Személyes adatok a halál után

A személyes adatok elektronikus úton történő kezelése egyre nagyobb szerepet kap, az idő múlásával pedig nő azoknak az eseteknek a száma is, amikor ezekkel kapcsolatban az elhunyt személyek adatainak sorsáról kell dönteni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást adott ki az online adatok halál utáni sorsával kapcsolatban.

A közösségi oldalak, blogok, e-mail szolgáltatások, vagy akár a fórumok is képezhetnek olyan személyes adatot, amivel kezdeni kell valamit azután, hogy a felhasználó eltávozott. A jelenleg érvényes magyarországi szabályozás (Infotv. 3. § 2. pontja) értelmében a magánszemélyekről készült, különböző online felületeken (így a közösségi oldalakon is) megosztott fényképek, illetve a nevükben folytatott beszélgetések, az általuk létrehozott profilok és más virtuális tartalmak személyes adatnak minősülnek, mivel azok az érintett személlyel kapcsolatba hozhatóak és azokból következtés vonható le rá nézve. Mivel azonban az információs önrendelkezési jog az adattal érintett élő (természetes) személyt illeti meg, az elhunyt személyek adatainak védelméről, illetve a velük történő rendelkezésről külön jogszabályok szólnak.

Az Infotv. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi az irányadó a halottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban abban az esetben, ha kezelésüket nem törvény írja elő, hanem a személy hozzájárulásán alapulna. Jelenleg Magyarországon más jogszabály sem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy ki gyakorolhatja az elhunyt személyt életében megillető személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat. Erre hívja fel a figyelmet a NAIH ajánlása, amelyben nemzetközi példákkal igyekszik alternatívát mutatni.

Személyes adatok online [+]

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2.4 §-a alapján személyiségi jogok alanya csak jogképes személy lehet, így a halállal ez megszűnik, az elmúlással tehát többek között a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog alanyának is megszűnik lenni a személy. Személyhez fűződő jogok jogutódlására nincs lehetőség, azonban mivel a halál után tovább él a személy egyéniségének és társadalmi tevékenységének hatása, az emléke és az elhunyttal kapcsolatos személyes adatok kezelése kihatással lehet a hozzátartozók magánszférájára. Ezzel kapcsolatban a Ptk. 2:50. §-a tartalmazza a kegyeleti jog rendelkezéseit. Eszerint a „meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.” A jogszabályi értelmezés alapján ha a halott ember személyiségi joga szenved sérelmet, ez már önmagában jogot ad a hozzátartozóknak a fellépésre anélkül, hogy a kegyeleti jog jogosultjának saját személyiségi jog sérelmét is ki kellene mutatnia.

A Ptk. mellett a Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 228. §-a tartalmazza a kegyeletsértés bűncselekményét, amit az követ el, aki a halottat vagy emlékét a rágalmazás (Btk. 226. §) vagy becsületsértés (Btk. 227. §) tényállásaiban meghatározott módon meggyalázza. Ha a kegyeletsértésre internetes környezetben kerül sor, akkor az ügyben eljáró bíróság elrendeli a kegyeletsértő módon kezelt adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az elhunyt emlékének megsértése esetén a kegyeleti jogra hivatkozva a hozzátartozói és örökesi részére a törvény biztosítja a fellépés lehetőségét, mind a polgári-, mind büntetőeljárás keretein belül. Ez azonban csak a nyilvánvalóan sértő magatartások és megnyilvánulások esetén biztosít jogorvoslati lehetőséget.

A Facebook jól csinálja

Az Amerikai Egyesült Államokban általánosságban elmondható, hogy az adatvédelmi törvények alapján a jogosult kérheti az adatkezelőtől, hogy az elhunyt felhasználó elektronikus kommunikációjának tartalmát tegye megismerhetővé számára, a jogosultat pedig azonos hozzáférési jogosultságok illetik meg, mint amelyek a szolgáltató és a felhasználó között köttettek. Az USA területén jellemzően az örökhagyó végakaratának kiderítésében élnek a lehetőséggel, bár a törvények nem mondják ki, hogy kizárólag erre a célra használhatóak. Az Európai Unióban hasonló önálló szabályozás nincs, elsősorban levéltári, egészségügyi adatok (stb.) kezelésével kapcsolatos ajánlások lelhetők fel, így a NAIH úttörő szerepet tölt be a területen.

