Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint a következő négy évben az IKT piac lehet a magyar gazdaság kitörési pontja – derült ki a ma megtartott, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közreműködésével rendezett „Magyarország i2010” című workshopon.
Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére; a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT szektorral rendelkeznek. „A termelékenység növekedéseinek forrásai az IKT szektor eszközeinek felhasználásból erednek” – mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT piac a GDP növekedést akár 1,5 százalékkal is képes növelni. Erre alapozza az IVSZ, hogy mivel Magyarország elkerülhetetlen államháztartási reformok előtt áll, ezeket mindenképpen célszerű összekapcsolni az e-szolgáltatások erőteljes fejlesztésével. Ebben az esetben a reformok valóban modern, 21. századi rendszereket eredményeznek, legyen szó oktatásról vagy államigazgatásról.
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitó előadásában elmondta, hogy Magyarország még az EU8 között is csak a középmezőnyben van a háztartások, és a sereghajtók közt a KKV-k IKT-felhasználási képessége terén. Hasonlóan problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje. A szektor szerint a kormány a verseny támogatásával és elősegítésével, a digitális írástudás javításával, K+F tevékenységet végző vállalatok támogatásával, valamint K+F kereslet támasztásával járulhat hozzá az együttműködéshez.
Kóka János miniszter szerint szükséges az állami szerepvállalás újragondolása, hiszen a politika eddig félreértette az informatikai ágazat javaslatait. Szigorú szankciók bevezetését feltételezi a piac- és versenyszabályozás erősödése, továbbá előnyben kell részesíteni a hazai vállalkozásokat. Hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez szükség van a magántőke bevonására is az informatikai kockázati tőkealapba.
Bajnai Gordon, Fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos az „Új Magyarország fejlesztési terv és a versenyképesség” című előadásában elmondta: „A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 milliárd forint befektetésével 2007-2015 között”. A kormánybiztos hozzátette, hogy a kormány a piaci keretszabályozás és az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység ösztönzésében látja a megoldást.
