A Kínandroid éve

A Kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium kutatási részlege néhány hete közleményben adott hangot nemtetszésének, mert szerintük a Google az Androiddal túl nagy befolyással rendelkezik a kínai okostelefon-piac felett.

A Reuters szerint a dokumentumban a hivatal arra figyelmeztet, hogy a mobil operációs rendszerek fejlesztése Kínában túlságosan függ az Androidtól, és bár az Android nyílt forrású, a mögötte álló technológiát és a rendszer fejlesztésének ütemét mégiscsak a Google kontrollálja. Állításuk szerint az amerikai vállalat több esetben is hátráltatta a kínai (minden valószínűség szerint az Android magjára épülő) mobil operációs rendszerek fejlesztését azzal, hogy késve osztott meg forráskódot, valamint kereskedelmi egyezményekkel akadályozta készülékek fejlesztését és piacra kerülését. (Például az Acer tavaly dobott volna piacra egy telefont az Alibaba Aliyun operációs rendszerével, de a Wall Street Journal információi szerint a Google-nak nem tetszett az ötlet, hogy az Acer a kínai cég rendszerét használja az Android helyett ami akkor telefonjainak 90%-án futott, és a nyomására lefújták a bemutatót).

A kínai minisztérium a Gartner piackutató cégtől származó statisztikára hivatkozik, mely szerint az Android 2009-ben világszinten még alig 4%-os részesedéssel bírt, mára pedig a piac háromnegyedét birtokolja (az iOS részesedése még annak ellenére is csökkent, hogy az Apple 2012 végére harmadával (!) növelte eladásait). De az ő szemszögükből talán még érdekesebb a másik grafikon, mely alapján a zöld robot 2013-ra gyakorlatilag teljesen letarolta a kínai okostelefon piacot, és majdnem egyeduralkodó lett az országban forgalmazott okostelefonokon.

Okostelefon operációs rendszerek részesedésének alakulása globálisan 2007 és 2012 Q3 között - forrás: Gartner


Okostelefon operációs rendszerek részesedésének alakulása Kínában 2009 és 2012 között - forrás: Gartner

Ha azonban kicsit jobban elmélyedünk a kínai piac részleteiben, joggal merülhet fel bennünk, hogy a minisztérium csak farkast kiált.

39 százalék „egyéb”

Az alábbi, Enders Analysistól származó ábra a kínai Baidu keresőre befutott, valamilyen Android-alapú operációs rendszerről indított lekérések gyártók közötti megoszlását mutatja 2011. decembere és 2012. szeptembere között. Ahogy korábban már írtunk róla, a Samsung az első helyen, a többi nagyobb gyártó pedig jócskán lemaradva követi. Amitől ez a statisztika igazán érdekes, az a magenta színű oszlop alakulása – ez mutatja az „egyéb” gyártóktól érkező lekérdezéseket, ami háromnegyed év alatt megduplázódott.

Forrás: Baidu, Enders Analysis

Az „egyéb” telefonok rengeteg kis, úgynevezett shanzhai-gyártótól származnak. A kifejezés a kantoni szlengből ered, és gyengén felszerelt, alacsony színvonalú gyárakra használják. Ezek a gyárak általában Shenzhenben és környékén vannak – ott, ahol a legtöbb nagy nyugati márka készülékeit is gyártják a kínai elektronikai bérgyártók. A shanzhai-gyárakból kezdetben főként az eredeti márkanévre nagyon hasonlító nevű (például Motoloba, Nokla) telefonok kerültek ki, hamisítványok, gyenge minőségű hardverrel és szoftverrel. A cél minél többet eladni, mielőtt az adott modell kimegy a divatból, az előállítási sebesség és a lehető legalacsonyabb ár tehát kulcsfontosságú, a minőség-ellenőrzés itt nem túl gyakran használt fogalom. Ezeknek a gyártóknak az Android megjelenése előtt sok gondjuk volt a telefonokon futó operációs rendszer „beszerzésével”, és a kapott végeredmény a legritkább esetben volt vállalható minőségű. A Google nyílt forráskódú rendszere azonban nagyon rövid idő alatt alapvető változásokat hozott.

