Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #11 üzenetére

    Az a helyzet kedves Attila, hogy olyan jól adod elő ezt a nem kicsit irigylésre méltó "kirándulást", hogy ennek követésére könnyen rászokik sok ember, aki olvassa. Én ma találtam meg, csak gratulálni tudok, amiért ezt a módot választottad az élményeid megosztására - bűn lett volna kihagyni a blogot :C
    Persze, ha a rengéses "élményeidre" gondolok, annyira mégsem tartom irigylésre méltónak, mert bizony van a földön sok olyan hely, ahol még nem riad fel az ember erre éjszaka - szegény Tokió!

    Mondtad, hogy a japán nép kultúrájáról, mentalitásáról, szellemiségéről majd később szeretnél írni, mikor már többet tapasztaltál meg belőlük. Meg is értem. Ezt nem lehet elhamarkodott vélemények alapján megfogalmazni. Engem is - többek között - ez érdekelne.
    Nekem is az egyik kedvelt kultúrám ők, de kíváncsi lennék, hogy neked ott köztük milyen élményt ad az ő világuk? Mert biztos van eltérés a bolygó másik oldalán kialakult kép és a valóság között, igaz? Már említetted, hogy magukba zárkóznak és nehezen nyílnak meg más kultúrával szemben. Hát igen, az ő világuk szokásaik nagyon eltér a világ más részétől - nyilván nekik éppen olyan furcsa megérteni, hogy te olyan világból jöttél, ahol nem az uralkodó évei szerint számolják az éveket.

    Neked előtte itthon egyébként milyen volt a képed a japánokról? Sok magyarban van erős szimpátia irántuk (bennem is), de ha próbálod objektívebben szemlélni a dolgokat, akkor mit mondasz arról a világról?

    Mindenesetre ezt a beszámolósorozatot abba NE hagyd! Köszönöm én is.

    [ Szerkesztve ]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #21 üzenetére

    A tekintély vagy rangtisztelettel én is kb. így vagyok. Nem tudom mit szólhatnak a japánok az olyan tragikus, de tanulságos történetekhez, ami a merev tekintélytisztelet miatt következett be. Mostanában is játszották az NGC-n, a Légikatasztrófák sorozatban, amikor a koreai légitársaság kapitányával szemben az első tiszt nem merte megkérdőjelezni a nyilvánvalóan hibás döntéseit, és ez miatt zuhantak le.
    Nem is olyan régen még sok, volt vadászpilótát emeltek automatikusan utasszállító gépek kapitányi ülésébe Dél-Koreában csak az "érdemeiért", csak mert megalázó lett volna alacsonyabb rangban elhelyezni. És ez az út is tragikus lett, mivel nem tudtak egyenrangú felekként kommunikálni egymással!

    Ez azért az élet sok területén okozhat hasonlóan komoly vészhelyzeteket az ilyen kultúrákban. Biztosan okoz is. És ezt szerintem a mérhetetlen fegyelmezettségükkel sem tudják ellensúlyozni - bár az tény, hogy hatalmas előny.
    Gondolom lassan átalakul azért japánban is ez a magatartás. De lehet, hogy pl. éppen ezért tartanak ott, ahol??? Egy biztos: szélsőségbe vinni nem szabad a tekintélytiszteletet.

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #24 üzenetére

    Tényleg nem semmi, amit írsz. Akkor lesz részed egy kis társadalomismeretből - ez egy idegen helyen mindig izgalmas.
    Szomorú tendencia a másik végletbe esni, remélem azért nem lesz nagy baj belőle a fiatalabb generációnál. No de szerintem sokkal inkább - úgy ahogy mondod - nekünk lenne mit tanulnia tőlük. Számunkra ez lenne a fontosabb.
    Tudom, hogy te másban "utazol", de az is egy érdekes kutatási terület, hogy mikben van a japánok gazdasági sikerének a titka? Ez biztos nem csak gazdasági kérdés. De jó lenne, ha itt minálunk a "kedves" döntéshozók is tudnák erre a kérdésre a pontos válasz!
    Engem sok minden érdekel, a biológia is többek között, már csak azért is, mert egészségügyi végzettségem is van.

