Közvetlenül hozzájárul a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez az e-kormányzat kiépítése, hiszen gyorsítja a cégek informatikai beruházásainak megtérülését, ha technológiájukat az alaptevékenységük támogatása mellett hivatali ügyintézésre is felhasználhatják, állítja interjúalanyunk, Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

- A Microsoft létrejötte idején az "alapító atyák" számoltak azzal, hogy az asztali számítástechnika teljesen átalakítja az irodák működését?

- A víziójuk lényege az volt, hogy a hardvertechnológia fejlődésének eredményeként a számítógép személyes használati eszközzé válik, ennek megfelelően a számítástechnika középpontjában a személyi számítógép lesz. Hogy azután ez miként alakítja át az emberek mindennapi tevékenységeit, azt, ahogyan a dolgaikat végzik, senki sem tudta pontosan előre megjósolni. Húsz évvel ezelőtt például a szövegfeldolgozás úgynevezett back office feladat volt - valaki kézzel leírta a mondandóját, amit egy háttérapparátus bevitt a számítógépbe. Ki gondolta volna akkor, hogy ma szinte minden irodai munkát végző vezető és alkalmazott, a világon félmilliárd ember pötyögi be nap mint nap a saját PC-je billentyűzetén, saját szövegszerkesztő programja segítségével a leírandó szövegeit. Ma is van számos olyan back office tevékenység, amely az előbb említett folyamat mintájára belátható időn belül front office jellegűvé fog válni.

- Mondana erre néhány példát?

- Így fognak átalakulni az úgynevezett üzleti intelligencia alkalmazások. Ma ez egy adatfeldolgozási folyamat, amelyet a vállalatok illetékes osztályai végeznek. Ha a vezető kér valamilyen kimutatást, akkor a pénzügyi vagy a marketingosztályon a vállalati adatbázisból összeszedik a szükséges információt és elkészítik az összesítést. Ha a vezető visszakérdez valamire, akkor újabb adatgyűjtés nyomán kaphat választ. Mindez hamarosan online lekérdezéses módszerrel fog történni: a menedzserek a számítógépükről maguk teszik fel a kérdéseket a vállalati rendszernek, amelyekre a háttérben működő szoftverek keresik meg a megfelelő választ.

Ugyanez a fajta automatizmus léphet be a vállalatok beszállítói kapcsolatainak kezelésébe. Ma még az egyik félnél jelentkező igényeket alapvetően papíron juttatják el a partnerhez, ám a közeljövőben lehetővé válik, hogy összekapcsolják a cégek erőforrás-tervezési (ERP) rendszereit, és az azok közötti kommunikáció nyomán "emberi közreműködés nélkül" alkalmazkodjanak egymáshoz a felek vállalati folyamatai. Ha például a megrendelő fel akarja pörgetni a termelést, ERP rendszere ezt jelzi a partner ERP-jének, amely vagy hozzáigazítja ehhez a szállításokat, valamint saját cége termelését, vagy visszajelez, hogy nem tudják teljesíteni az igényt, ezért a megrendelőnek máshoz kell fordulnia.

- Hogyan lett a kezdeti szövegszerkesztőkből, táblázatkezelőből a teljes irodai munkafolyamatot átfogó Office programcsomag?

