Egyre több olyan EU-tagállam van, amelyik nem szeretné, hogy az Európai Bizottság (EB) vizsgálatot indítson a két nagy kínai távközlési cég, a Huawei és a ZTE ellen – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek tegnap a svéd kereskedelmi miniszter.
A biztos kezdeményez
Ahogy néhány napja az IT café is beszámolt róla, ugyancsak a Reuters tudósított arról, az EB kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht csütörtökön Dublinban kezdődő, a kereskedelmi miniszterek részvételével zajló gyűlésen bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményeznek a kínai cégek ellen, ugyanis megítélése szerint a vállalkozások olyan mértékű állami támogatásban részesülnek, hogy azzal szabálytalanul jutnak versenyelőnyhöz az európai piacon.
A történet érdekessége, hogy az unióban a kereskedelmi jellegű vizsgálatok, eljárások általában egy vagy több, érdekeiben sértett versenytárs panasza nyomán indulnak, ám most nem ez a helyzet: egy belső forrás szerint a nagy európai gyártók (az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens Networks) visszautasították az EB együttműködési felkérését, ugyanis attól tartanak, hogy ha panaszosként jelennek meg egy ilyen ügyben, akkor a kínaiak bosszúból kizárják őket a világ egyik legnagyobb és dinamikusan növekvő piacáról.
A tudósításhoz kapcsolódva arról is írtunk, hogy az uniós tagállamokban roppant eltérő a kínai vállalkozások megítélése: Nagy-Britannia, Hollandia vagy épp hazánk kiemelt partnert lát például a Huaweiben, mely vállalat ezekben az országokban jelentős befektetőnek és munkaadónak számít, emellett nagyszabású oktatási támogatási programokat is indított.
Csekély mértékű támogatottság
Karel De Gucht tegnap egy dublini sajtótájékoztatón bejelentette, hogy közölte a kereskedelmi miniszterekkel vizsgálatindítási szándékát, de ennél többet nem mondott, azt sem, hogy az EB mikor határozhat a kérdésben, vagyis hogy egyáltalán indítanak-e eljárást az eddig összegyűjtött információk alapján.
A svéd kereskedelmi miniszter, Ewa Björling azonban határozott véleményt nyilvánított, és kijelentette, hogy sok más tagállam képviselőjével együtt ellenzi a vizsgálatot: „Nem minden tagállam képviselője szólalt fel, de akik nyilatkoztak, azoknak többsége hozzám hasonlóan gondolkodik” – mondta a miniszter asszony a Reuters tudósítójának, aki egyébként egy belső forrásból úgy értesült, hogy a 27 tagállam képviselőjéből mindössze négy támogatta De Gucht szándékát, és Németország kereskedelmi minisztere nincs közöttük.
Az EB egyébként hasonló ügyekben – szabálytalan támogatás, illetve dömpingkereskedelem – jelenleg 30 vizsgálatot folytat, ezek többsége, 19 eljárás kínai cégeket érint. Az EU-s szabályozás sajátossága, hogy ugyan az unió folytat vizsgálatokat és állapít meg esetlegesen szabálytalanságokat, de a tagállamok joga, hogy például büntetővámokkal szankcionálják-e ezeket.
Kína EU-s nagykövete, Wu Hailong (Vu Haj-lung) a történtekre reagálva közölte, hogy aggasztónak tartja, hogy egyre több a kereskedelmi konfliktus az unió és hazája között, mivel ez akadályozza, hogy tartós és stabil kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki Kína legnagyobb külföldi partnerével.
A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint a Huawei – míg európai versenytársai jelenleg leginkább leépítik a munkahelyeket – a következő négy-öt évben 5500 új alkalmazottat venne fel az unió területén, és így 13 ezer főre növelné az itt foglalkoztatottak számát.