A mobiltelefonok (és úgy általában a modern szórakoztatóelektronikai eszközök) piaci életciklusa más, mint a nyugati országokban, és alapvetően három fázisra bontható.  Az elsőben megjelenik egy új modell, és megteremti a keresleti oldalt. A másodikban belépnek a piacra a nagy kínai márkák, és saját hasonló termékeikkel kiszorítják a külföldi márkákat. Végül pedig a shanzhai-gyárak százai kezdik ontani magukból az olcsó telefonokat, lenyomják az árakat, és meghódítják a piac alsó és középső szegmensét. Az okostelefonok esetében az első fázis már véget ért, és a másodikból sincs már sok hátra – a top 5-ben a Samsungot leszámítva csak kínai gyártók vannak, és bár a koreai cég egyelőre még piacvezető, elemzők szerint még idén átadja elsőségét a Lenovónak. A harmadik fázis pedig javában zajlik, ahogy az adatforgalmi statisztikákból is látszik, de a sok no-name készülék (ellentétben az Android előtti korszakkal) már nem annyira gyatra, nem annyira shanzhai. A telefonokba kerülő elektronika magas fokú integráltsága miatt hardveres téren is kevesebb gond van velük (persze csodát ne várjunk tőlük, általában a legolcsóbb alkatrészeket építik be), és azáltal, hogy minden nagy világmárka telefonjait itt gyártják, a szükséges mérnöki tudás is egyre magasabb szintű. Az Androiddal pedig olyan szoftveres alaphoz jutottak, ami jelentős befektetés nélkül rászabható ezekre a készülékekre. Még egy pozitív hozadéka van az Androidnak a kis gyártók számára: Kínában az Android név gyakorlatilag egybeforrt az új telefon fogalmával, így már az elnevezéssel sem kell törődniük, elég, ha a vásárló annyit tud, hogy „androidot” vesz.

A Kínandroid

A nagy gyártók telefonjaival ellentétben a sok száz kisebbtől származókon legtöbbször egy jelentősen átalakított Android fut, melyekből sokszor hiányoznak az olyan alapvető Google szolgáltatások, mint a Gmail, a Maps, a Chrome, a Drive, a Plus, és gyakorlatilag minden, ami a Google-re emlékeztetné a telefon használóját. Van helyettük viszont több tíz kínai app, saját szoftverbolttal – a Google azon döntése, hogy Kínában nem teszi lehetővé a vásárlást a Play Store-ból, illetve viharos kapcsolata a kínai kormánnyal tátongó üzleti rést hagyott a piacon, amit kínai cégek tucatjai próbálnak kihasználni. Ezekre a Google-nek vajmi kevés (ha egyáltalán) ráhatása van, az operációs rendszer és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások innentől önálló életre kelnek, és kínai zsebekbe tömik a pénzt, kínai adatbázisokba gyűjtik a felhasználói adatokat.

A Tapas 2.0 operációs rendszer

A helyzet tehát egyáltalán nem annyira tragikus, mint amilyennek az ominózus jelentés szeretné feltüntetni, hiszen bár tény, hogy az Android-alapú telefonok uralják az okostelefon-piac csaknem egészét, a Google-nek csak alig több mint felére van komolyabb ráhatása, a félkarú Play Store miatt pedig szinte behozhatatlanul lemarad a mobil eszközöket kiszolgáló tartalomcsatornák kiépítéséből. Ebből a tartalomszolgáltató piacból természetesen az olyan kínai óriások sem akarnak kimaradni, mint a Baidu, az Alibaba vagy a Tencent, és folyamatosan keresik a lehetőségét annak, hogy léphetének piacra egy saját eszközzel, amin aztán saját tartalmaikat kínálhatnák.

A kínai belpiacon tehát hatalmas a verseny, és ezért egyre több gyártó figyelme fordul a fejlődő országok felé, ahol hasonló sikerre számíthatnak akár már 70-80 dollárért megvehető modelljeikkel, melyekből már most is milliókat adnak el. Benedict Evans elemző a jelenséget a sötét anyaghoz hasonlította: mindenki sejti, hogy sok van belőle, de senki nem tudja, igazából mennyi. „Szavahihető emberektől hallottam, hogy százmillió darabot is szállíthatnak [ezekre a piacokra], de akár ennél sokkal többet is.” – írta egyik bejegyzésében.

Közben a kínai kockázati tőke is elkezdett áramolni a gyors ütemben fejlődő mobiliparba, és olyan cégek keresik a jövedelmező lehetőségeket, mint például az Innovation Works, amelynek az a Kai Fu Lee a vezérigazgatója, aki 2009-ig a Google-nél, a Microsoftnál és az Apple-nél is felsővezetői pozíciókat töltött be.

Adatgyűjtés titokban

A napokban a Kínai Internetes Adatközpont is kiadott egy elemzést, melyben az 1400 legnépszerűbb Android app vizsgálatának eredményeit ismerteti. Az intézet munkatársai a kutatás végeztével arra az eredményre jutottak, hogy a vizsgált programok 66,9 százaléka fért hozzá valamilyen módon a felhasználó személyes adataihoz, és 34,5 százaléka olyan információkat gyűjtött, amihez az adott programnak a funkciói alapján egyáltalán nincs köze. A jelentés szerint ezek az appok gyakorlatilag válogatás nélkül vadásszák az információt – beletúrnak az üzenetekbe, a híváselőzményekbe, a névjegyzékbe. Az alábbi grafikonon látható adatok nem festenek rózsás képet a kínai alkalmazáspiacról, de talán a kéretlen üzenetküldés, a hívásindítás és az üzenetek elolvasásának magas aránya a legzavaróbb.

Angol nyelvű forrás: Tech in Asia

A kínai okostelefon-piacot az Android uralja, de a zöld robot távirányítóját már nem a Google tartja a kezében.

Azóta történt

Előzmények