- Ez sem valamiféle tudatos, előre kidolgozott terv megvalósításával történt, hanem lépésről lépésre, mindig új technológiák megjelenésével és ezek beépülésével a teljes csomagba. Jó példa erre a prezentáció, amelynek előkészítése korábban fóliák "gyártásával" folyt, nem kevés kézi munkával. Ma a Power Pointtal bárki elkészítheti szemléltető táblázatait, grafikonjait, felsorolásait, és ezeket egy projektorral ki lehet vetíteni, egy gombnyomással lehet az egyikről a másikra váltani (az előadó nem gabalyodik bele a fóliákba. Itt tehát ugyanazt látjuk, mint amiről az előbb beszéltünk: a több ember munkáját igénylő háttértevékenységet idővel átveszi a technológia. És a fejlődés nem áll meg: a következő lépés például a kézírás közvetlen gépre vitele. A már kapható tablet PC-k képernyőjére felírt szöveget a gép beolvassa, így akár értekezleteken is használható lesz a hordozható számítógép, amit eddig akadályozott az, hogy nem illik beszélgetés közben egy billentyűzeten gépelve jegyzetelni. Ismert az Intel magyar származású alapítójáról, Andy Grove-ról elkeresztelt Grove-elv, amely szerint a processzorok teljesítménye másfél évente megduplázódik. Az Intel jelenlegi előrejelzése szerint ezt az ütemet 2020-ig tartani tudják, ami azt jelenti, hogy ez az átalakulás, amiről beszélünk, töretlenül folytatódni fog, csak az a kérdés, hogy miként, milyen mértékben tudunk élni az így megnyíló lehetőségekkel.

- Milyen szerepe van a közigazgatási it-piacnak a Microsoft tevékenységében?

- Öt évvel ezelőtt ugyanúgy tekintettünk a közigazgatási megrendelőkre, mint a nagyvállalati ügyfelekre. Mindkét szférában irodákat kellett kiszolgálnunk, amelyekben sok munkahelyen használtak számítógépeket és azokon Office-alkalmazásokat. A vállalatoknál és a hivataloknál egyaránt funkcionális feladatokat kellett megoldanunk, például olyanokat, hogy minél több formátumot kínáljanak a programok, ugyanazt lássa a felhasználó a képernyőn, ami majd a nyomtatott változatban is megjelenik, a nagyméretű fájlok is könnyen kezelhetők maradjanak, sokféle grafikont lehessen készíteni, támogassa a rendszer a csoportmunkát. Manapság nagyobb a különbség a két szféra között - hiszen például szemben a közhivatalokkal, a vállalatoknál sokféle ERP-megoldás is fut, és ezek támogatásáról is gondoskodni kell -, de abból a szempontból nem változott a két terület kezelése, hogy mindkét esetben irodákat kell kiszolgálnunk.

- Zavarják a Microsoft és az államigazgatási szervezetek együttműködését a szoftvercég ellen indított versenyjogi eljárások?

- Nehéz kérdés ez, mert ezek az ügyek olyan technológiai problémákat érintenek, amelyeknél a felhasználók érdeke meggyőződésünk szerint akkor is a mi igazunkat támasztja alá, ha a jelenleg érvényes versenyjogi szabályok alapján a hatóságok a Microsoftot sújtó ítéletet hoznak. Nem arról van szó ezekben az eljárásokban, hogy például a vállalatunk túl drágán adja a Windowst, hanem arról, hogy bizonyos programokat helyes-e beépítenünk az operációs rendszerbe vagy sem. Az EU versenyhatóságának legutóbbi ítélete alapján voltaképpen le kellene "butítanunk" a termékünket, hiszen létre kellene hoznunk egy olyan Windowst, amelyben nincs benne a Media Player alkalmazás. Látok rációt ebben a gondolkodásban - miért ne csatoljon olyan szoftvert az operációs rendszeréhez a felhasználó, amilyet akar -, ugyanakkor a határozatnak végül is egy a korábbinál egyszerűbb, kevesebbet tudó szoftver lenne az eredménye. Hol érvényesül itt a fogyasztó érdeke, amelyet a verseny fennmaradására vigyázó hatóságnak védenie kellene? Úgy vélem, a jogszolgáltatás, ezen belül a versenyjog változása nem tudja követni az informatikai ipar technológiai fejlődésének tempóját. Mondok egy példát: ki gondolta volna öt évvel ezelőtt, hogy egy hacker- vagy vírustámadás több milliárd dolláros kárt fog okozni a világon? A jog kezelni tudja, ha egy üzem leég, meg tudja oldani a kártérítés kérdését, de vajon fel tud-e mutatni megfelelő elrettentő erőt egy vírusíróval szemben?