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Helló!
    Te nem bringázol? Csak mert látom, hogy vannak sokan és a kerékpárutak sem hiányoznak. Igaz, gyalog többet lehet látni a városból, de bicajjal viszont gyorsabban elérnéd a célod. Ekkora bazi nagy városban... elveszik egy gyalogos.
    A másik kérdésem a bűnözésről szól. Most láttam az m2-n egy úti filmet Tajvanról, amiről az ott dolgozó magyarok szintén azt mondták, hogy nem kell éjszaka sem félni a fővárosban. Sok film készült a jakuzáról, amikből (meg a hírekből is) az derül ki, hogy valami kegyetlen népség: [link]
    Ebből nem érezni semmit japánban? Vagy ezek nem a tornacipőért leütő vagy gyilkoló bűnözők köréből kerülnek ki, hanem nagyban dolgoznak?

    [ Szerkesztve ]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #48 üzenetére

    Ennek örülök, ebben bíztam én is. Más világ, más életfelfogás. Még a bűnözők is más szabályok szerint játszanak.
    Hát.., annak a világnak azért sokkal több előnye van, mint hátránya. Az egy év sok idő, lehet hogy megbarátkozol majd te is a rád eddig idegenként ható tulajdonságukkal. Nekem valahogy olyan szimpik a japán lányok a kedvességükkel és alázatukkal. Neked annyira nem jönnek be?
    A szakmai részről is sok mindent írtál már, de az nem volt nagy váltás, hogy innen kikerültél a világ egyik vezető gazdaságú társadalmába, ahol - gondolom - a tudományos munka is más magaslatokban folyik? Mennyire van szinkronban a hazai kutatómunka azzal, amit ott csinálnak? Persze a te szakterületed látod közelről, mit látsz a két ország eredményeiben, vagy azonos munkákon is dolgoznak? Te itthon oktattál?

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Köszi az újabb cikket és bőséges képanyagot! Mennyi ott a hajléktalan? Azt hallottam, hogy nem nagy a számuk, mennyire jellemző?
    Ami meg nagyon feltűnt az a sok-sok piknik. Ez nálunk valahogy nem divat, főleg nem Pesten. Pedig mennyire jó dolog így kimenni a természetbe és kikapcsolódni egymással!

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #81 üzenetére

    Helló! Gondoltam én, hogy előbb utóbb meglátod majd a jót is a maga teljességében és értékelni fogod - vagy te olyan értelmes és intelligens, hogy megértsd őket és alkalmazkodni tudj hozzájuk. Ne felejtsd el, te vagy a vendég abban az országban.
    Igen, biztos van benne valami, hogy ez a merev, szabályokhoz való ragaszkodásuk kissé fékezően hat a kutatómunkájuk eredményességére. Talán ezt el is mondtad nekik? Esetleg ebből származtak a konfliktusok, miket még ne közöltél le?

    Mindenesetre meglepett, hogy azok után, amiket most legutóbb írtál (vagyis szabadon rád bízták a gépeket, tehát úgy tűnt, hogy megbíznak benned és korrekt módon "partnernek" tekintenek), még hátra van a le nem közölt mélypont. Vagy ez inkább belső vívódásokból állt?

    Azt hiszem - azok alapján, miket leírtál a japánokról és amiket eddig is tudtam róluk -, hogy ha valaki legalább igyekszik maximálisan megadni nekik (a szokásaiknak, a kultúrájuknak) a tiszteletet, akkor ők ezt nagyon nagyra becsülik.

    A másik meg az, hogy ha rájönnek, hogy a te kötetlenebb szellemeddel nem "ellenük" dolgozol, nem az ő kultúrájuknak állítasz fricskát, hanem sokkal inkább nekik pont olyan emberekre van szükségük, mint te - egyszóval rájönnek, hogy te vagy az ő emberük -, lehet, el sem engednek onnan! :K

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #83 üzenetére

    Ez a netforgalom figyelés is a "protokoll" része? :N Nem értem, hogy miért van erre szükség? Vagy ha teszik, miért nem közölték előre?

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Helló! Miért nincs wifi? A fejlett világban sem elterjedt általánosan? Vagy ez is japán specialitás?

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #98 üzenetére

    Ez így tényleg érdekes! Ha egy turista "odatéved" (jó, ez gonoszkodó volt) egy hétre, kettőre, az hogyan netezik addig - ha teszem azt éppen egy üzletember, akinek lételeme a net. Jó, az is igaz, hogy az, aki oda tud menni világot látni, meg tud fizetni sok mindent, de az külön procedúra, ha elő kell fizetni valamire. Vagy az európaitól eltérő rendszerük az oka? Én laikus vagyok, lehet hogy hülyeséget kérdeztem.

