A törvényhozást szorosan nem követőek közül sokakat érhetett váratlanul pár hete, hogy a könyvelő értesítése után vagy egyéb forrásból tájékozódva rájöttek: új vállalkozási elektronikus adminisztrációs felülettel és regisztrációs kötelezettséggel néznek szembe: ez a Cégkapu.

A Cégkapu alapjaiban nagyon hasonló a magánszemélyek által használt Ügyfélkapuhoz, létrehozását egy tavaly év végi törvény írja elő. A funkciójáról adott tájékoztatás szerint a „Cégkapu egy elektronikus tárhely, ami egyben az ún. biztonságos kézbesítési /szolgáltatási címként is szolgál: ez lesz 2018-tól a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetősége. Célja, hogy egy hivatali kommunikációs csatorna legyen: tehát a cégek egymás közt ezen keresztül nem kommunikálhatnak. Regisztrálni kötelező 2018. 01. 01-ig [e dátum később 2017. augusztus végére változott - a szerk.] minden, a Cégjegyzékben bejegyzett gazdálkodó szervezetnek (Magyarországon bejegyzett szervezetnek) – ennek elmulasztását szankcionálni fogják.”

A Cégkapu előkészítése folyamatos volt a rendelkezés kihirdetése óta, a projektért felelős állami ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezényli le mindezt.

[+]

Előzetesen a NISZ kb. három hete arról tájékoztatta a vállalkozásokat, hogy pontos ütemterv szerint dolgoznak, és e szerint:

• regisztráció 2017. 07. 01-től
• adminisztráció (megbízott, ügyintézők kijelölése, adatok módosítása, stb.) 2017. 11. 01-től
• perkapu migráció 2017. 12. 01-től
• Cégkapu használata 2018. 01. 01-től
• a Cégkapu regisztrációs oldala jelenleg nyilvános tesztüzemben működik 2017. 07. 15-ig – ez idő alatt elvégzik az alkalmazás finomhangolását, a tesztüzem során jelentkező apróbb hibák javítását

Hogy miért is van szükség egy Cégkapura, annak megítélése nem tartozik ránk. Ugyanakkor a bejelentés óta eltelt időszak, illetve a nyilvános tesztüzem bejelentett idejének lejárta felvetett néhány kérdést, melyeket feltettünk a NISZ Zrt.-nek, de e hír megírásáig még nem kaptunk rájuk választ (amint ezek megérkeznek, frissítjük a hírt):

• egy online szolgáltatás bevezetésénél természetes, megszokott, szükséges és kötelező a nyilvános tesztüzem, ezt senki nem vitatja, bár a formáját illetően számtalan gyakorlat létezik. Ugyanakkor a konkrét esetben kérdéses, hogy amikor a törvény szankciókkal fenyegetve szoros határidőt ír elő, akkor helyes-e a rendelkezésre álló idő negyedét tesztüzemre elfecsérelni? Ráadásul a tapasztalatok és számtalan felmérés is azt bizonyítja, hogy Magyarországon a kötelezett vállalkozások többségében az informatikai tudatosság igen alacsony szinten áll. Vajon képesek-e a kkv-k – gyakran egy-két fős cégek – értelmezni a „nyilvános tesztüzem” kifejezést?
• mivel tesztüzemről van szó, természetes módon előfordulhatnak hibák – ezért tesztüzem. Ha ezen időszak alatt az adott vállalkozás sikertelenül vagy hibásan regisztrál, akkor hogyan és milyen módon kap értesítést? Mit kell tennie adott esetben? Egyáltalán: világos lesz-e számára, hogy mindent jól tett, ám az informatikai rendszer hibája miatt szükséges cselekednie?
• ha a tesztüzem meghirdetetten július 15-ig tartott, mi az oka, hogy ma, július 17-én is még a tesztüzemre utaló közleménnyel találkozunk a regisztrációs oldalon?