Visszatérve a kérdésére, a konkrét válaszom az, hogy a közigazgatási megrendelők is az ár/érték alapján vásárolnak szoftvereket, és meggyőződésünk szerint ebben a versenyben a Microsoft termékei, szolgáltatásai jó eséllyel vesznek részt.

- Az utóbbi időben több példa is akadt arra, hogy közigazgatási szervezetek a Windows legfőbb ellenfelét, a Linux operációs rendszert választották. Ezt mennyire tartja jelentős kihívásnak?

- Lehet egy szoftver nagyon olcsó, ám a kérdés az, hogy mennyire javítja egy szervezet működési hatékonyságát. Senki sem térne ma már vissza például egy DOS-os rendszerhez, hiába kapná meg azt ingyen. Ha egy vásárló informatikai rendszere telepítésekor csupán az eszközök bekerülési árát vizsgálja, akkor találhat olyan termékeket a piacon, amelyekkel nem tudunk versenyezni. Aki azonban a beruházás hosszabb távon érvényesülő hatásaival, a segítségével elérhető költségcsökkentéssel is számol, az bizonyosan meg fogja vizsgálni a Windowsban és a többi Microsoft-szoftverben rejlő lehetőségeket. Cégünk azért költ rendkívül sokat innovációra, mert egyre jobb termékeket akar kínálni a felhasználóknak, és úgy vélem, álljuk az összehasonlítást bármely konkurensünkkel.

- Magyarországon sokáig hátráltatta a kormányzati informatikai fejlesztéseket, hogy a hivatalokban is sok volt a nem jogtiszta szoftver. Ma hogy áll ez az ügy?

- A magyar gazdaság, annak minden szereplője, így a közigazgatás informatikai téren is igyekszik utolérni az érett gazdaságokat. Minél erősebb az alkalmazkodás kényszere és minél jobbak egy gazdasági szereplő anyagi lehetőségei, annál hamarabb ismeri fel a számítástechnikában rejlő hatékonyságnövelő lehetőségeket, és annál gyorsabban lép ezek kihasználása felé. A közigazgatási szervezetek viszonylag kevés pénzből voltak kénytelenek gazdálkodni az elmúlt években, ennek ellenére mára a központi államigazgatási szervek szoftverei teljesen, európai szinten jogtisztává váltak. Úgy vélem, ezen az úton ma már nem is érdemes visszatekinteni, sokkal hasznosabb, ha előre, az európai uniós belépés felé nézünk. A csatlakozás erős kényszereket és nagy lehetőségeket hoz a közigazgatás informatikai támogatásának javítására. Lesznek olyan problémák, amelyeket EU-s kötelezettségként meg kell oldani. Ilyen például a határokon átlépők hatékony ellenőrzésének március 11-e óta még a korábbinál is fontosabbá vált feladata. Emellett belülről szemlélve a tagországok életét, kiviláglik majd, hogy mi mindent oldottak meg az e-közigazgatás terén, világossá válik, mi az, amit át lehet venni, hiszen máshol már bizonyított. Mindezek, párosulva a fejlesztésekre igénybe vehető uniós forrásokkal, jelentős ösztönzést, lökést adhatnak a magyar közigazgatás technológiai képességeinek javításához.

- A Microsoft referenciája a brit kormányzati portál - gateway -, amely komplett e-ügyintézési lehetőségeket is kínál. Vannak ennek olyan általános jellemzői, amelyek ön szerint minden ilyen technológia részét képezik majd?

