Az IBM és az Economist Intelligence Unit egy felmérést készített az országok e-gazdasági felkészültségről, ahol Skandinávia megerősítette vezető pozícióját, Magyarország pedig a középmezőny tetején található.

Főbb eredmények:

• Dánia vezet; az első öt hely közül négy a skandináv országoké
• Ázsia és a csendes-óceáni térség első helyezettje, Szingapúr világviszonylatban a hetedik helyre lépett előre
• Az internet-használat terén egykor élen járó Ausztráliában és Egyesült Államokban lassan hódít teret a szélessávú technológia
• Az új EU-tagállamokban gyors fejlődés várható
• A fejlődő országok versenyelőnyt kovácsolnak az e-business kínálta lehetőségekből

Az infokommunikációs technológia (ICT) globális kilátásai derűsebbek mint a közelmúltban bármikor. Egyre több vállalat használja ki az IP-alapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, és a szélessávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-business környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat – állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) e-gazdasági felkészültséget (e-readiness) vizsgáló 2004-es jelentése, amelynek elkészítésében az IBM kutatóintézete, az Institute for Business Value is részt vett. (Lásd az alábbi táblázatot vagy az eb.eiu.com/err2004 címről ingyen letölthető jelentést). Azok az országok számíthatnak az infokommunikáció terén a leggyorsabb fejlődésre, amelyek képesek összehangolni a különféle kormányzati és szakmai szervezetek fejlesztési programjait és alkalmazni a bevált nemzetközi gyakorlatot – állapítja meg a jelentés.

Az Economist Intelligence Unit 2000 óta minden évben nyilvánosságra hozza a világ 60 legnagyobb gazdaságának „e-readiness” rangsorát. Egy ország e-gazdasági felkészültsége az elektronikus üzletviteli (e-business) környezet fejlettségi szintjét mutatja – azt, hogy milyen mértékben képes kiaknázni a helyi piac az internet kínálta lehetőségeket. Az idei besorolás két újdonságot tartalmaz: a pontozási szempontok között a szélessávú technológia elterjedtségét is vizsgálja; valamint az Európai Unió keleti bővítésére reagálva a listán már korábban is szereplő négy tagjelölt ország (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) mellett Észtországot, Lettországot, Litvániát és Szlovéniát is értékeli.

Az Economist Intelligence Unit az IBM Institute for Business Value szakembereivel közösen dolgozta ki az e-gazdasági besorolás szempontjait. „A gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik a technika hatékony és innovatív alkalmazása” – jelentette ki Peter Korsten, az IBM Institute for Business Value igazgatója. „Az e-gazdasági rangsor jól szemlélteti, miként tudja befolyásolni a kormányzat a modern technika és alkalmazások elterjedésének gyorsaságát és módját. Emellett a cégvezetőknek is hasznos információkkal szolgál arra nézve, mely területeken érdemes beruházniuk vállalatuk növekedésének serkentésére.”

Az idei rangsor legfontosabb eredményei:

Az éves besorolásban Skandinávia vezet – Dánia (első hely), Svédország (harmadik hely), Norvégia (negyedik hely), Finnország (ötödik hely). Ezzel a skandináv térség maga mögé utasította az elektronikus gazdaság korábbi éllovasait – köztük az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát. A második helyet az Egyesült Királyság szerezte meg. (A 2001-es besorolás első négy helyezettje sorrendben: USA, Ausztrália, Egyesült Királyság és Kanada). Skandinávia annak köszönheti előretörését, hogy országaiban az internet példátlan mértékben átalakította az üzleti tranzakciókat, a lakosság készségesen beépítette mindennapjaiba az internetes technológiát, és a kormányok is aktív támogatást nyújtottak a fejlesztésekhez.

Ázsiában is komoly előretörés figyelhető meg. Az idei rangsorban hetedik helyezett Szingapúr öt helyet ugrott előre a tavalyi eredményhez képest. Szomszédaihoz – a kilencedik helyezett Hongkonghoz és a tizennegyedik helyezett Dél-Koreához – hasonlóan Szingapúr is élen jár a szélessávú technológia bevezetésében, és hatékonyan kamatoztatja a kormányzat és az infokommunikációs ágazat szoros együttműködéséből eredő előnyöket.

A szélessávú technológia hatása.

A szélessávú technológia gazdaságösztönző szerepét elismerve az elemzők módosították pontozási rendszerünket: a vezetékes vonalbérleti díjak helyett felvették a vizsgálati szempontok közé a szélessávú ellátottságot. A legtöbb országban – különösen a lista élén – ez a módosítás csökkentette az összpontszámot, mivel a szélessávú technológia általában lassan terjed. A más szempontból (pl. IT-beruházások) kimagaslóan eredményes Spanyolország (21.) és Izrael (22.) kivételével a huszonötös élboly valamennyi tagja alacsonyabb pontszámmal zárta a vizsgálatot, mint korábban – ami nem kisrészt ennek a módszertani változtatásnak köszönhető. El kell fogadnunk, hogy a digitális világban az új technológiák minduntalan újraírják a játékszabályokat.

