Jelentős részben a közszolgálati szféra "házon belüli" technológiai kiadásai és az információs társadalom fejlesztésére fordított összegek miatt a következő években nőni fog a májusban belépő országok súlya az EU távközlési és it-piacán.
A májusban belépő tíz új taggal kibővül az Európai Unió egységes piaca, növekszik a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt, ami lényeges hatással lesz az informatikai eszközök és szolgáltatások keresletére is. A belépő országok összesített informatikai-távközlési piaca jelenleg kevesebb mint nyolc százaléka az unió technológiai ipara teljesítőképességének, ami a csatlakozás után viszonylag rövid idő alatt tíz százalékra növekszik – állapítják meg a Financial Timesban közölt, statisztikai adatokat feldolgozó elemzésükben a Gartner Group informatikai piackutató cég kutatói.
A nyugat- és kelet-közép-európai országok informatikai infrastruktúrájáról rendelkezésre álló statisztikai adatok is alátámasztják azt az ismert tényt, hogy az utóbbi régió a legnagyobb jóindulattal is csak felzárkózóban van az előbbihez. A belépőknél a távközlési és a hardverkiadások túlsúlya érvényesül – szemben a technológiai szolgáltatások igénybevételével –, ami továbbra is jellemző lesz a következő években. A csatlakozók általában messze kevesebbet tudnak informatikai és távközlési kiadásokra fordítani, mint az EU "régi lakói", csak Lengyelországnak sikerült bekerülni az első tízbe a 2003-ban telepített új PC-k alapján készült országrangsorban. (Az első Németország nyolcmillión felüli darabszámmal, Lengyelország mintegy 1,2 millióval a hetedik, Magyarország néhány százezerrel 19., azaz hátulról a negyedik.)
Javíthat a jelenlegi helyzeten, hogy a beáramló EU-s pénzek segítségével a belépő országokban felgyorsulhat a régi informatikai rendszerek cseréje, azaz közelíthet egymáshoz a régiók hardverellátottsága és technológiai színvonala. A távközlésben a hangsúly az egyszerű hálózatbővítésről a vállalatok belső rendszereinek korszerűsítésére, illetve a széles sávú összeköttetések terjedésére helyeződik. A leggyorsabban fejlődő terület a szoftverbeszerzés lesz: a Gartner becslése szerint ezen a téren évi 11,5 százalékos növekedésre számíthatunk a régióban a 2002 és 2007 közötti időszakban. Ezt a folyamatot elsősorban a viszonylag alapszintűnek tekinthető pénzügyi elszámolási rendszerek és az egyszerűbb vállalatirányítási programok bevezetése fogja mozgatni, minthogy legalább ezek telepítésére szükség van ahhoz, hogy a cégek megfeleljenek az EU által támasztott elszámolási, jelentési kötelezettségeknek. A fejlettebb belépők azon vállalatai, amelyeknél már működik erőforrás-tervezési (ERP) rendszer, várhatóan kiegészítik azt ügyfélkapcsolat-kezelő (customer relatonship management, CRM) megoldásokkal. Külső informatikai szolgáltatók erőforrás-kihelyezés (outsourcing) formájában való igénybevétele - ami az érett gazdaságok it-iparában az egyik leggyorsabban fejlődő tevékenység - lassabban fog terjedni a kelet-közép-európai országokban, mint nyugati szomszédaiknál. Az belépők vállalatai továbbra is inkább saját informatikus alkalmazottaikra bízzák it-rendszereik üzemeltetését és fejlesztését ahelyett, hogy outsourcerekhez helyeznék ki ezeknek a feladatoknak az ellátását.
Az új piacokra igyekvő (vagy a korábbi erőfeszítéseiket megsokszorozva igyekvő) informatikai vállaltoknak számolniuk kell azzal, hogy a kelet-közép-európai nemzetek között lényeges eltérések vannak. Az informatikai felvevőpiacot is érintő, lényeges szerkezeti különbségek közül ki kell emelni belépő országok eltérő nagyságát, népességét, it-ágazatuk különböző méretét, érettségi fokát, az egy főre eső technológiai kiadásokban mutatkozó differenciákat. A változatos szociális, politikai, törvénykezési gyakorlatok alapvetően befolyásolják, hogy az egyes országok milyen gyorsan haladnak az információs társadalom fogalmába illeszkedő lehetőségek, technológiák, szolgáltatások elterjesztésében. A szállítók Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban találhatják meg a legtöbbet ígérő felvevőpiacokat, mivel ezek az országok tudják felmutatni az informatikai és távközlési kiadásokra fordítható források és a meglévő, kiindulási alapul szolgáló technológiai infrastruktúra legkedvezőbb kombinációját. Ez a két piac kínálja a legnagyobb lehetőségeket a legkisebb kockázat vállalása mellett. Magyarország a Gartner kutatói szerint még mindig csak felzárkózóban van előbb említett társaihoz, mind az informatikai infrastruktúrát, mind az internet elterjedtségét tekintve, ugyanakkor a már a világhálóra kapcsolt felhasználók meglepően gyorsan, nagy számban váltanak a hagyományos átviteli módszerről széles sávú összeköttetésre. Szlovénia ugyan a legfejlettebb informatikai és távközlési feltételekkel rendelkező országok közé sorolható a belépők táborában, ám mind elért magas technológiai színvonala, mind kicsisége miatt kevésbé zsíros falat az it-szállítók asztalán, mint az előbbi országok.
