Az Intel tagadja, hogy törvényt sértett volna

Pavel SvobodaAz Európai Bizottság (EB) egy héttel ezelőtt rekordösszegű, 1,06 milliárd eurós bírságot szabott ki az Intelre a trösztellenes törvények megsértése miatt. Brüsszel bizonyítva látta, hogy a PC-kompatibilis (ún. x86-os) mikroprocesszorok piacán domináns, a vizsgált időszakban 70 százalék fölötti piaci részesedéssel rendelkező chipgyártó visszaélt piaci erőfölényével, és törvénytelen üzleti gyakorlatot folytatva próbálta meg kiszorítani a piacról egyetlen számottevő versenytársát, az Advanced Micro Devicest (AMD). (A határozattal kapcsolatos kérdéseket tisztázó szájbarágónk itt olvasható – a szerk.)

Az Intel – tudtuk meg a gyártó regionális, kelet- és közép-európai képviseletétől – valószínűleg még a jelenlegi, júniussal véget érő pénzügyi negyedévben befizeti a bírságot, amely így egyszeri költségként e trimeszter nyereségét fogja várhatóan átmeneti mínuszba fordítani. A büntetést a vállalatnak hivatalosan a határozat kézhezvételétől számítva három hónapon belül kell átutalnia Brüsszelnek.

Pavel Svoboda, a vállalat régióért felelős PR-menedzsere az IT café kérdéseire válaszolva elmondta azt is, hogy cége jogászai szerint a vizsgálat megállapításai a PC-gyártóknak tett kedvezményekről nem fedik a valóságot. „Az Intel sosem követelte meg az ügyfeleitől, hogy a kedvezmények fejében ne vásároljanak az AMD-től, és nem szankcionálta áremeléssel, ha azok az AMD-től vettek chipeket” – ismételte meg az Intel vezető jogtanácsosának, Bruce Sewellnek a szavait.

Azt Svoboda nem tudta megmondani, hogy mikor nyújtják be a fellebbezést a határozat ellen, de azt igen, hogy az újabb eljárás akár évekig is elhúzódhat. Az Intel továbbra is fenntartja, hogy „a vizsgálat diszkriminatív és részrehajló”, mivel az EB visszautasította az üggyel kapcsolatos fontos dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező AMD-től. „Ezeket a bizonyítékokat csatolni fogjuk a fellebbezésünkhöz” – árulta el.

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

  • Megtámadja a megabírságot az Intel

    A chipgyártó elhibázottnak tartja a rekordösszegű büntetés kiszabásával zárult európai vizsgálatot. A beadványban előkerülnek az emberi jogok is.

Előzmények