A koordináció és a verseny kifizetődik.

Azoknak az országoknak a példája, ahol a kormány összehangolja programjait az ágazati szervezetek, az infokommunikációs szolgáltató- és gyártócégek, az önkormányzatok és más országok fejlesztési tevékenységével, jól szemlélteti, hogy a tapasztalatok megosztása és a közös célok megvalósítása a legolcsóbb és leggyorsabb módszer az e-gazdasági felkészültség erősítésére. A koordinációban rejlő lehetőségekre talán az Európai Unió a legjobb illusztráció. A versenyképességüket töretlenül őrző ázsiai „kistigriseknél” szintén elfogadott gyakorlat a szomszédos országokban bevált gyakorlat folyamatos figyelése és másolása.

Lendületes növekedés előtt az EU-tagjelöltek.

Az Unió leendő új tagjai – Észtország (26.), Csehország (27.), Magyarország (30.), Szlovénia (31.), Lettország (34.), Lengyelország (36.), Litvánia (38.) és Szlovákia (39.) (akárcsak a rangsorban nem szereplő Ciprus és Málta) – már jelenleg is elég fejlett infrastruktúrával és e-business környezettel rendelkeznek. Észtországban az internetezők többsége és minden állami iskola szélessávú hozzáférést használ. Ezek az országok azonnali előnyökre számíthatnak az EU összehangolt fejlesztési gyakorlatából eredően.

A fejlődő országok ügyesen hasznosítják az internet kínálta lehetőségeket.

Kétségtelenül azok az országok állnak a legközelebb az e-gazdaság megvalósításához, ahol az internetes működés valamennyi tényezője (komplett technikai infrastruktúra, kedvező kormányzati politika, fogékony üzleti és társadalmi környezet stb.) egyszerre van jelen. Ám még ha nem is adott minden feltétel, a proaktív kormányhivatalok és az előrelátó vállalatok jól hasznosíthatják az internetet szolgáltatási színvonaluk javítására és új üzleti lehetőségek kiaknázására. Jól példázza ezt Mexikó (39.) és Románia (50.) elektronikus kormányzati (e-government) felkészültsége, valamint India (48.), Dél-Afrika (32.) és Bulgária (42.) outsourcing- és szoftverpiacának fejlődése.

***

Gögge Péter, az IBM kormányzati szektor üzletágának közép-kelet-európai vezetője szerint a magyar kormány többféleképpen is hozzájárulhat a hazai e-gazdaság élénkítéséhez. Kiemelkedő fontosságú a kormányzati szervek internetes átalakulásának, és az on-line vállalatközi (B2B) szolgáltatások bevezetésének ösztönzése, valamint az elektronikus üzletvitelt (e-business) elősegítő nyílt szabványok és irányelvek alkalmazása. A technikai készségek elsajátítása iránti igényt kielégítő informatikai oktatási és ismeretterjesztő programok támogatása elengedhetetlen. Ezen kívül meg kellene vizsgálni, milyen módon lehetne a kis- és középvállalatok számára mérsékelni az induló technikai beruházások terhét; valamint felderíteni a számítógépezés, internetezés és mobil eszközhasználat széles körű elterjesztésére alkalmas kreatív megoldásokat.

• Az Economist Intelligence Unit 2004-es „e-readiness” rangsora
  

^{2004-es helyezés ------- 2003-as helyezés------- Ország -------------- Pontszám (2004/2003)}

Forrás: Economist Intelligence Unit

<sub>a./ A 2004-es pontszámok többnyire azért kisebbek az egy évvel korábbi eredménynél, mert módszertanunkat megváltoztatva a szélessávú ellátottságot is felvettük a vizsgálati szempontok közé, ez pedig a legtöbb országban még elég alacsony értéket mutat.

b./ Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia az idén szerepelnek első ízben a listán. A mögéjük sorolt országok helyezésének romlása elsősorban a négy új versenytárs megjelenésével magyarázható.

A 2004-es rangsor fehérkönyve ingyen letölthető a eb.eiu.com/err2004 címről.

A pontozás módszertani szempontjai: 

Az e-gazdasági felkészültséget közel 100, hat különböző kategóriába rendezett minőségi és mennyiségi szempont alapján értékeljük. A hat kategória (és a modellben képviselt súlyuk) a következő: csatlakozási és technológiai infrastruktúra (25%); üzleti környezet (20%) – az Economist Intelligence Unit 60 országra kiterjedő üzletikörnyezet-értékelésének 70 mutatója alapján; elfogadottság a magánfelhasználók és az üzleti szervezetek körében (20%); társadalmi és kulturális környezet (15%); jogi és szabályozói környezet (15%); az elektronikus szolgáltatások támogatottsága (5%).</sub>