Nagyvállalatnak MS, otthonra Open Office

tM: Ez nem a Microsoft monopolhelyzete miatt lehetséges? Annyira megszokott lett, hogy egy cég MS operációs rendszert használ, ahhoz MS termékeket. Sőt, fűzzük azt is ide, hogy az iskolákban Microsoft termékeket oktatnak. Wordöt és Excelt, nem pedig szövegszerkesztést és táblázatkezelést.

MGy: Igazából, valószínűleg azért oktatják, mert ez van elterjedve, mint azzal mindannyian tisztában vagyunk. Viszont nem biztos, hogy csak az játszik közre, hogy az Microsoft monopolhelyzetben van. Ha valaki vesz egy számítógépet, alapból nem kapja meg a Microsoft Office programcsomagot, az valahogy felkerül arra a számítógépre. Nem arról van szó, hogy a felhasználó alapból találkozna ezzel.

NJ: Az előzőhöz még hozzátennék annyit, hogy én is úgy látom, hogy vannak olyan területek, ahol a Microsoft erősebb. Pontosan a nagyvállalati szektor, nagyvállalati igények és integráció az, ahol előrébb tart, mint az OpenOffice. Az OpenOffice három-négy éve nyílt forráskódú, és azóta fejlődik igazán.

tM: A hallgatóink nagy része, akik csak a legalapvetőbb funkciókat használják egy szövegszerkesztésnél vagy táblázatkezelésnél, mindkét csomagot ki tudják használni. Néhány egzaktabb kérdésre kerítünk sort. Egyrészt, elég szedett-vedett a magyar számítógéppark – milyen erőforrásokat igényel az egyes programcsomag használata?

NJ: Valószínűleg ez egy olyan kérdés, ami nem a legelőnyösebb az OpenOffice számára, ezt el kell ismerni. Az OpenOffice a mérések szerint valóban lassabb, pontosabban erősebb gépet igényel, mint a Microsoft Office, illetve több memóriát is foglal. Mondjuk ez egy olyan dolog, ami idővel megoldódik. Évente, kétévente azért duplázódik a gépek teljesítménye.

tM: Magyarországot nézve, a számítógép-birtokosoknak körülbelül hány százaléka rendelkezik olyan teljesítményű géppel, amire jó az OpenOffice?

NJ: Nekem van egy három és fél éves laptopom, azért az nem egy mai darab. Ez egy 800 MHz-es Pentium III, nem túl sok memóriával, és ezen elfut az OpenOffice. Nem egy villám, de használható, prezentációra, dokumentumkészítésre...

tM: Tehát a felhasználók nagy része tudja használni.

NJ: Igen, úgy vélem.

MGy: A Microsoft Office, mint azt a kollégám elmondta, alacsonyabb rendszerigényekkel, rendszerkövetelményekkel rendelkezik, ezért egy esetlegesen gyengébb számítógépen is problémamentesebben futtatható, mint a konkurens termék.

tM: Oké, további konkrét kérdés: Mennyi helyet fog ez elfoglalni a gépemen?

NJ: Az OpenOffice emlékeim szerint 200-250 MB-ot használ a merevlemezből.

MGy: A Microsoft Office nagyságrendileg 5-600 MB lemezterületet igényel, de ennek nagy része leszűkíthető oly módon, ha az opcionálisan telepíthető képeket, mintahangokat, amiket a dokumentumba beszúrhat a felhasználó, meg sablonokat nem telepítjük föl.

tM: Az is felmerült a fórumon, hogy ha a Wordbe importál az ember képeket, akkor nagyon nagy lesz a Word-dokumentum mérete – ezzel szemben az OpenOffice-dokumentum nem lesz irdatlanul nagy.

MGy: Ezek maximum egyedi esetek lehetnek. Általában a tapasztalat az az, hogy nem növeli meg egy kép radikálisan a dokumentum méretét, maximum annyival, amekkora a kép maga. Amennyiben konkrétan ilyen probléma van, azt le tudják kezelni a kollégák, ez csak egyedi eset lehet.

tM: Mit jelent, hogy „le tudják kezelni a kollégák”?

MGy: A terméktámogatáson esetleg tudnak erről valamit mondani, mert általában ez nem így történik, az esetek nagy többségében.

