Tegnap benyújtotta fellebbezését az Európai Bizottság (EB) elmarasztaló határozata ellen az Intel. A világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalata már a kihirdetés napján világossá tette, hogy meg fogja támadni az ítéletet, mely a cég álláspontja szerint elhibázott.

Amint arról hírt adtunk, az EB május közepén rekordösszegű, 1,06 milliárd eurós bírságot szabott ki az Intelre az európai versenytörvények megsértése miatt. Brüsszel bizonyítva látta, hogy a PC-kompatibilis (ún. x86-os) mikroprocesszorok piacán domináns, a vizsgált időszakban 70 százalék fölötti piaci részesedéssel rendelkező chipgyártó visszaélt piaci erőfölényével, és törvénytelen üzleti gyakorlatot folytatva próbálta meg kiszorítani a piacról egyetlen számottevő versenytársát, az Advanced Micro Devicest (AMD). (A határozattal kapcsolatos kérdéseket tisztázó szájbarágónk itt olvasható – a szerk.)

Az Intel már a vizsgálat folyamán részrehajlással és diszkriminációval vádolta meg a testületet, amiért az visszautasította az üggyel kapcsolatos fontos dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező AMD-től. Később, a határozat kihirdetéseskor Paul Otellini vezérigazgató világossá tette, hogy nem értenek egyet az elmarasztaló döntéssel, és fellebbezni fognak.

A fellebbezést a cég tegnap nyújtotta be a luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósághoz. „Meggyőződésünk, hogy az üzleti elveink és gyakorlatunk mindig is törvényes és tisztességes volt. Ezért is visszük az ügyet bíróság elé” – nyilatkozta a New York Times-nak a vállalat szóvivője.

Sérültek az emberi jogok?

A több mint 300 oldalas dokumentum nem nyilvános, de a Wall Street Journal úgy tudja, hogy az Intel egyebek mellett emberi jogi alapon támadja meg a határozatot. A gazdasági lap szerint ez az első blikkre irrelevánsnak tűnő alapozás nem új: egyre több megbüntetett cég gondolja ugyanis úgy, hogy a versenyügyi bíróként fellépő EB azzal, hogy maga folytatja le a vizsgálatot és hozza meg az ítéletet, szembemegy az emberi jogok európai egyezményével.

A hatalmas összegű bírságokról ugyanis – érvelnek – bírónak kellene döntenie, nem pedig egy olyan intézménynek, amelynek munkáját egy politikus, jelen esetben Neelie Kroes versenyügyi biztos felügyeli. A jelenlegi eljárásrendben nincs módjuk maradéktalanul gyakorolni a védelemhez való jogukat. Az ilyen ügyeket – mondják – büntetőügyként kell kezelni, és ennek megfelelően bíróság előtt kell tárgyalni, szinkronban az emberi jogok európai egyezményével, amely kimondja: mindenkinek joga van arra, hogy ügyét „független és pártatlan bíróság” tárgyalja.

Az Intel azt elismerte, hogy az emberi jogi érv szerepel a beadványban, de részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt. Mindenesetre az EB álláspontja szerint a versenyhatóságnak nem kell független bíróságnak lennie, és az eddig tárgyalt fellebbezések során a bíróság is ezt az álláspontot képviselte. „Minden egyes döntést meg lehet támadni az Elsőfokú Bíróságnál, amely független” – érvelt a versenypolitikai biztos szóvivője a Wall Street Journalnek, hozzátéve, hogy önmagában a bírság összege miatt egy eljárás nem válik büntetőüggyé.

A fellebbezés ügyében körülbelül két év múlva várható döntés.