A felejtés joga

Tavaly az IT café is beszámolt arról, hogy az Európai Unió Bírósága úgy döntött egy spanyol ügy kapcsán, hogy a Google a kereső működtetése során is adatkezelőnek minősül, így adott esetben – amennyiben a felhasználó akár bíróság előtt is igazolni tudja, hogy jogszerű a kérése – a cég köteles a kereső indexéből törölni a sérelmezett találatokat, hogy az adott felhasználó „tiszta” múlttal jelenhessen meg – vagyis a rá nézve kellemetlen vagy terhelő, de már érvényét vesztett információk ne jelenjenek meg.

Alkalmazzák

A vállalat rövid ellenállás után úgy döntött, engedelmeskedik a határozatnak, és bevezettek szolgáltatásaik közé egy űrlapot, melyet azok tölthetnek ki, akik a keresőmotor indexéből valamilyen okból szeretnének linkeket töröltetni. A felhasználók a bírósági döntés alapján akkor kérhetik jogszerűen ezt, ha az adott linkek „inadekvátak, irrelevánsak vagy már nem relevánsak, esetleg túlzóak” rájuk nézve.

A kérelmeket a Google egyenként értékeli, szakembereik megvizsgálják, és olyan döntést igyekeznek hozni, amely a személyiségi jogok és a közösség információhoz jutáshoz való joga között megfelelő egyensúlyt teremt. Vagyis ha jogászaik úgy látják, hogy a felhasználóról elsőként érkező linkek pl. rágalmazóak, vagy egy olyan ügyre utalnak, melyben az illető ugyan már tisztázta magát, de hatásai máig károsak lehetnek számára stb., akkor törlik az indexet. Ezt nem teszik meg akkor, ha kétséges a kérés jogossága, illetve ha az illető közszereplő, ez utóbbi esetben tágabb teret engednek a találatoknak. Vitás esetekben – ahogy az uniós bíróság is kijelentette – az adott nemzeti bíróságoknak kell döntést hozniuk.

Magyar állásfoglalás

Azóta sok százezer kérés érkezett a Google-hoz, az ügyek nagy része problémamentesen zárult le, de természetesen igen nagy számban voltak vitás esetek – Magyarországon is. E panaszok döntő része a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) érkezett be, amelynek elnöke, Péterfalvi Attila a múlt héten a hatóság nevében kiadott egy tájékoztatót arról, hogy mely esetekben van joga a felhasználóknak az elutasított törlési kérés után jogorvoslatért folyamodniuk.

A kilenc oldalas iránymutatás igen szigorú (jogászi) szakmaiságra törekszik, ezért nem könnyen dolgozható fel, így az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb, leglényegesebb tudnivalókat.

Az iránymutatás döntő részét száraz értelmező szöveg teszi ki, melyben Péterfalvi Attila az uniós döntések és irányelvek, valamint az ezekkel összhangba hozott magyar törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – röviden: Infotörvény) alapján tisztázza az olyan alapfogalmakat, mint hogy mi minősül személyes adatnak, mi jelent az azonosíthatóság, ki minősül adatkezelőnek stb.

Ebből a részből egy fontos momentumot érdemes kiemelni, mivel korábban vita tárgya volt, hogy a Google keresőmotort üzemeltető tevékenysége milyen jog illetékessége alá esik. Mára ez tisztázódott: mivel a Google-nak van magyar leányvállalata, ezért „a Google Kft. a Google Inc.-vel egyetemben a Google Search szolgáltatás keretében végzett adatkezelés tekintetében az Infotv. hatálya alá tartozó adatkezelőnek minősül.”

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!