NJ: Tapasztalataim azt igazolják, hogy az OpenOffice által elmentett fájlok kisebbek – ez egy tömörített formátum, bár ezt a felhasználó nem látja, de tömörítve van, és valószínűleg ez a tömörítés is közrejátszik abban, hogy jóval kisebb fájlokat produkál az OpenOffice.

MGy: Ha az OpenOffice jövőbeli terveiről esett szó, akkor a Microsoft Office-ról is egyetlen mondatot megemlítenék...

NJ: Bocsánat, de ez a mostani állapot.

MGy: Én a súgóra gondoltam. A Microsoft Office verziója, amit jövő év végére várunk – erről nem akartam sokat mondani, mert a jelenlegi állapot a fontos –, szintén tömörített formátumot fog használni, olyan formátumot, amivel kontrollálni lehet azt, hogy mi van a dokumentumban, méretre.

tM: Ha már a formátumokról esett szó, nem tudjuk kikerülni ezt a csúnya szót: XML. Először is válasszátok ki, hogy ki akarja ezt elmondani, aztán elmondjuk, hogy mi a fórum felvetése ebben az ügyben.

MGy: Az XML formátum egy olyan szöveges alapú fájl, ami tartalmazza az összes szöveget, képet, egyebet a fájlban, mindezt olyan módon, hogy egyéb programok, szolgáltatások fel tudják dolgozni.

tM: Ebből az XML formátumból mégiscsak kettő van, annak ellenére, hogy ez elméletileg egy szabványos dolog...

NJ: Bocsánat. A lényeg az, hogy ez egy keretformátum, amiből lehet millió formátum.

MGy: Van egy szabvány, és annak van egy sémája, ami két terméknél különbözik.

tM: Tehát akkor az a különbség a Microsoft Office és az OpenOffice között, hogy nem ugyanazt az XML-t használják?

MGy: Lényegében arról van szó, hogy mindkét program által készített formátumból kinyerhetők az adatok a megfelelő leírások birtokában.

tM: Az IT.news fórumába most érkezett egy kérdés: a beépülő vírusokkal mi a helyzet? Minél kevésbé ismert egy program, annál kevésbé írnak rá vírust. Tévedek? Hol tárolják a makróprogramok kódjait?

NJ: Amikor felmerül az átjárás a két rendszer között, tehát, hogy az OpenOffice meg tudja-e nyitni a Microsoft dokumentumformátumát, azt mondják, hogy igen meg tudja nyitni, egy dolog, amivel sokszor problémája van – nem mindig, de sokszor előfordult –, az a makrók kérdése. Ezáltal viccesen azt is mondják, hogy ez egyfajta védelem a Microsoft-dokumentumokban rejlő makróvírusok ellen. Az tény, hogy jelenleg én nem tudok OpenOffice-os makróvírusról, elképzelhető, hogy létezik, de ha ilyen van akkor a közösség, illetve a fejlesztők meg fognak tenni mindent, annak érdekében, hogy javítsanak a rendszer biztonságán.

MGy: Igazából ugye arról van szó, hogy – ahogy a kolléga említette – az OpenOffice másfajta makrókat használ, tehát másfajta automatizálási lehetőségeket alkalmaz. A Microsoft Office-nál a makróvírusok a dokumentumba ágyazódnak bele, viszont az újabb Office-verziókban a makróbiztonság növekedett, makró megnyitása automatikusan nem történik, csak a felhasználó külön kérésére.

*

tM: Az a sajnálatos hírünk, hogy ennyi időnk jutott erre, és még rengeteg kérdés maradt bennünk is, és bennetek is, valószínűleg. Ezt a beszélgetést, aki rákapott az ízére, folytathatja az IT.news fórumában, amelyet megtalálhattok a mi saját honlapunkon is, a www.technomania.hu-n. Köszönjük két vendégünknek – Moldova Györgynek, aki a Microsofttól érkezett, és Noll Jánosnak, aki az FSF Alapítványtól jött – hogy itt voltak körünkben, és köszönjük az IT.news fórumistáinak, hogy kérdéseikkel szerkesztették az adást!

Fekete Gábor, Rutai Gábor (radiocafé), Szentesi Kálmán (IT.news)