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Kedves mave13!
    Tegnap kíváncsiságból "rányitottam" Tokióra, vagyis rákerestem a Google Földön. Azt kell mondjam, hogy így, célirányosabb módon sokkal több mindent fedeztem fel én is magamnak, amiket azelőtt nem vettem észre. Te a képeiddel csak piciny részletét tudod megmutatni annak, amit ott láthatsz, tapasztalhatsz. Elképesztő világ az!

    Direkt visszakerestem a legelső cikkeidből, hogy hova is mentél, Oimachi csak egy része annak a városrésznek, aminek a neve most nem jut eszembe (de te is írtad)? Nincs is olyan messze a reptértől. Szándékosan nem írtad le pontosabban a helyet, ahol az egyetem áll? Vagy már volt róla szó, csak nem emlékszem? Oimachi állomást azt látom, de mivel olyan sok a japán szöveg, nem nagyon tudok eligazodni rajta. Így az egyetem neve alapján sem megy a keresés.

    Egy "picit" tényleg nagyra nőtt ez a "város". Pénz van, csináltak egy marha nagy hidat, mely egy letarolt és még lakatlan (mesterséges?) szigetre visz (a googlén csak félkész állapotban) - érdekes. Ugye nem csak én érzem úgy, hogy azzal a szigettel még terveik vannak?
    Ekkora városba tényleg kell egy bringa (Shimano váltóval :K ).
    És ez csak Tokió! Akkor milyen lehet az ország?

    [ Szerkesztve ]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #171 üzenetére

    Köszi a választ. Hát, érdekes helyen laksz! Szép a kórház is. Én a Kiskunhalasi kórház Traumáján dolgoztam, most a szociális ágazatban vagyok. Egy "pici kis" :) különbség biztos van odabent is, nem csak kívülről.
    Nézem az úttestet mindenhol, még a szűk sikátorokban is - amiből rettentően sok van -, mint valami képes mesekönyv, olyan sok a felfestett jelzés. Az a két színű, háromszög alakú térszerűen festett jelzés az elsőbbségadás? A lakásod alatt is van.

    Feltűnt, hogy a képeken sok ember visel maszkot. Még mindig vannak, akik hordják Fukushima miatt? Van ennek valami egészségügyi alapja?
    Te egyébként mikor tudtad meg, hogy kimehetsz? Gondolom a tavalyi katasztrófa idején még nem tudtad, vagy igen? Nem féltél a lehetséges következményektől, vagyis pontosabban attól, hogy Tokiót is éri nagyobb földrengés?

    Ahogy nézem, Tokió valamennyire védve van a pusztítóbb cunamiktól, az öböl miatt, de lehet, hogy az ott lévő szakemberek ezt másként látják? Miben más ez a város fekvésileg, mint pl. New Orleans? Tudom, hogy nem ez a szakterületed és nem is akarom rád hozni a frászt (van neked elég frusztráció amúgy is), ezért inkább leállok az ilyen kérdésekkel. :K

    [ Szerkesztve ]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz Crystalheart #172 üzenetére

    Köszi, hogy kiraktad a linket. Most figyeltem csak meg, hogy az 1:54-kor történ első kisebb rengés után reggelig még két kisebb rengés volt, majd eltelt jó néhány óra, mikor du. 14:46-kor az a baromi nagy, 9-s megjött. Még ebből is látszik, hogy a de,-i szünetben fokozódott a feszültség, ami du. robbant ki.

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Ma hallottam a rádióban, hogy a "sugaras" terület egyes részeire nappalra visszaengedik a tulajokat, de éjszakára nem. Ez most hogy van? Éjszaka a sugárzás veszélyesebb?

    A másik szomorú rádiós hír, hogy a Neo FM összes dolgozója felmondott hétfőn, mert többek között nem kaptak fizetést, stb. :(

    [ Szerkesztve ]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Szóval akkor a közlekedés szabályait nem úgy tartják be, mint a társadalmi, kulturális tradíciókat? Érdekesek ezek a japánok! Vagy ez is egy változás irányába mutat, mely nem is olyan biztos, hogy pozitív?
    Mi az az "áramszedő" azon a kismotoron végül is? Mérleg?

