Az Európai Bizottság (EB) közleménye szerint egyes parlamenti képviselők bírálták Írországot és az Apple-t amiatt, hogy fellebbeznek a döntés ellen, amely szerint Írországnak 13 milliárd eurónyi be nem fizetett adót (plusz a kamatokat) kell beszednie a vállalattól.

„Megalapozott döntés hoztunk és meg fogjuk azt védeni a bíróságon” – mondta Margrethe Vestager, aki nagyobb átláthatóságot sürgetett a multinacionális cégek alapvető adatai kapcsán. Az ilyen adatoknak nyilvánosnak kell lenniük – mondta, utalva a Bizottság korábbi javaslatára, amely szerint a vállalatoknak országonkénti jelentést kellene készíteniük a befizetett adóról, nyereségről és a dolgozók számáról.

Háttér

Az EB számításai szerint az ír adóhatóságok által kínált különleges bánásmód miatt 2003-ban az Apple Európában termelt profitja után 1%-os társasági adókulccsal adózott, ami ráadásul 2014-re 0,005 %-ra csökkent.

Ez az uniós jog szerint tiltott állami támogatásnak minősül, mivel a cég jelentős előnyre tett szert azon vállalatokkal szemben, amelyek a bevett nemzeti adószabályok szerint adóztak. Az EB döntése szerint Írországnak most be kell szednie a cégtől a 2003 és 2014 között be nem fizetett adót, amely 13 milliárd euróra rúg (plusz a kamatok). Dublin vitatja a döntést.

Az Európai Parlament a LuxLeaks (a 2014-ben kirobbant luxembourgi adózási botrány) nyomán felállított különbizottsága, miután meghallgatta számos multicég - köztük az Apple - képviselőit, számos ajánlást tett közzé az európai adózási rendszerek átláthatóbbá és tisztességesebbé tételére.