Össztűz a Google-ra Európában

A hét elején több irányból is megtámadták a Google tevékenységét Európában. Az egyik, egyelőre hivatalosan meg nem erősített offenzíva állítólag „hazulról”, az Egyesült Államokból indult, mivel a Microsoft vezetésével több vállalat panaszolta be az unió illetékes szerveinél a keresőcéget a Google+ miatt. A másik kifogást a francia adatvédelmi hivatal fejtette ki, akik a cég új, március elsejétől érvényes adatvédelmi szabályozásával elégedetlenek.

Még csak híresztelés

A Microsoft, illetve más cégek panaszairól szóló információ belső forrásokból származik, akik viszont a folyamat kezdeti fázisa miatt még nem kívánták megnevezni a többi érintett vállalatot. Annyi bizonyos, hogy hivatalos formában nem érkezett ilyen megkeresés az Európai Bizottsághoz (EB), ám az elképzelhető, hogy a már eddig is széles körű, a Google piaci magatartását górcső alá vevő uniós trösztellenes vizsgálat a panaszok nyomán még további területekre is kiterjedhet.

A Google és az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni az értesülést, a Microsoft szóvivője pedig azt közölte, hogy terjesztettek be panaszt az EB-hez. A híreszteléstől függetlenül jelentette be Joaquín Almunia, az unió versenyügyi biztosa, hogy március végén vagy április elején dönt arról, hogy a Google ellen a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt 2010 novemberében, többek között a Microsoft kezdeményezésére megindított vizsgálat során mi lesz a következő lépés.

Átláthatóság helyett káosz

Ugyancsak tegnap jelentették be, hogy a francia adatvédelmi hatóság (Commission nationale de l’informatique et des libertés – CNIL) levelet írt a Google vezérigazgatójának, melyben kifejtik, hogy véleményük szerint a vállalat új adatvédelmi szabályozása valószínűleg nem felel meg az európai törvényeknek. Az átláthatóságot hiányoló indoklásban leírják, hogy nem világos, hogy a Google milyen módon fogja az internetezők adatait felhasználni. Habár a Google épp az átláthatóság kiterjesztésével magyarázta a reformot, az ezzel párhuzamos változtatások (a szolgáltatások automatikus adatmegosztása) a franciák szerint a korábbinál is áttekinthetetlenebb helyzetet eredményezett: „Előzetes vizsgálataink azt mutatják, hogy még egy képzett adatvédelmi szakember számára is rendkívül nehéz pontosan megtudni, hogy mely adatokat mely szolgáltatás mely célból használ fel” – írják a levélben. A CNIL március közepére állít össze egy kérdéssort, melyet elküldenek majd a Google-nak.

A francia vélemény meghatározó lehet, ugyanis a vizsgálatot az EB kérésére folytatják, így az uniós állásfoglalást illetően alapvetőnek számít majd. Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa ugyan korábban lelkesen üdvözölte a Google lépését, ám később némileg visszakozott, és arra kérte az amerikaiakat, hogy egyelőre késleltessék az új szabályok életbe léptetését Európában, hogy megvizsgálhassák, hogy azok megfelelnek-e az uniós törvényeknek. A Google erre többször is azt reagálta, hogy üzleti és technológiai okokból ezt a kérést nem tudják teljesíteni, egyébként pedig teljesen biztosak abban, hogy az EU nem talál semmi kifogásolnivalót az adatvédelmi szabályozásban.

Azóta történt

Előzmények