Sokakat meglepett, hogy tegnap az Apple nevében a cég vezetője, Tim Cook bocsánatot kért a vállalat kínai vásárlóitól az eddigi garanciális feltételek okán, és megígérte, hogy a jövőben mindent megtesznek az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében, illetve máris végrehajtanak néhány változtatást.
Az Apple és a kínai piaci szereplők, illetve a kormányzat között mindig is léteztek kisebb-nagyobb konfliktusok, ezek egyike volt az, amely most láthatóan megoldódni látszik. A legutóbbi csatározás március közepén kezdődött, amikor a nemzetközi fogyasztóvédelmi napon a legnagyobb kínai tévéadó egy tényfeltáró riportban mutatta be a céges visszaéléseket, és a tesztelt vállalkozások egyike volt az Apple. A központi televízió azt hányta az amerikaiak szemére, hogy nem tesznek eleget a helyi törvényi előírásoknak, ugyanis az egy javítás, csere után újabb egy év garanciát követel meg az iPhone-típusú termékek esetében, ám az Apple az okostelefon egyes elemeire csak egy évre vállal kötelezettséget, így gyakori eset, hogy a garanciaidőben kicserélt, javított telefonokra a régi hátlapot teszik, melyet csak 90 dollárnyi összeg kifizetése után tudnak lecserélni újra.
Az Apple nem reagált azonnal a vádakra, és a vihar nem csendesedett: a kínai média felkapta a témát, és helyi hírességek mellett még a kommunista párt is beszállt az arrogánsnak minősített Apple felelősségre vonását követelő kampányba.
Összeesküvés-elméletek
A vállalat tegnapi közleményében erre, az egyre fokozódó nyomásra reagált. Tim Cook közölte, hogy „kommunikációs hibák” vezettek oda, hogy a kínai fogyasztók arrogánsnak és a vevők érdekeivel nem törődőnek láthatták a céget – ezért az Apple bocsánatot kér azért, hogy félreértések folytán aggályokat ébreszthettek a vásárlókban.
Habár a panasz lehetett megalapozott, számos elemző a felzúdulás méretét és szervezettségét említve inkább arra gondol, hogy politikai jellegű küzdelemről van szó, ugyanis az Egyesült Államokban a közelmúltban indult meg egy kampány, mely kiberbiztonsági szempontból első számú ellenfélnek jelöltet ki Kínát, és ennek lehetnek komoly gazdasági következményei is, amennyiben erre hivatkozva különféle szankciókat, korlátozásokat léptetnek életbe – például a ma már piacvezetőnek számító kínai hálózati informatikai cégek termékeivel szemben. Egyes feltételezések szerint az Apple elleni hadjárat figyelmeztetés volt, hogy Kína megmutassa: ha szükséges, akkor még egy olyan erős világcéget is meg tudnak regulázni, melynek fontos szerepe van az USA gazdaságában.
Kevésbé merész feltételezések szerint egyszerűen arról van szó, hogy az Apple valamilyen okból – talán a túl gyors terjeszkedés miatt, esetleg takarékossági megfontolásokból – egyszerűen nem kínál olyan minőségű ügyfélszolgálatot Kínában, melyet máshol, így jogos a felháborodás.
