Új hozzászólás Aktív témák

• #8250 vante aktív tag mezis #8246

  Új Válasz 2009-03-20 18:33:54 #8250

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vante

  aktív tag

  válasz mezis #8246 üzenetére

  Ki kell vezetnem a szobámból, mert a ház másik részén használom. 10 méter kell ahhoz a ponthoz, ahol a legjobb minden szempontból. Eddig bevált (G), csak ahol a múltkor vettem kábelt, nem tudom mi lett vele... honlapja se elérhető

• #8251 And veterán mezis #8246

  Új Válasz 2009-03-20 22:20:16 #8251

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz mezis #8246 üzenetére

  Ismét: amiről te írsz, az a spatial diversity-mód. Azt vagy tudja egy - tipikusan a/b/g - router, vagy nem, mindenesetre nem kötelező használni. Diversity-működés esetén mindig csak egy antenna van kiválasztva, a másik inaktív, a kettő közötti átváltás pedig igen gyorsan történhet. Az egésznek kizárólag a vételi periódusban van jelentősége, hiszen az antennaváltás a vételi bithibaarány megnövekedésekor történik. Ezért az átkapcsolás az éppen adatot vevő állomás feladata, adáskor mindegy, melyiken sugározzuk le az adatcsomagot.
  A MIMO nem erről szól. A háromantennás pre-n szabványú eszközökön nem (pontosabban nem kizárólag) ezért van ennyi antenna. MIMO esetén több, különbözőképp kódolt adatfolyamot továbbítanak az egyes antennák, olyan technikai varázslatokkal, mint pl. a precoding, a spatial multiplexing, vagy épp a diversity coding. Tehát itt minden (adó-)antenna önálló, majdnem teljesen független, és a szabvány lehetőségeihez képest nem teljes sávszélességű jelet továbbít. A vételi oldalon ezek rekombinálásával nyerhető vissza a teljes értékű adatfolyam, amely művelet ugyanannyi antennát igényel vevőoldalon is, mint az adón. A MIMO-nál minden multiplex folyam, vagyis minden antennajel meglepő módon ugyanazt a rádiócsatornát használja, ezért is kell ennyi, matematikailag elég bonyolultnak tűnő hókuszpókusz. Ez különbözteti meg a sima channel bonding-tól, ami egymástól független rádiócsatornák összefogásával operál (így működik a 'Super-G' avagy '108Mbps' wifi mód a g-szabvány felett, de a 300Mbps-es 802.11n is ismeri, mintegy ráadásként). Az antennák térbeli elhelyezésének, távolságának ebben ugyancsak szerepe van. Ezekből talán megérthető, hogy a MIMO-technikát alkalmazó 802.11n draft-os eszközöknél nem lehet csak úgy 'büntetlenül' elhagyni 1-2 antennát, vagy épp egymás mellé szórni azokat mondjuk a háztetőn, mindenféle koncepció nélkül, ahogy sikerül alapon. Az antennák számának csökkentése vagy elrendezésének módosítása itt bizony mindenképp kevesebb sávszélt eredményez, hisz ezzel a (szélessávú) átvitel alapvető feltételei szűnnek meg.
  Az egész MIMO-kérdéskörnek az a lényege, hogy javítsuk a spektrális hatásfokot, vagyis az adott analóg rádiós sávszélen átvihető digitális adat mennyiségét. Értsd: a 802.11n ugyanakkora (20MHz-es) rádiócsatornán közel 2,7-szer több adat átvitelére képes másodpercenként, mint a 802.11g vagy -a (mindkettő névleg 54Mbps sebességű) szabvány.
  (Kábelhez: minden wifi-hez alkalmazott kábeltípusnak ismert a fajlagos csillapítása 2,4GHz-en, így a tápvonal hosszából az könnyedén, viszonylag pontosan kiszámítható. A legjobb 'vékony', vagyis 5,5mm-es koaxok, mint pl. a H155 csillapítása méterenként 0,5dB, a jól szerelt csatlakozóké pedig 0,1..0,2dB körüli. Azt, hogy mekkora az a maximális kábelhosszabbítás, amellyel még jól jársz, nem csak a kábeltől függ, hanem nyilvánvalóan attól is, hogy mennyi plusz térerőt nyersz az áthelyezés következtében.)

Új hozzászólás Aktív témák