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #200 üzenetére

    Kedves mave13! A másik blogger oldaláról ajánlok egy oldalt, de lehet hogy már olvastad. A bicikli vásárlással kapcsolatos tapasztalatairól írt még 2009-ben, pedig akkor még úgy volt, hogy csak fél évig lesz japánban - ha jól értettem.
    Te hogy oldod meg a tiszteletadás különböző megnyilvánulási formáit? Mivel annyira összetett és körülményes ez a japánok között is, milyen tapasztalataid vannak, mint idegennek? Ha vegyes társasággal találkozol, mint pl. az az utóbbi "vacsoracsata", akkor mindenkinek személyre szólóan - a saját kultúrájának megfelelően - adod meg a kötelező tiszteletet? Persze, ha később akarsz erről írni, megvárom!

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Lejárt az 5 perc, tehát ide írom azt a bringás oldalt: [link]

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #213 üzenetére

    Szia!
    "Milyen kötelező tiszteletre gondolsz?"

    Csak a japán szokások szerint "elvárt" tiszteletadásra gondoltam. De megválaszoltad a kérdéseinket - magam is egyetértek vele.
    Az a fajta rang, pozíció, nem, kor, szituáció stb. szerinti megkülönböztetés, mely szerint a japán emberek élik a hétköznapjaikat, szerintem is nagy túlzás! De gondolom, egy általánosan alkalmazott szolid meghajlás, ami ott a kézfogás helyettesítésére kiváló alternatíva, nem okozhat gondot, hiszen ez nem tartozik szorosan a rangkórság, már-már "beteges" szokásához.

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    Tomról jutott eszembe, amit már korábban is kérdezni akartam, hogy valóban fiatalabb tőled? Mert nagyon úgy néz ki, mintha a te tanítványod lenne (persze nem mintha te idősnek látszanál), csak inkább ő látszik nagyon fiatalnak.

    A másik kérdésem: említetted az Androidot, ott is sokan használják, vagy a helyi masinákon inkább saját, a mobil márkának megfelelő menü van?

    Köszi a válaszokat!

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz mave13 #221 üzenetére

    "Japán módon "tiszteletet adni" számomra lehetetlen, már csak azért is, mert nem vagyok japán, hanem csak egy gaijin."

    Így - ahogy részletesebben is kifejted - már érthető, kezdem érteni a problémád. Sőt, megértelek! Hát ezzel így tényleg nem sokat lehet kezdeni...
    És a japánokban van ez ügyben egyfajta elnéző hozzáállás, mely szerint nem macerálnak téged ezzel vagy nem éreztetik, hogy neked is úgy kellene hajlongani és hasonlók? Gondolom ez a türelem és tolerancia alap náluk a külföldi vendéggel szemben. Csak kérdés, hogy meddig tekintenek valakit "vendégnek", és mikortól várnak többet? Gondolom ez nem elsősorban az ott töltött idő hosszától függ, hanem a velük való kapcsolat mélységétől.

    Pl. a másik produktív blogíró, az építész Bence szinte már otthon érzi magát az írásai alapján. Már sokszor nem tudom eldönteni, hogy magát kívülállóként látja, vagy lélekben egynek velük? De nagyon érdekes nekem a két különböző világ, amiben éltek egy (számunkra) nagyon fura és idegen országban, és a más-más látásmód apró eltérései. De ahogy így olvasgatom (bár több időm lenne rátok!) és összehasonlítom kettőtök élményeit és tapasztalatait, sok hasonlóságot is látok a megélt valóságban - ez is bizonyítja, hogy nem pusztán szubjektív látásmóddal írtok, hanem nagyon is a valóságot ragadjátok meg sokszor.
    Ez tetszik nagyon.

