A Microsoft Magyarország idén immár harmadik alkalommal rendezte meg a Microsoft Üzleti Megoldások Konferenciát. A társaság itt mutatja be vállalati informatikai alkalmazásait. Fehérvári Józsefet, a Microsoft nagyvállalati üzletágának vezetőjét az ágazat helyzetéről kérdezte a Napi Gazdaság.

– Mi volt a célja a múlt heti konferenciának?

– A Microsoft sokáig desktop programok fejlesztőjeként élt sokak fejében. Konkurenseink – például a SAP és az Oracle –ezzel szemben a vállalati szoftverek fejlesztésével indultak el a piacon. Ezért gondoltuk azt néhány éve, hogy a lehetséges vevőinknek bemutatjuk a vállalati technológiánkat, s hogy ez még hitelesebb legyen, partnereinket, ügyfeleinket kértük fel, hogy számoljanak be a konferencián a tapasztalataikról. Az elsődleges cél az volt, hogy meglévő és leendő ügyfeleink megismerjék a legújabb megoldásainkat.

– A Microsoft-megoldásokhoz csak a partnercégeken keresztül juthatnak a megrendelők?

– Igen. Annak ellenére, hogy konzulensek is tevékenykednek a cégnél, nem tervezzük komoly árbevételt realizáló konzultációs üzletág indítását, a Microsoft továbbra is szoftverfejlesztő cégként definiálja magát. Ennek egyik pozitívuma, hogy gyakorlatilag problémamentes a kapcsolatunk a partnereinkkel. E társaságok biztosak lehetnek abban, hogy velünk nem kell versenyezniük az üzletekért. Ahogy én látom, többnyire azok a szoftvercégek indítanak tanácsadási üzletágat, amelyeknél a szoftverfejlesztés, licencértékesítés már nem elég nyereséges.

– Gyakran hallható az a vád, hogy a Microsoft desktop termékei, az operációs rendszerek és az Office csomag tartja el a vállalati üzletágat. Igaz ez?

– A Microsoft méri a különböző beruházásainak, üzletágainak nyereségességét. Konkrét adatokat nem akarnék mondani, de az optimistává tesz, hogy három évvel ezelőtt a vállalati területen eladott licenceink aránya az összes licenceladásban 13 százalék volt, míg most ez 19 százalék, azaz e termékek súlya növekszik a desktop és az Office-termékek rovására, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi még mindig növekszik.

– Magyarországon nem működik az e-kormányzat. Ön szerint máshol miért tudnak haladni e téren?

– Időnként én is úgy érzem, hogy ezen a területen több a beszéd, mint a tett. Persze több akadályt is le kell győznie a kormányzatnak. Az informatikai beruházások körüli döntések ma decentralizáltak, nem teljesen tisztázott, hogy mely központnál vannak a pénzeszközök, s e központok különböző prioritások szerint dolgoznak. Még mindig hiányzik egy olyan, már-már "machiavellista" vezető, aki elég erős ahhoz, hogy egy fölvázolt vízió mellé föl tudná sorakoztatni a politikusokat, s a felvázolt jövőképet meg tudná valósítani, valósíttatni.

– Nem fogunk így leszakadni Európától?

– Sajnos erre van esély. Úgy tűnik, hogy a velünk együtt csatlakozó vagy a közeljövőben csatlakozni szándékozó országok többsége - az e-kormányzat területén - nagyobbat lépett előre, mint mi. A cseheknél, románoknál, szlovákoknál, letteknél és Horvátországban is működnek komoly e-kormányzati megoldások, nem egy helyen éppen microsoftos megoldással. Ezekben az országokban az állampolgárok már a legkülönfélébb ügyeiket tudják az interneten keresztül intézni.

– Van-e megoldás?

– Megoldás mindig van, s én optimista vagyok. Ahhoz például, hogy a KSH, a Pénzügyminisztérium és a VPOP egységes adatok alapján tudjon dolgozni, nem szükséges megaprojekt, megoldható néhány százmilliós beruházással. Mindenesetre törvény van arra, hogy az év végéig érdemi megoldásoknak kell születniük az e-kormányzat területén.