Sokan tekintenek úgy Kelet-Közép-Európára, mint amely a technológiai eszközök és szolgáltatások jelentős szállítója lehet a kibővült Európai Unióban. A kontinens nyugati felén - folytatva a korábban elindult növekedést - 40 százalékkal bővült az erőforrás-kihelyezés igénybevétele 2003-ban. Ismerve a kelet-közép-európai régió magasan képzett, ugyanakkor a nyugati munkavállalóknál olcsóbban dolgozó munkaerejét, ennek az erős outsourcing-keresletnek a tükrében igencsak megalapozottnak látszik az a feltételezés, hogy a májusban belépő országok nyugati szomszédaik úgynevezett offshore (távoli külső) vagy nearshore (közeli külső) beszállítói, szolgáltatói lehetnek. A Gartner kutatói szerint a kelet-közép-európai országok ugyan nem tudnak felmutatni olyan alacsony béreket és olyan óriási munkaerő-tartalékot, mint Kína vagy India, ám figyelemre méltó kihívói lehetnek az ázsiai óriásoknak, ha pontosan felmérik, mely technológiai területekre célszerű koncentrálniuk a szolgáltatási kínálatukat, illetve ha összeállnak olyan Európán kívüli szállítókkal, amelyek közelebb akarnak kerülni nagy európai megrendelőikhez.
A távközlési és informatikai infrastruktúra fejlődése még jóval belépésük és a belső szabályokhoz való alkalmazkodásuk után is erősíteni fogja az új uniós tagállamok gazdasági fejlődését. Rövid távon hasznot húzhatnak az unió központi és magánforrásaiból érkező, jelentős mértékű tőkebeáramlásból, valamint azokból a hozzájárulásokból, amelyek kifejezetten kutatási-fejlesztési programjaikat támogatják majd. Hosszabb távon megmutatkozik majd az életszínvonal növekedéséből fakadó keresletbővülés áldásos hatása, bár az is igaz, hogy ezzel egyidejűleg nőni fog a munkaerő ára is. Így a hosszú távú folyamatok jelentős mértékben erodálhatják azokat az alacsonyabb beruházási és munkaerőköltségekből származó előnyöket, amelyek ma még a térség hasznára válnak, versenyelőnyt biztosítanak a régió vállalatainak nyugati konkurenseikkel szemben.
Szerző: Komócsin Sándor (Napi Gazdaság)
------------------------------------------------------------------
(*) Számítógépek a szlovák alap- és középiskolákban
(A Napi Gazdaság pozsonyi tudósítójától)
A Deutsche Telekom jóvoltából április 13-tól kezdődően az év végéig Szlovákia valamennyi alap- és középiskolája IBM-számítógépekhez, nyomtatóhoz és a hozzájuk való szoftverekhez jut – közölte csütörtökön Miroslav Majoros, a német távközlési óriás tulajdonában lévő Slovak Telecom (ST) vezérigazgatója. A 3671 tanintézmény, még akkor is kap iskolánként hat számítógépet, ha már rendelkezik komputerrel. A szlovák oktatásügy történetének eddigi legnagyobb számítástechnikai beruházását a szlovák távközlési cég többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom finanszírozza. Miroslav Majoros a költségeket közel egymilliárd koronára becsülte. A program keretében heti átlagban kétszáz számítógépekkel felszerelt termet rendeznek be, amelyekben összesen 22 026 gépet helyeznek üzembe. Ma egy-egy számítógépre 100-130 tanuló jut, az év végére ez a mutató harminc alá esik, ami megközelíti az Európai Unióban mért húsz diák/komputeres átlagot. A nagyberuházás további folyományaként az ST által kezdeményezett eSzlovákia program keretében 2004 végéig valamennyi iskolát rákötik az internetre, ami jelentős előrelépés, hiszen 2003 végén csupán a tanintézmények 44 százaléka kapcsolódott a világhálóra. A szlovák oktatásügyi minisztérium által felügyelt Infovek programban (ez a magyar Sulinet szlovák megfelelője) 1999-től napjainkig hétezer számítógépet juttattak az iskoláknak, ám ezzel a tempóval csak 11 év múlva érte volna el az ország azt az ellátottsági szintet, amelyet a Slovak Telecom és a Deutche Telekom segítségével 2004 végéig elér.
