenn kell tartani a mogottc levo infrastrukturat mert latod a felhofelhasznaloknak is tudnak szamlazni bevetelszazalekolas nelkul.

    akkor mindegyik ceg ezen iranyu tevekenysege jaradekszedes.
    tehat mitol is kulonboznek a sziciliai maffiatol a storejaikkal?

    [ Szerkesztve ]

  • tibaimp

    nagyúr

    válasz Busterftw #22 üzenetére

    Ennyi...erre gondoltam, illetve az OS monopóliumukra. Akkor nem is tudom mi lett a vége, valami részleget leválasztottak, vagy ilyesmi.

    A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...

  • emelhu

    aktív tag

    válasz Busterftw #20 üzenetére

    "ez az uzleti modell nem illegalis"... mindaddig, amíg valódi versenyben másokkal összevethető-versenyeztethető az üzleti modell.

    Azt nem akarja megérteni senki, hogy ha nincs verseny, vagy erősen korlátozott, onnan a monopol vagy kvázi monopol cégnem nincsenek olyan jogai, amiket a szabadpiaci cégek birtokolnak, mert őket a piac szabályozza. De a monopoliumokat nem szabályozza a piac, így nem marad más, az államnak kell.

    Persze a legjobb lenne, ha (piaci szegmenstől függően) a piac 10-20-30%-nál többet egyetlen cég sem szerezhessen meg. És még a monopoliumosodás előtt, a piaci méret korlátozásával kell megelőzni a problémát. Tipikus pl. hogy egy méret felett semmilyen felvásárlást nem végezhet (ez pl. a FB és alternatívák felvásárlása, amivel építik a monopol helyzetet).
    De ha eléri a limitet, akkor vagy magától osztódik vagy felszabdalja az állam vagy önkorlátozással megáll a piaci részarány megszerzésében.

    Hosszú távon pont a verseny az ami életképesen tartja a rendszert, ha meg meghagyjuk a monopolisztikus cégeket, akkor vége a piacgazdaságnak.

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #35 üzenetére

    semmi gond nincs a monopoliummal, amig a monopol erot nem jaradekszedesre hasznalja.

  • Somatom

    veterán

    válasz Busterftw #37 üzenetére

    Az illegálisról viszont be kell bizonyítani, hogy az, mert mindenki ártatlan a bíróság jogerős ítéletéig. Elvileg nálunk is verseny van a mobilszolgáltatók között. Ugyanígy a Google is csak a felhasználói élmény érdekében tesz ezt, vagy azt.

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #37 üzenetére

    elobb utobb a nep megunja az egyenlotlensegeket aminek nagyresze a jaradekszedesnek koszonheto, es hogy egy klasszikust: mikor a fegyver csovebe nezel ott mar semmire nem mesz penzel, illetve nincs ugyved aki a torvenyektol megved. :D

  • Tajrexi

    tag

    válasz Busterftw #39 üzenetére

    Ezek a trösztellenes perek amúgy is olyan gyorsan le vannak zavarva, hogy minimum 5-6 év mire bármi kézzel fogható is történik... Addig a piac még rengeteget változhat, jó és rossz irányba is. (a TikTok is kb a semmiből lett az egyik legnépszerűbb app ennyi idő alatt)

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #44 üzenetére

    nemerted. a vegletekig szetszakadt tarsadalom egyik oka a jaradekszedes.
    nem csak az apple szed jaradekot. nemcsak az itban szednek jaradekot.

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #46 üzenetére

    transparency international megfelel?

    "Járadék, a globális egyenlőtlenségek forrása

    A járadék újrafelfedezése
    Van egy fogalom, amely a 19. századi klasszikus közgazdaságtan elsődleges kuta-tási témája volt, azonban később teljesen kiveszett a közgazdaságtanból. Adam Smith, Thomas Malthus vagy éppen David Ricardo számára elsődleges szempont volt a járadék fogalmának elemzése. Szerintük a munka, a föld és a tőke, a terme-lésben részt vevő tényezők mindegyike részesedik a megtermelt jövedelemből, ez a részesedés azonban korántsem egyenlő arányú. A piaci erőviszonyok alakulásától függően egyes tényezők birtokosai a versenypiaci egyensúlyi árnál valamilyen okból magasabb jövedelmet szereznek meg. Ricardo szerint mivel az élelemter-meléséhez szükséges föld szűkös, annak tulajdonosai olyan többletjövedelmek-hez jutnak, amelyek egyfajta extraprofitként vagy járadékként értelmezhetők.
    A járadékvadászat általában a mások által megtermelt jövedelem megszerzésére irányuló törekvés, a járadék pedig olyan jövedelem, amelyért a tulajdonosa „nem dolgozott meg” (Jacobs 2016)."

    "Bár a járadék fogalmát később is használták, az nagyrészben elvesztette ezt az eredeti jelentését. A gazdasági járadék annak és azért „jár”, mert a gazdasági szereplő tulajdonol valamit (szabadalmat, monopolerőt, politikai hatalmat), így nem összekeverendő a profittal, ami a kapitalizmus mozgatóeleme. A profitért a vállalkozónak meg kell dolgoznia, folyamatosan részt kell vennie és versenge-nie a piacon a fogyasztók kiszolgálásáért. A járadékért azonban semmit sem kell tenni, mert az „jár”, állandó és kiszámítható, stabil jövedelemáramlást jelentve a tulajdonosnak akkor is, ha az teljesen passzív (Lind 2013).

