A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.
Az új rendeletek szerint fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok. Meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget, és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. A platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük, azaz több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit. Tilos továbbá a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.
Lehetséges következmények
Az új szabályozást elemezte röviden Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője, aki leírta, hogy az új EU-s rendeletek sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználóknak abban, hogy kiválasszák, mely tartalmakat akarják látni, valamint milyen alkalmazásokat, platformokat szeretnének használni. A PRM-CEE szakértője szerint ez összességében nagyobb online biztonságot, a fogyasztóvédelem terén komoly előrelépést és olcsóbb szolgáltatásokat hozhat, ugyanakkor nem válik egyszerűbbé a digitális életünk, mert még több dologra kell majd figyelni.
A szabályozás egyik következménye az adatalapú marketing visszafogása foglalja össze Bajtay Máté: így például a Facebooknak alapértelmezett módon ki kell kapcsolni az ilyen típusú hirdetéseket, és amennyiben szeretnénk, bekapcsolhatjuk ezt a funkciót. Olyan nem kívánt appokat is törölhetünk majd az okostelefonunkról, amelyeket eddig a szolgáltató megtiltott, és többek között tilos lesz alapértelmezettnek beállítani saját böngészőt (például iOS-en a Safarit), ezáltal is növelve a felhasználói önállóságot. Kifejezetten figyel a rendelet a gyerekekre: az őket célzó reklámtevékenységeket szélesebb körben tiltja. A legnagyobb online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy szűrőprogramok segítségével kiskorúak ezeket a tartalmakat ne érhessék el. Határozott lesz az ún. sötét mintázatok („dark patterns”) elleni fellépés is, amelyek manipulálják a felhasználókat – például megtévesztő, pszichés és befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával.
A fentiek és más hasonló szabályok nagyobb fokú rugalmassághoz vezethetnek, és remélhetőleg egyre tudatosabbá, függetlenebbé tehetik a felhasználókat. Nem jó hír viszont, hogy a süti-elfogadó gombokat („cookie consent”) továbbra is nyomkodnunk kell majd, és összességében nem lesz egyszerűbb az online felhasználói lét, hiszen várhatóan több tudatos döntést kell hoznunk.
Akadnak azért kérdések bőven
Az Európai Uniónak a mostani szabályozással nem titkolt célja a legnagyobb online platformok határozottabb szabályozása. Olyannyira, hogy rájuk egy külön kategóriát is alkottak: ezek a vállalatok a kapuőrök („gatekeepers”). Ebbe a ligába csak a legnagyobbak juthatnak be, igaz, nem önszántukból. Alapvetően az a vállalat számít nagynak, amelyiknek legalább havi 45 millió felhasználója van, illetve komoly bevétellel rendelkezik több országban is.
Rájuk a többieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, például az alábbi területeken: tájékoztatási kötelezettségek, ajánlórendszerek algoritmusai, hirdetések nagyobb átláthatósága, válságkezelési mechanizmus, valamint kijelölt személy, aki a jogszabályi megfelelést vizsgálja.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a mostani szabályok segítenek-e a kicsiknek a piacszerzésben? A PRM-CEE szakértője szerint a probléma összetett, amelyre nehéz egyértelmű választ adni. Összességében elmondható, hogy az EU-s digitális szabályozás jelenlegi fázisa alapján akár jelenthet bővülési esélyt is a kisebb piaci szereplők számára. Bajtay Máté szerint rövidtávon a kapuőrökre vonatkozó szigorúbb szabályok segíthetik azokat a kisebb, például hazai versenytársakat, amelyek nem esnek a komolyabb kötelezettségek hatálya alá. Ezért is volt például fontos a küszöbértékek meghatározásánál, hogy az aktív, tényleges felhasználók számítsanak, és ne azok, akik valamilyen okból az adott oldalra tévedtek.
A kisebb vállalatok félelme, hogy hosszú távon mindenkire átgyűrűzhetnek a szigorúbb szabályok: így például a DMA jogi hatálya jelenleg sem korlátozódik a kapuőrökre, hanem a feltörekvő kapuőrök („emerging gatekeepers”) egy kategóriájára is vonatkozik, amelyekre szintén kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak. Emellett a rendeletek által meghatározott küszöbértékek nincsenek kőbe vésve, az Európai Bizottság bármikor módosíthatja azokat. Ráadásul a rendeletek valószínűleg hozzájárulnak majd annak a jogi vélelemnek a kialakulásához, hogy a megcélzott kereskedelmi gyakorlatok önmagukban károsak, nemcsak a kapuőrök számára, hanem esetleg a digitális szereplők nagyobb csoportja számára is.
A szakértő szerint a szabályok alkalmazását a jelenlegi ismereteink alapján két oldalról érheti fenyegetés. Az egyik a helyi kodifikáció/alkalmazás – hogyan fogják az egyes országok (és főleg bíróságaik) értelmezni a megszülető rendeleteket (amelyek közvetlen módon hatályosak lesznek minden tagállamban, tehát átültetés nélkül a nemzeti jogrendek részei lesznek). Ehhez kapcsolódóan várható a hatályos magyar e-kereskedelmi törvény módosítása, amely az uniós rendeleteken túl is hatással lehet a piaci szereplők jövőbeli működésére. A másik fontos kérdés, hogy miként reagálnak majd a nagy cégek. A bírságok a kapuőrök globális árbevételének minimum 10 százalékát érinthetik (sőt, ismétlődő jogsértések esetén ez 20 százalékra is emelkedhet), ami már Szilícium-völgyből is jól látható összeg.