- A Microsoft három olyan kulcselemet emel ki, amelyek részei a brit megoldásnak, de véleményünk szerint alapelemei lesznek minden e-kormányzati portálnak is. Az egyik, hogy a rendszer feltételez egy a részt vevő felek, az állam és az állampolgárok által egyaránt elfogadott adminisztrációs szervezetet, amely megbízhatóan azonosítja a felhasználót és garantálja, hogy senki más nem járhat el a nevében. A másik alapelem az, hogy az azonosítás okos kártyával történik. A felhasználó elvileg bármilyen - nyilvános, céges, otthoni - hozzáférési ponton bedughatja majd ezt a számítógépbe (ahogy ma a bankkártyájával teszi), nem kell bonyolult azonosítási eljárást végeznie, mert a kártyán lévő chipben tárolt adatok alapján a rendszer igazolja a személyazonosságát, amivel lehetővé válik az elektronikus ügyintézés. Végül a Microsoft rendszerének tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy az egyes hivatalok között, illetve a köztük és a vállalatok között folyó kommunikáció nyelvének szabványa az XML lesz.

- Hogyan látja az eMagyarország kiépülésének esélyeit?

- Kiindulópontként csak elismételni tudom, amit a Microsoft egyik vezetője mondott egy konferencián: a technológia megállíthatatlanul fejlődik, nem lehet az útjába állni. Ennek alapján az a kérdés, hogy miként tudjuk ezt a magunk javára fordítani. A fejlesztők, köztük a Microsoft szerepe, hogy a folyamatból fakadó lehetőségeket elfogadható áron elérhetővé tegye a felhasználóknak. A kormányzat nagyon sokat tehet azért, hogy javuljon a társadalom számítástechnikai kultúrája, ezt jól szolgálják a Sulinet-programok és más kezdeményezések, de sok tennivaló van még az oktatásban, amihez egyébként több nagy cég mellett a Microsoft is igyekszik segítséget nyújtani.

Nagyon fontos szempont, hogy az e-közigazgatás kiépülése közvetlenül is visszahat a gazdaság hatékonyságára. Magyarország csatlakozása az unióhoz nagy lehetőség, de nagy kockázat is. Az itteni vállalatok akkor tudnak megfelelni ennek a kihívásnak, ha hatékonyak, és ha ezt nem úgy akarjuk elérni, hogy keleti szinten tartjuk a béreket, sőt, azt szeretnénk, hogy az emberek egyre többet keresve egyre jobban éljenek, akkor a termelékenységet a technológia fejlesztésével, jelentős részben az informatika egyre elterjedtebb alkalmazásával növelhetjük. Ez a nagyvállalatok számára nem kérdés, a kisebbek azonban sokat méricskélik, vajon megéri-e nekik egy-egy számítástechnikai beruházás. Ha azt látják, hogy az eszközeiket elektronikus ügyintézésre is használhatják, amivel időt, pénzt takarítanak meg, akkor könnyebben rászánják magukat ezekre a kiadásokra, hamarabb bevállalják azokat a beruházásokat, amelyek alaptevékenységük hatékonyságát is javítják.

Végül újra felhívnám a figyelmet arra, hogy nagy szerepe lehet a kormányzati informatika fejlődésében a korábban említett uniós kényszerek és lehetőségek hatásának. Mi büszkék vagyunk a Nagy-Britanniában működő kormányzati portálunkra, úgy véljük, példát mutat arra, hogy az e-kormányzat a jelen lehetősége, nem a távoli jövőé.

Szerző: Komócsin Sándor (Napi Gazdaság)

(*) Vityi Péter 1965-ben született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának mérés- és műszertechnika szakán végzett. Első munkahelye Svédországban az ASEA Brown Boverinél volt, ahol mérőműszerek tervezésével és fejlesztésével, valamint valós idejű szoftverrendszerek fejlesztésével foglalkozott. 1991 és 1994 között a Digital Equipment Hungary munkatársaként dolgozott. Innen igazolt át mostani cégéhez, a Microsoft Magyarország Kft.-hez, ahol eleinte üzletág-igazgatóként, 1999-ben fél évig megbízott ügyvezető igazgatóként dolgozott. Ügyvezető igazgatóként 2001-től felelős a Microsoft magyarországi leányvállalatának teljes üzleti tevékenységéért, az üzletágak munkájának összehangolásáért, a vállalati stratégia végrehajtásáért és a szervezet fejlesztéséért. Nős, két gyermek édesapja.