Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker a Kínában tartott G20 találkozón nyilatkozott a nagy vihart kavart döntésről is, mely szerint az ír államnak tíz évre visszamenőleg 13 milliárd (plusz a kamatok) eurónyi elmaradt adót kell beszednie az Apple-től, mivel a bizottság véleménye szerint Írország a vállalattal kötött egyedi szerződésében roppant alacsony mértékű adót kért az Apple-től, és ez tiltott állami támogatásnak minősül.

Juncker kiállt a döntés mellett, közölte, hogy a kiemelkedő jelentőségű határozatot elfogulatlanul, a megkülönböztetés szándéka nélkül hozták meg: „Az államit támogatásokról szóló előírásaink mindig is világosak voltak. A tagállamok hatóságai nem adhatnak úgy adókedvezményt egyes vállalatoknak, hogy másoknak ugyanezt nem biztosítják. Ezt, a [piaci] egyenlőségi elvet az EB meg fogja védeni” – mondta az elnök, és hozzátette: a nemcsak Apple-t, hanem minden, az EU-ban tevékenykedő multinacionális vállalatot érintő határozat hosszú évek munkájának eredménye.

A múlt héten az Apple vezetője, Tim Cook mellett a vállalat vezető jogászi is kijelentette, hogy nem értenek egyet a döntéssel, mivel alaptalannak tartják, hiszen ők minden évben befizetik az előírt – és nem 0,005 százalékos – adót, így az ír kormánnyal együtt meg fogják támadni a határozatot.

Tim Cook egy interjúban egy meglepő elhatározásról is beszámolt: állítása szerint azt tervezik, hogy – bár a várt amerikai adóreform továbbra is várat magára – a globális értékesítések egy része (néhány milliárd dollár) után jövőre már az Egyesült Államokban fognak adózni, vagyis a külföldön parkoltatott pénz egy részét hazaviszik. Arra azonban nem tért ki, hogy mindezt függővé teszik-e attól, hogy addigra elfogadják-e az Obama-kormány által javasolt adókönnyítési, a 2017-es költségvetésvetésbe szánt módosítást (repatriation tax holiday), mely lehetővé tenné, hogy egy egyszeri „hazautalásnál” a vállatoknak a törvényben elírt 35 helyett csak 14 százalékos társasági adót fizessenek.