Az mára már közismert, hogy a fölöslegesen bekapcsolva hagyott készülékek a szükségtelen áramfogyasztással – az erőművekből kikerülő üvegházhatású gázok révén – hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez. Arról viszont eddig nem hallottunk, hogy a Windows milyen kapcsolatban áll a szén-dioxid-kibocsátással. Nos, ennek az illusztrálására vállalkozott a Foreign Policy egyik újságírója, aki szerint a világon a Microsofton kívül nincs még egy olyan vállalat, amely egyik napról a másikra világszerte gigászi mértékben csökkenthetné a káros gázok kibocsátását.

Tegyük fel – javasolja Travis Daub –, hogy a világon használt körülbelül 660 millió számítógépből csak 100 millió windowsos PC működik úgy, hogy az energiatakarékos lehetőségeit nem vagy csak minimális mértékben használják. A Microsoft saját kalkulációja szerint egy folyamatosan bekapcsolva hagyott gép évente az extra áramfelhasználás miatt 55-70 dollárral kerül többe a használaton kívül alvó (sleep) üzemmódba kapcsoló társánál. Ezt és a 100 milliós bázist alapul véve a világ egy év alatt 5,5-7 milliárd dollárt áldoz a feleslegesen bekapcsolt számítógépek működtetésére.

Daub szerint ha napi 12 órában ezek a PC-k sleep módba kapcsolnának, évente 45,2 millió tonnával lenne mérsékelhető a globális szén-dioxid-kibocsátás. Ez nagyjából Írország teljes évi szén-dioxid-termelésével egyenértékű.

Az újságíró szerint szép dolog, hogy a hamarosan megjelenő Windows Vista jóval fejlettebb energiatakarékos funkciókkal rendelkezik, és alapértelmezés szerint hatékonyabb energiagazdálkodást kényszerít a felhasználóra, mégis tenni kellene valamit a Windows XP-t használó gépek százmillióival is. Ezért a nagyralátó Daub felszólítja a Microsoftot, hogy adjon ki egy olyan frissítést, amely – a kritikus rendszerek kivételével minden gépen – maximális hatékonyságra állítja ezen az operációs rendszeren is legtöbb felhasználó által teljesen kikapcsolt energiakímélő funkciókat.

„Ha a Microsoft ezt megteszi, az az egész technológiai ipar számára példaként szolgál. És mostanság az iparágnak nagy szüksége van jó példákra” – írja, hozzátéve, hogy ma általános trend a fogyasztás ugrásszerű növekedése: míg a PlayStation játékkonzol első generációja mindössze 10 wattot fogyasztott, a második már 79-et, a harmadik pedig 380-at.