Import, trükközés, szoftverek

A DHL az egyik legnagyobb logisztikával és szállítmányozással foglalkozó vállalat, hazánkban is meghatározó szereplője a piacnak. Miután bejelentették, hogy kiterjesztett valóság szemüveget tesztelnek, amivel elég jelentős, negyven százalékos teljesítménynövekményt értek el, elmentünk hozzájuk, hogy kicsit többet tudjunk meg a működésükről, a már használt, illetve a tervezett innovációkról.

Mivel tavaly nyáron megszűnt a Windows XP kiterjesztett támogatása, amivel kapcsolatban a körképünk alapján kiderült, sok helyen nem is tervezik a váltást, először arra kérdeztem rá, mi a helyzet a DHL-nél ezen a téren. Tisza Gábor, a vállalat Business IT Solution Support Supervisora elmondta, pont a tavalyi évben fejezték be a teljes Windows 7 migrációt, így gyakorlatilag már nincs olyan gép, amit érintene a probléma. Arra a felvetésemre, hogy a hetes rendszer is hamarosan kikerül a támogatottak köréből, nevetve azt válaszolta, hogy egyedi megállapodásuk van a Microsofttal, a támogatás nem fog lejárni.

Galéria [+]

A DHL egyébként számos saját fejlesztésű szoftvert használ, de hogy ne aprózódjanak el a megoldások, mind a 220 országban egységes rendszert alkalmaznak, amelyeket központilag fejlesztenek jellemzően. Ilyen például a csomagok újramérésére használt szoftver, ehhez külön erre a célra készített hardver is jár: a futószalagba épített mérleg mellett lézeres méretvétel is történik. Ha valamiért nem sikerül elsőre, az automatikus szortírozó rendszer visszafordítja a csomagot, ami újabb mérésen esik át, végső esetben pedig ott állnak a kollégák, akik a túlméretes vagy becsillanó csomagok esetében megoldják a problémát. Európában egyébként Prága ad otthont az IT szolgáltatások központjának.

A szortírozáshoz is saját programot használnak, ez egy félig automatizált folyamat, a munkásoknál pedig mobileszközök segítik az azonosítást és elhelyezést. A csomagok speciális címkéket kapnak, minden darab egyedi azonosítóval közlekedik a rendszerben, ezért központilag bármikor megnézhetik az erre jogosultak, hogy éppen hol jár az adott küldemény.

(forrás: DHL) [+]

Az egyedi azonosítók mellett a DHL büszke a hálózat optimalizációjára, ami a hálózat terhelésétől függően dinamikusan tervezhető. Fontos még az is, hogy bevezették az úgynevezett clear in the air rendszert: amíg a nemzetközi csomag a repülőn várja a célba érést, már előkészítik a vámkezelést, sőt akár el is végzik mire a dobozok fizikailag megérkeznek. A csomagok 80-85 százaléka a landolást követően szállítható is tovább, mindenféle késedelem nélkül.

Ha már szóba került a vámoltatás, rákérdeztem arra is, mi a helyzet az önbevalláson alapuló rendszerrel. Európában értelemszerűen ezzel nincs baj, az Ázsiából érkező csomagok esetén annál inkább. Üveges Zoltán, a DHL Express Üzletfejlesztési vezetője hazárdjátékhoz hasonlítja azt, ha valaki nem megfelelő árértéket, vagy nem megfelelő beltartalmat irat rá a csomagjára, ez azonban kizárólag a címzett felelőssége és nem a szállítmányozóé, a DHL közvetítői szolgáltatást végez.

A leggyakoribb trükközések között a kereskedelmi mintát említette, ami helyett kereskedelmi mennyiség érkezik. Ilyenkor az importőr nyilatkozhat, számlát nyújthat be az átutalásról, módjában áll változtatni akkor is, ha az ázsiai feladó kérdés nélkül ajándéknak tüntette fel a csomagot. A retorzió mértékéről inkább nem nyilatkozott, hiszen ez több tízezer tarifaszámtól függ, azonban azt elárulta, hogy a kockázatos termékköröket kiemelten figyelik a hatóságok.

Innováció, drónok és önálló raktárak

Létezik úgynevezett kockázatelemzési osztály is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül, az ő dolguk kiszúrni a harmadik országból érkező gyanús küldeményeket. A DHL forgalmában azonban robbanó- illetve kábítószer nem fordul elő, ezeket jellemzően már az első állomáson kiszúrják, hiszen a csomagokat röntgennel világítják át.

A nyomkövetési megoldásra is büszkék a DHL-nél, a checkpoint rendszernek köszönhetően gyakorlatilag valós időben követhető a csomag útja, a leolvasást követően pár percen belül már a publikus weboldalon is megjelennek az adatok. Ez azonban nem direkt kapcsolatot jelent, szögezte le gyorsan Tisza Gábor, a primer adatok közvetlenül nem is hozzáférhetők, ezek többszörös biztonsági mentést kapnak (tükrözve vannak), az egyes alrendszerek pedig egymástól függetlenül, elszeparáltan működnek.

Galéria [+]

Tavaly mintegy tíz százalékkal nőtt a forgalom Magyarországon, az export 8,7, míg az import 9 százalék felett bővült a vállalatnál. Ezzel kapcsolatban pontos számokat nem árultak el, de a karácsonyi csúcsvolumenről boldogan beszámoltak: a lipcsei elosztóközpontban 450 ezer csomag fordult meg egyetlen nap alatt, csomagonként 30-40 checkpointtal. Jó sok adatot kezelnek, Magyarországon öt perc alatt nagyjából húszezer új rekordot rögzítenek a rendszerek.

