Személyes adatok a halál után
A személyes adatok elektronikus úton történő kezelése egyre nagyobb szerepet kap, az idő múlásával pedig nő azoknak az eseteknek a száma is, amikor ezekkel kapcsolatban az elhunyt személyek adatainak sorsáról kell dönteni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást adott ki az online adatok halál utáni sorsával kapcsolatban.
A közösségi oldalak, blogok, e-mail szolgáltatások, vagy akár a fórumok is képezhetnek olyan személyes adatot, amivel kezdeni kell valamit azután, hogy a felhasználó eltávozott. A jelenleg érvényes magyarországi szabályozás (Infotv. 3. § 2. pontja) értelmében a magánszemélyekről készült, különböző online felületeken (így a közösségi oldalakon is) megosztott fényképek, illetve a nevükben folytatott beszélgetések, az általuk létrehozott profilok és más virtuális tartalmak személyes adatnak minősülnek, mivel azok az érintett személlyel kapcsolatba hozhatóak és azokból következtés vonható le rá nézve. Mivel azonban az információs önrendelkezési jog az adattal érintett élő (természetes) személyt illeti meg, az elhunyt személyek adatainak védelméről, illetve a velük történő rendelkezésről külön jogszabályok szólnak.
Az Infotv. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi az irányadó a halottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban abban az esetben, ha kezelésüket nem törvény írja elő, hanem a személy hozzájárulásán alapulna. Jelenleg Magyarországon más jogszabály sem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy ki gyakorolhatja az elhunyt személyt életében megillető személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat. Erre hívja fel a figyelmet a NAIH ajánlása, amelyben nemzetközi példákkal igyekszik alternatívát mutatni.
Személyes adatok online [+]
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2.4 §-a alapján személyiségi jogok alanya csak jogképes személy lehet, így a halállal ez megszűnik, az elmúlással tehát többek között a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog alanyának is megszűnik lenni a személy. Személyhez fűződő jogok jogutódlására nincs lehetőség, azonban mivel a halál után tovább él a személy egyéniségének és társadalmi tevékenységének hatása, az emléke és az elhunyttal kapcsolatos személyes adatok kezelése kihatással lehet a hozzátartozók magánszférájára. Ezzel kapcsolatban a Ptk. 2:50. §-a tartalmazza a kegyeleti jog rendelkezéseit. Eszerint a „meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.” A jogszabályi értelmezés alapján ha a halott ember személyiségi joga szenved sérelmet, ez már önmagában jogot ad a hozzátartozóknak a fellépésre anélkül, hogy a kegyeleti jog jogosultjának saját személyiségi jog sérelmét is ki kellene mutatnia.
A Ptk. mellett a Büntető törvénykönyv (Btk.) 2012. évi C. törvény 228. §-a tartalmazza a kegyeletsértés bűncselekményét, amit az követ el, aki a halottat vagy emlékét a rágalmazás (Btk. 226. §) vagy becsületsértés (Btk. 227. §) tényállásaiban meghatározott módon meggyalázza. Ha a kegyeletsértésre internetes környezetben kerül sor, akkor az ügyben eljáró bíróság elrendeli a kegyeletsértő módon kezelt adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elhunyt emlékének megsértése esetén a kegyeleti jogra hivatkozva a hozzátartozói és örökesi részére a törvény biztosítja a fellépés lehetőségét, mind a polgári-, mind büntetőeljárás keretein belül. Ez azonban csak a nyilvánvalóan sértő magatartások és megnyilvánulások esetén biztosít jogorvoslati lehetőséget.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
