A közösségi oldal indulása óta újra és újra felmerül, hogy a Facebook kiváló terepet ad a nem kívánatos megszólalásoknak is, az olyanoknak, amelyeket „gyűlöletbeszédnek” szokás hívni, melyek erőszakra, gyűlölködésre való uszításnak tekinthetőek. A cég nevében tegnap Marne Levine, a felhasználási feltételekért felelős vezető tett közzé egy bejegyzést, amelyben közölte, hogy a vállalat azonnali lépéseket tesz az elfogadhatatlan megszólalások visszaszorítása érdekében, mivel az eddig érvényben lévő szabályok nem megfelelőek.

Síkos terep

Az ilyen megszólalások jogi szabályozása meglehetősen kaotikus, ha globálisan, az internacionális keretek között működő Facebook szempontjából nézzük a problémát, ráadásul az egyes országokban is komoly vitákat generál az adott szövegek jogi minősítése, megítélése. Az internetes tartalomszolgáltatóknál általában nagy gond ez, mivel a törvény által előírt szankciókat csak az egyértelműen szélsőséges megszólalások esetében lehet alkalmazni, meglehetősen széles a „szürke zóna”, az egyes esetekben kialakított „kódolt beszédről” nem is beszélve.

A Facebook mostani lépésének közvetlen kiváltó oka egy nyílt levél volt, melyet néhány feminista civil csoport tett közzé, és amelyben az erőszakra felhívó megszólalások visszaszorítását követelték.

Együtt

Levine elismeri, hogy az eddigi gyakorlat nem volt alkalmas arra, hogy a gyűlöletbeszédet kitakarítsa a közösségi oldalról (nagy vihart kavart május elején az az eset, amikor egy lefejezésről készült videó eltávolítását kérték a Facebooktól, ám a jogászok arra jutottak, hogy ennek közzététele nem sérti a felhasználási szerződést).

A bejegyzés szerint a Facebook a következő lépéseket teszi meg hatékonyabb fellépés érdekében:

• az érintett jogvédő szervezetek bevonásával felülvizsgálják a felhasználási szabályzat azon pontjait, amelyek a visszaélések bejelentésére vonatkoznak, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék az esetleg szükséges fellépést
• képzést indítanak a vállalat alkalmazottai számára, hogy azok friss és érvényes tudással rendelkezzenek a gyűlöletbeszéd megítélését illetően
• olyan változtatásokat hajtanak végre, melyek segítik az elfogadhatatlan tartalmak szerzőinek felelősségre vonását
• szoros együttműködést alakítanak ki a civil jogvédő szervezetekkel
• a fenti együttműködés keretében közös munkát kezdeményeznek, melynek célja, hogy a lehető legpontosabb definíciókat, alapelveket alakítsák ki, amelyek alapján könnyebb lesz meghatározni és azonosítani a gyűlöletbeszéd egyes formáit