    Az ingatlanok után járó bérleti díjak, a nyersanyagok kitermeléséből a földtulajdonosok által kapott járadék, a bankárok és kölcsönzők járadékai, a feltalálók szabadalmakból eredő jövedelemáramlásai, az infrastruktúra használatáért fizetett díjak, a piaci kartellek által a társadalomtól kikényszerített extra bevételek egyaránt járadéknak tekint-hetők (Lind 2013)."

    "A járadék a 21. században minden értelemben fontossá vált, fogalmának fel-élesztésével a közgazdaságtan alapítóinak gondolkodásmódját elevenítjük fel, amelyre nagy szükségünk van ahhoz, hogy jobban megértsük napjaink globális egyensúlytalanságait és egyenlőtlenségeit.1 A munka és a tőke jövedelme (bizonyos esetben járadéka), illetve a
    tulajdonosok extraprofitja, amelyet szintén járadéknak nevezhetünk, a következő
    évtizedekben megvalósuló gazdasági növekedést és jólétet határozzák meg.'"

    "Milyen különös, hogy ha a korrupció mérésére nem a Transparency Internatio-nal korrupció észlelésére vonatkozó korrupciós indexét (TI Corruption Perception Index) használjuk, hanem a Tax Justice Network (Cobham-Klees 2016) pénzügyi titkosság indexét (TJN Financial Secrecy Index), amely azt mutatja meg, hogy egy országban mennyire könnyű eltitkolni az adóhatóságok elől a jövedelmeket, akkor nem Észak-Korea, Szomália, Dél-Szudán, Szíria, Líbia és Szudán lenne sorban a hat legkorruptabb ország (TI 2017), hanem Svájc, Hongkong, az USA, Szingapúr, a Kajmán-szigetek és Luxemburg. Ezen országok adószabályai ugyanis lehetővé teszik, hogy becslések szerint 21−32 ezer milliárd dollárnyi adózatlan vagy mini-mális adókulccsal adózó magánvagyon halmozódjon fel adóparadicsomaikban. A Transparency International szerint legkorruptabb hat ország összesen 225 mil liárd dollárra tehető éves GDP-jét 93−142 éven keresztül kellene ellopniuk korrupt vezetőiknek és bürokratáiknak ahhoz, hogy versenyezni tudjanak a világ „adóoptimalizáló” vállalataival és magánszemélyeivel. Ezek az adóoptimalizációs jövedelmek pedig járadékoknak tekinthetők, olyan adóknak, amelyeket a magán-szektor monopolistái gyűjtenek be a dolgozóktól. Míg ezek a vállalatok, például a Google és a Facebook a kettős adóztatás tilalmára hivatkozva tartja alkotmány-ellenesnek a magyar reklámtörvényt, addig éppen a kettős adóztatás sajátos for-májában vesz részt, amikor rendkívüli járadékokat gyűjt be a piacról."

    "Összefoglalásként elmondható, hogy egy globálisan és nemzetállami szinten is felelősséget vállaló gazdaságpolitikának támogatnia szükséges minden olyan kezdeményezést, amely a tőke- és a munkajövedelem arányos megoszlásának és méltányos adózásának irányába hat. Ha az alfejezetben felsorolt tételeket össze-gezzük, az adóparadicsomok felszámolása, a tőkejövedelmek után fizetendő adók méltányos emelése, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, valamint a sza badalmi és szerzői jogok észszerű rövidítése lehetőséget biztosít egy, a világ GDP-jének 7 százalékát kitevő jövedelemátcsoportosításra a tőkemonopóliumok járadékaiból a költségvetések és a munkájukból élő társadalmi csoportok felé (1. táblázat).Fontos hangsúlyozni, hogy nem cél a sikeres és gazdag vállalkozóktól méltány-talanul forrásokat elvonni és odaadni a szegényeknek. A munka tiszteletének és az emberi tőke fejlődésre való képességének, az emberhez méltó életnek a biztosítása a cél, amely éppen a tőke és a munka közti egyensúly felborulása miatt került veszélybe. Ebben pedig a járadékok felhalmozódása kulcsszerepet játszott, ami a gazdasági növekedést hosszú távon gyengítheti, sőt a „tartós stagnálás” (secular stagnation) okaként is értelmezhető. A kockázatitőke-befektető, aki mindannyiunk számára értékes szolgáltatások létrejöttébe fektet, nem összetéveszthető a jövedel-meket a gazdaságból termelés nélkül, passzív módon kivonó járadékvadászokkal."

    https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/09/SZV_88_beliv_nyomda.pdf

    [ Szerkesztve ]

  • tha_answer

    őstag

    válasz Busterftw #46 üzenetére

    "Mint az a brit versenyhivatal igen részletes elemzéséből kiderül, a Google egyáltalán nem riad vissza attól, hogy az erőfölényével visszaéljen. Most pedig a sütik részleges kitiltásával úgy teremtett magának kedvező hangvételű beszámolókat, hogy közben magát jobb, versenytársait pedig kedvezőtlenebb helyzetbe hozta, miközben a saját felhasználóiból kinyert adatokból és az arra épülő mikrotargetáló hirdetési modellből továbbra változatlanul elteszi a monopolisták járadékát."
    https://g7.hu/tech/20210328/a-google-csak-ugy-tesz-mintha-megszuntetne-a-tomeges-megfigyelest/

Új hozzászólás Aktív témák