A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt tegnap határozatképtelen, de tanácskozásképes volt a Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter meghallgatására összehívott parlamenti szakbizottság, amely a tárca működéséről készült állami számvevőszéki jelentésről tárgyalt Budapesten. A bizottság tagjai közül végül három ellenzéki honatya jelent meg az ülésen, ahol kérdéseket tettek fel Jambrik Mihálynak, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárának az Állami Számvevőszék nemrég napvilágot látott vizsgálatának néhány negatív kicsengésű megállapításáról.
Egyedi jogkörben 3,2 milliárd a minisztertől
A jelentés szerint Kovács Kálmán egyedi jogkörben mintegy 3,2 milliárd forint pályázati pénzt ítélt oda, amire egy 1988-as kormányrendelet jogosította fel. Az Index már július 29-én kérte a tárca sajtóosztályától azoknak a cégeknek a listáját, illetve a nekik kifizetett összegek kimutatását, amelyek tartalmazzák az egyedi döntéssel hozott támogatások sorsát, de ezeket az adatokat még eddig nem kapták meg. A tárca a héten kiadott közleményében ugyan már felsorol néhány programot, melyekre 2,2 milliárd forint kifizetést engedélyezett Kovács saját hatáskörben, de egymilliárd sorsa és a támogatottak neve, valamint a nekik juttatott összeg nagysága továbbra is ismeretlen, holott a támogatásoknak külön-külön is nyomon követhetőeknek kellene lenniük. Az eddig megismert összegek és felhasználási célok a Központi Kiemelt Programok közül a digitális televíziózás elterjesztésére költött 500 millió forint, az egyetemekkel történő szakmai és kutatás-fejlesztési együttműködésekre fordított 420 millió forint. Emellett a tárca a Teleház Szövetséggel 150 millió forint értékben, az önkormányzati szövetségekkel a régiók informatikai fejlettségének javítására 135 millió forint értékben kötött egyedi támogatási szerződéseket. A számhordozhatóság megvalósítását előíró törvényben meghatározott, a szolgáltatók által előre nem tervezhető és teljességében át sem hárítható feladatok ellátására összesen 600 millió forintot fordítottak egyedi döntéssel megalapozott támogatások formájában. Állami hírközlési eszköztartalék katasztrófa esetén történő rendelkezésre állása céljából 410 millió forint támogatás elkülönítésére és átadására állami érdekek megóvása céljából került sor.
A kakaóbiztos számítógépprogram
A parlamenti szakbizottság jelen lévő három tagja foglalkozott az elhíresült „kakaóbiztos számítógépek”, ismertebb nevén a Brunszvik Teréz program ellentmondásaival is, ahol köztudottan az ajánlati felhívásra érkezett két pályázat közül az egyiket, az alacsonyabb árat kínáló pályamunkát érvénytelenítették, és a győztes ajánlatnál a szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, „így fennáll annak a kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le”. Nyitrai Zsolt, a bizottság fideszes tagja azt is kifogásolta, hogy az IHM miért nem emelt kifogást az ellen, hogy a leszállított eszközök nem feleltek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, példaként említette, hogy 256 MB helyett 128 MB-os memóriamodulokkal szállították le a nagy értékű számítógépeket. Az egymilliós számítógépek ügyében már rendőrségi vizsgálat van folyamatban.
Kevesekhez jutott el a „telefonos” szociális támogatás
A bizottság vezetője annak kapcsán is kérdést tett fel, hogy a minisztérium 2004-ben családonként havi 1000 forint értékig szociális támogatást adott a vezetékes távbeszélő állomások működtetésére. Rogán Antalt elsősorban az érdekelte, hogy mi az oka annak, hogy a lehetséges 250 ezer rászoruló helyett csupán 30 ezren veszik igénybe a támogatást. Az államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy minden igénylő, aki az előírásoknak megfelelt, megkapta ezt a kiegészítést.
Ami kimaradt...
A tanácsadásra elköltött pénzekre most nem voltak kíváncsiak a képviselők, pedig a TETRA rendszert felváltó Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) körül is vannak vitatott dolgok. Például bruttó 181,8 millió forintot költöttek el különböző tanácsadói, szakértői feladatokra, amelyek több mint felét a jogszerű, de nehezebben kontrollálható, úgynevezett „tárgyalásos” közbeszerzési eljárással bonyolították.
Nem igazán foglalkoztak ezen az ülésen behatóan a tárca működését megalakulása óta kedvezőtlenül befolyásoló tervezési bizonytalanságról, a stabil, kiszámítható pénzügyi háttér hiányáról. Ismert az ÁSZ-vizsgálatból, hogy az IHM közel közel féléves működést követően csak 2002 decemberére rendelkezett végleges költségvetéssel. Nem firtatták azt sem, hogy a 2004. év végi átszervezésnél a feladatok humánerő-hátterét sem biztosították megfelelően. A minisztérium működésére jellemző, hogy kulcsfontosságú szakmai státuszok – stratégiai, e-közigazgatási és ágazati programok főosztályvezető posztja – a helyszíni vizsgálat végén még betöltetlenek voltak.
Nem volt most téma az sem, hogy bajban van a magyar informatika, lassú a fejlődés, nagy a lemaradás ezen a területen. Nem beszéltek arról sem, mi lesz az informatikai minisztérium sorsa a jövőben. Megint nem volt napirendi téma, hogy mit is kellene tenni e-Magyarországgal.
