Az Európai Bizottság tegnap közleményben tudatta, hogy kitűzték a Galileo, a tervezett európai műholdas navigációs rendszer első két, már a rendszerbe tartozó műholdjának felbocsátási idejét: az első elemeket október 20-án indítják útjukra a francia guyanai Kouruban lévő Európai Űrkikötőből.
A hányatott sorsú, sok kritikát kapott, már többször is kudarccal fenyegető, irdatlan összegbe kerülő projekt ezzel a tényleges megvalósítás útjára lépett, eddig ugyanis csak az előkészítés zajlott, ennek keretében bocsátottak fel még 2008-ban két tesztműholdat. A munka azonban jelentően lelassult, nemrég még az is kérdéses volt egy ideig, hogy az időközben jelentősen megemelkedett költségeket ki tudják-e majd fizetni, ám az uniós vezetők végül is megadták a szükséges támogatást.
A jelenlegi tervek szerint a Galileo 2014-re lesz üzemkész állapotban, majd az ezt követő öt év alatt építik ki a teljes rendszert, és 2019-re lesz teljesen kész. A 2014-től 18 műholdból álló Galileo három fő szolgáltatást biztosít akkor még csak induló változatában: egy nyilvános szolgáltatást, egy szabályozott felhasználói szolgáltatást (ezt a védett rendszert a hatóságok és egyéb állami szervezetek fogják használni), valamint egy kereső- és mentőszolgáltatást. Mindezt kiegészíti majd a Galileo elődjének tekinthető, 2009 októbere óta működő EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) rendszere.
A projekt támogatói szerint a magas szolgáltatási minőség mellett a Galileo hallatlanul fontos pénzügyi szempontból is, működésének 20 éve alatt reményeik szerint 60 milliárd euró haszna lesz belőle az európai közösségnek – emellett az is lényeges szempont, hogy az unió így nem függ majd az amerikai GPS-től.