Érdekesség még, hogy nem csak az ünnepek előtt, hanem ezeket követően is megnövekedett forgalmat tapasztalnak, hiszen az üzleti csomagok sem kerülnek kézbesítésre ilyenkor. De a hosszú hétvégék után is nagyobb a volumen, mint egy átlagos napon. A kínai újév idején kicsit kevesebb a munka, de utána a kereskedők behozzák a lemaradást, ez talán még nagyobb csúcsokkal jár, mint a karácsonyi szezon.

A drónokra is rákérdeztem, amiről Üveges Zoltán azt mondta, hogy bár a hírek sokszor az Amazonról szólnak, a DHL eközben Németországban már a gyakorlatban, valódi csomagokkal is tesztelte a szolgáltatást: egy patikába szállítottak először házhoz vezető nélküli légi járművel. A DHL-ről azért hallani kevesebbet ezen a téren, mert először a társadalmi, környezeti hatásokat és a felelősségi köröket akarják tisztázni, a háttérkörnyezetet kialakítani. Olyan kérdések maradtak még nyitva, mint hogy hogyan lehet ellenőrizni az átvevő személyét, ráadásul a drónokkal történő repülési szabályok is kidolgozatlanok.

Amikor a vezető nélküli járművekről kezdtünk beszélgetni, Üveges arról tájékoztatott, hogy rugalmatlan infrastruktúrában ugyan, de már közel tíz éve használnak automatikus egységeket, amelyek bizonyos nyomvonalakat követnek. A fejlesztések ma már a környezetre valós időben reagálni képes gépekre irányulnak, melyek képesek újratervezi az útvonalat, ha kell. Ott még azonban nem tartunk, hogy megáll a DHL-es autó a ház előtt és nem ül benne senki, a tervek szerint az intralogisztikát oldják majd meg vezető nélkül. Ezeknek a rendszereknek a hatáselemzése folyik jelenleg.

Okos tervezés, M2M, jövőkép

Vannak azonban kisebb léptékű, ám szintén fontos fejlesztések, ilyen például a Smart Track technológia, amivel közel egy éve zajlanak a valós körülmények közötti, éles tesztek a berlini központ vezetésével. Ez előre megadott útvonaladatokkal dolgozik, a forgalmi- és geoadatok alapján viszont dinamikusan tervezi meg a tényleges útvonalat. A német űrkutatási központtal cserélik ki az adataikat, az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy bőven két számjegyű a fogyasztás-megtakarítás a rendszerben részt vevő autókkal.

Nem csak a forgalom- és útvonaltervezésben okosak azonban a rendszerek, jó példa erre a rakodás, ahol az RfID szenzorok azonnal jelzik, ha olyan csomag került a rakodótérbe, ami nem oda való. Ha minden szükséges darab megvan, a rendszer zöld jelzést ad az indulásra.

Különleges csomagokat is szállítanak (forrás: DHL) [+]

Az M2M rendszerek sem számítanak már újdonságnak a vállalatnál, Tisza azt szereti a legjobban, hogy távolról vezérelheti a futár kezében lévő leolvasót is, vagy az okostelefont. Így meghatározhatja, hogy tudjon-e telefonálni, vagy utasításokat küldhet, képernyőjén látszik a pontos pozíció, az adatok pedig közvetlenül a központba mennek, tehát nem kell visszaérni a futárnak és csatlakozni a hálózatra, távolról elvégezhető minden. Ez meggyorsítja az információáramlást.

Mióta okosleolvasókat használnak, azóta alkalmazások is kerülnek ezekre az eszközökre. Ilyen a szervizpont kereső app is, ami a GPS adatok alapján a legközelebbi DHL szervizhez navigálja a sofőrt ha baj van, vagy a már említett okosszemüveges raktári rendszer. A DHL kísérletezik teljesen automatikus raktárakkal is, ezeknek jelenleg a számos előny mellett hátránya is van (rugalmatlanság, egyedi csomagok mozgatása), de legkorábban 10-15 év múlva terjedhetnek el, ha egyáltalán ez lesz az irány.

Az árakkal kapcsolatban Üveges elmondta, hogy a magyarországi piac kifejezetten árérzékeny, erős nyomás alatt dolgoznak a szolgáltatók, de szerinte vállalható és reális pénzt kérnek a csomagokért, a pontosság és a szolgáltatási színvonal pedig kifejezetten magas a megítélése szerint.

(forrás: DHL) [+]

A jövőre tekintve a fejlődő országok felé, illetve az ezekből érkező csomagok számának növekedését várja a szakember, ahogy átrendeződik a tőkekoncentráció, úgy változnak a kedvelt célállomások is. Emellett a B2C növekedése jelentős, hazánkban és a kelet-európai régióban egyaránt jobban nő ez és általában az elektronikus kereskedelem aránya is, mint az átlag.

A logisztika és a szállítmányozás terén az elmúlt száz év legfontosabb áttörésének a járműtechnológia fejlődését, a tengeri, közúti, vasúti és a légi (elsősorban persze a légi) járművek fejlődését tartja, az utóbbi harminc-negyven évben pedig az adattechnológiában történt változásokat, illetve a globális infrastruktúra fejlődését (elosztóközpontok, repülőterek, pályaudvarok).

Hogy mi jöhet még, azt nagyon nehéz megmondani, nagyon gyorsan változik jelenleg a világ, ráadásul az irányok sem biztosak, az automatizált megoldások előre törésre borítékolható, ezen felül még azt lehet biztosan kijelenteni, hogy csak azok maradnak majd talpon, akik a hatékonyságot fenntartható módon tudják fejleszteni, a hatalmas logisztikai infrastruktúrákat pedig meg tudják tartani, vagy akár növelni is képesek. Mindenki keresi az áttörési pontokat, nem véletlenül költenek iszonyatosan sokat innovációs centerekre és kísérletezésre.