A hatóság álláspontja szerint az amerikai törvényekhez hasonló szabályozás hazai bevezetése nem tűnik indokoltnak, mivel túl tágan értelmezi a személyes adatokhoz való hozzáférés célját. Olyan adatok is a hozzátartozók és/vagy az örökösök birtokába juthatnak ugyanis, melyek semmilyen kapcsolatban nincsenek a végakarat kiderítésével, ráadásul magántitkokat is tartalmazhatnak, melyekhez az elhunyt életében nem járult volna hozzá. Azonban a Nevada államban megjelenő szabályozás, mely lehetővé teszi az elhunyt felhasználói fiókjának törlését, a NAIH szerint megfeleltethető lehet az európai adatvédelmi sztenderdeknek.

Az elhunytak adatait is kezelni kell [+]

A NAIH ajánlásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az online szolgáltatások nyújtásának oka és azzal együtt a szolgáltatási szerződés a felhasználó halálával együtt jellemzően megszűnik, így az elhunyt személlyel kapcsolatos adatokat fő szabály szerint törölni kell. Az Infotv. azonban jelenleg nem ad lehetőséget az örökösöknek és hozzátartozóknak, hogy a megfelelő dokumentumok bemutatása mellett ezt kezdeményezzék a szolgáltatónál.

Éppen ezért a hatóság szerint szükséges a jövőben egy új, törvényen alapuló jogalap megteremtése, amely az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezeléseknél lehetőséget ad a kezelt adatok megsemmisítésére, tehát a törlésre irányuló felhívás jogával ruházza fel a hozzátartozókat, örökösöket. Ez azonban az online térben, ahol gyakran nehezen beazonosítható, hogy valójában ki használta az adott fiókot, nehézkes. Éppen ezért a NAIH azt javasolja, csak abban az esetben kerülhessen törlésre sor, ha a profil korábbi felhasználóját kétséget kizáróan be lehet azonosítani a megadott személyes adatok alapján. Fontos még, hogy például a harmadik személy által az elhunytról közzétett, nem kegyeletsértő tartalmakat ez a jövőbeni rendelkezés nem érintheti.

A Facebook megoldása a profil tulajdonosának kezébe adja a döntést, mi történjen halála esetén

Az online közösségi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók figyelmét tehát arra hívja fel a NAIH, hogy „adatvédelmi szabályzatukban tájékoztassák a felhasználókat az elhunyt felhasználóhoz köthető adatokkal kapcsolatos jelenlegi jogi lehetőségekre. Továbbá a szolgáltatás igénybe vételéhez elfogadandó szerződési feltételekben lehetőség szerint teremtsenek arra lehetőséget, hogy a kegyeleti jogokat és a célhozkötött adatkezelés elvének megfelelését minél szélesebb körben tudják érvényesíteni a felhasználók és azok hozzátartozói a megfelelő jogosultságok igazolása után.”

A Facebook idén jelentette be, hogy lehetőséget teremt a felhasználóinak arra, hogy egy (vagy több) ismerőst megjelöljenek, akik a felhasználó halálát követően kezelhetik a profilt. A vállalat ebben az esetben lezárja a fiókot, illetve lehetőséget biztosít a hozzátartozóknak, hogy a temetés idejével kapcsolatban, megemlékező, vagy egyéb speciális üzenetekkel egészítsék ki az adatlapot. A NAIH szerint ez egy jó és követendő példa, ugyanis a Facebook nem engedi a hozzátartozóknak, hogy a privát üzeneteket ellenőrizzék, vagy úgy tegyenek, mintha az illető még mindig élne.