    A konfliktuskerülésről: ezek szerint egy hosszabb japán "kirándulás" kiváló teszt arra, hogy kiben mi lakik :)
    Bennem - ahogy magamat ismerem - ez ügyben egy jó adag kettősség van. Először is a hitem, világnézetem miatt úgy gondolom, hogy nagyon kifizetődő és gyakorlatias (tehát pozitív irányba befolyásoló), ha konfliktuskerülők vagyunk. De ellenben van bennem is egy jó adag, a természetemből fakadó vehemencia, mellyel ki tudok néha zavarni egyeseket a világból. Nem szeretek elbújni az érzelmeim álarca mögé, mert nagyon sokszor tapasztalom itt Magyarországon is, hogy ebből a bújócskából hosszabb távon nem születnek "jó gyümölcsök". Nem szeretem az olyan kollégát, az olyan embert, aki nem nyílt, nem őszinte, hanem számító és (negatív értelemben) "titokzatos". Mert ugyanis lehet valaki titokzatosan izgalmas és ezzel együtt nagyszerű barát, barátnő, de aki az álarcát elsősorban rosszindulatú manipulációk miatt viseli, azt kerülöm. És sok ilyen van itt minálunk. De ezt nektek mondom, kik gondolom ugyanezt tapasztaljátok?!

    Gondolom a japán lélek rejtelmeit sem egyszerű megfejteni. Biztosan sok gondot okoz ez a befelé-fordultságuk, de én innen a távolból azért titkon abban reménykedem, hogy ott sokkal kevesebben használják ezt fel negatív célokra, és ha valaki jobban megismeri őket, kiderül, hogy nagyszerű emberek. Na most, ez az idealista kép, hogy aztán mi a valóság...
    Persze elhiszem, hogy ott is sokan csak "látszat emberek", de az valahol érthető is, ha belegondolunk, hogy másként hogy tudnák elviselni azt a sok "hülye-szabályt".

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz Sir Pocok #224 üzenetére

    Így igaz, ő sem tudta teljesen megszokni azt a világot. Nem tudom, hogy milyen indokokat hozott fel erre vagy arra, hogy mégis kint maradt, ugyanis az elejétől, 2009 nyarától kezdtem el olvasni őt is, de ami késik, nem múlik.
    Bónakovács már összességében 14 évnél tart, ha jól számolom. Lassan túltesz Steven Segal-on. :D

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

  • Forestjo

    senior tag

    válasz Crystalheart #227 üzenetére

    Én magam "nemzetek feletti" gondolkozásúnak tartom magam. Tisztelem és becsülöm a magyar kultúrát - sőt büszke vagyok a magyarok sikereire idehaza és a világban, de mélyebben nem vagyok hajlandó egyik nemzet oldalán sem elkötelezni magam. Nem tartom pozitív dolognak, ha valaki csak azért ragaszkodik (akár idegen országban élőként is) a tradícióihoz, mert azok vannak. Ha az ember (az egyén és személyesen!) nem válogatja meg igényesen a jó hatású pozitív kulturális szokásait, hanem csak majmolja őket, mert forgalomban vannak, akkor nem tudatosan, szívből és őszintén gyakorolja őket, hanem mert "szokás"! Az egyik legismertebb példa erre a "kényszer-ajándékozás", ami nálunk is gyakori sajnos.

    Szerintem sokkal bölcsebb mindenből átvenni a jót, és építőt, aztán alkalmazni a saját életünkben. Akinek olyan "szerencséje" van, hogy közelebbről megismerkedhet különböző kultúrákkal, az nagyon kedvező helyzetben van a tekintetben, hogy ezt megtegye. Valójában mindenkitől lehet tanulni és nem távolságtartónak kell lenni egymással szemben, hanem közeledőnek, megközelíthetőnek. Rossz az a politika, mely az elkülönítésre és távolságtartásra épít - akár úgy is, hogy szélsőségesen hangsúlyozza a nemzeti, faji, elkötelezettséget.
    Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy jelen esetben a japán hozzáállás alapjában rossz, mert nem az. Hiszen sok érték, mely ma jellemzi őket, nyilván a kultúrájuknak is köszönhető. Abban sok érték is van, mely valóban pozitív és előre visz. De minden nemzet szokásrendszerében van több-kevesebb hiba, vagyis olyan hagyomány, mely nem éppen elfogadható egy józan és racionális ember számára.

    Viszont tudjuk, hogy a nemzetek így is-úgy is folyamatosan hatással vannak egymásra és természetesen változnak, átalakulnak mindenféle külső-belső konfliktus nélkül is. E folyamat megállíthatatlanul létezik, és ha diktatórikus eszközökkel ezt egyes fanatikus nemzeti vezetők igyekeznek valameddig megakasztani, annak szörnyű következményei vannak (lásd Észak-Korea).

    Ha úgy élsz, ahogy eddig, ha azt teszed, amit eddig, akkor ugyanoda jutsz, ahol most vagy.

Új hozzászólás Aktív témák