Az Európai Parlament tegnap megszavazott célkitűzése szerint 2015-re az uniós háztartások 50 százalékában elérhetővé kell tenni a széles sávú internetkapcsolatot, majd 2020-ra e szolgáltatásnak meg kell jelenni minden háztartásban. Az állásfoglalás szerint e cél eléréséhez szükséges az, hogy az ilyen szempontból hátrányos helyzetben lévőket (a modern technológiákkal nem napi kapcsolatban lévő idősebb polgárokat, a fogyatékkal élőket, az alacsony jövedelműeket stb.) a tagországok és az unió képzésekben részesítse, hogy meglévő hátrányaikat csökkentse. Az uniós parlament ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzanak ki olyan cselekvési programokat, melyek e célok elérését, a „digitális Európa” megvalósítását lehetővé teszik, mégpedig úgy, hogy világunk egyesítésének folyamatában az unió, illetve azok lakosai ne kerüljenek hátrányba.
Az elképzelések egyik része az infrastrukturális bővítés, a másik viszont – az európai hagyományoknak megfelelően – az interneten megjelenő állampolgárok személyi jogainak védelme, vagyis arra figyelmeztetnek, hogy a „digitális társadalomban” új, adatvédelemmel kapcsolatos kockázatok jelennek meg, melyekre fel kell készülni. E törekvés két alapon áll: harc a kiberbűnözés ellen, illetve az egyén jogainak védelme a cégekkel, illetve az államhatalommal szemben. Sürgetik a nemzetközi megállapodásokat is, mivel a hatékony fellépés egyik legnagyobb ellensége jelenleg, hogy az internacionális netes világban a nemzeti szabályozások különbözősége miatt gyakran nehézkesek a cselekvések a káros jelenségekkel szemben. Külön kiemelték, hogy a mobilnet terjedésével, mely valószínűleg a legerősebb hajtóereje lesz a határok lebontásának, különös figyelmet érdemel a fiatalok, a gyerekek védelme. Arra is utalnak, hogy az EU tavaly elfogadott egy általános távközlési törvénycsomagot, ám ennek csak akkor lesz hatása, ha az egyes tagországok ezeket az előírásokat mihamarabb elfogadják, és beépítik saját jogrendszerükbe.
