Miközben az oktatás jövőjéért és a gyermekek fejlődéséért aggódnak a generatív AI térhódítása kapcsán, addig a média is retteg a témától, és a kiadók sorra készülnek az AI-cégekkel való megállapodásokra vagy éppen perekre.

Utóbbiaknál az okozza a felháborodást, hogy a tartalmaikat engedély nélkül használják fel az AI-modellek tréningezésére. És ugyanezt teszik sok kritika szerint mindennel, ami valaha felkerül az internetre, akárhol, akármilyen formában. Értelemszerűen a könyvek sem kivételek, az írók elsők között jelezték, hogy a szerzői jogaikat megszegve az AI-cégek tömegesen dolgozzák fel a műveiket, és húznak azokból hasznot az AI-megoldások betanításán és működésén keresztül.

Rengeteg ezzel kapcsolatos per indult már, legutóbb pedig egy csoport amerikai író perelte be az OpenAI-t San Franciscóban, amiért a vád szerint illetéktelenül használták az írásaikat a ChatGPT tréningezéséhez.

Az OpenAI állítólag engedély nélkül másolta le a munkájukat, majd megtanította a ChatGPT-t ezek segítségével emberi kérésekre válaszolni. Ez a sokadik ilyen csoportos kereset, az OpenAI mellett ilyet a Microsoft és a Meta ellen is indítottak már.

Az AI-cégek szerint a tréningezések során tisztességesen használják az internetről összefésült, jogvédett tartalmakat. A mostani per szerint mindenesetre a könyvek, színdarabok és cikkek a legértékesebbek az ilyen tréningezéshez, mert minőségi és hosszú írások. A gond csak az, hogy ezeket sokszor engedély nélkül használják, majd a rendszer pontosan összegzi a munkájukat, és olyan szöveget generál, ami az adott szerzők munkáját és stílusát utánozza. A mostani perben nem csak pénzt követelnek, de azt is, hogy tiltsák el ezektől a tisztességtelennek és törvénytelennek mondott gyakorlatoktól az OpenAI-t.

Ugyanezek az írók egyébként a Metát és beperelték.

A Microsoft nagyjából egy hete jelezte egyébként, hogy minden jogi díjat kifizet annak az ügyfélnek, aki a cég AI-termékei miatt, szerzői jogsértések kapcsán kerül bajba.