Információs technológiai fejlettségi szintjét tekintve Magyarország csak a középmezőnyben helyezkedik el az EU-hoz nemrégiben csatlakozott közép-kelet-európai országok között. A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég által kidolgozott technológiai index tanúsága szerint a magyar fejlettség messze elmarad az élen járó Észtország, Szlovénia és Csehország színvonalától. Mindez azért is probléma, mert a kutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki a gazdasági-társadalmi fejlődés üteme és az információs technológiára fordított beruházások nagyságrendje között.
A Roland Berger a témában szakértő Piepenbrock & Schuster konzultánsaival közösen dolgozta ki a közép-kelet európai technológiai indexnek (CEE Technology Index) elnevezett mutatószámot. Az elemzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a közép-kelet-európai országok eltérő fejlődési ütemét milyen mértében befolyásolja az információs technológia szintje, illetve az erre a területre fordított erőforrások nagysága.
Mindennek kiszámításakor számos tényezőt vettek figyelembe. Technológiai oldalról többek közt a vezetékes, illetve mobiltelefonok elterjedtségét, az internethasználat arányát, ezen belül a széles sávú kapcsolatok nagyságrendjét éppúgy, mint például az e-kormányzat meglétét vagy a digitális televíziózás lehetőségének elterjedtségét. Ezeket a mutatókat vetették össze a gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét kifejező „hagyományos” mérőszámokkal, mint például az egy főre jutó hazai termék, a munkanélküliség vagy a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek aránya.
Az 1,0-től 6,0-ig terjedő skálán Magyarország végül a 3,7-es értéket kapta, ami majdnem pontosan megegyezik az Európai Unióba már felvett nyolc közép-kelet-európai ország átlagával (3,68), viszont messze elmarad a legjobbaktól. Az észt index 4,94, a szlovén 4,49, a cseh mutató pedig 4,19 volt. Összehasonlításképpen: az EU fejlett részét jelképező német index 4,71, Ausztriáé pedig 5,12. Feltűnő, hogy a legnagyobb újdonsült EU-állam, Lengyelország jelentősen lemaradt a többektől, indexe mindössze 2,57.
A gazdaságot is fejleszti
„A puszta rangsornál azonban jóval izgalmasabb következtetéseket vontunk le az információs technológia fejlettségi szintje és az általános gazdasági és társadalmi dinamizmus összevetésekor” – hangsúlyozta Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy az információs technológiai beruházások meghatározó szerepet játszanak a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésében. „Az internettechnológiára vagy a széles sávú adatátviteli lehetőségek növelésére költött pénz szinte azonnal megjelenik a nemzetgazdaság fejlődésében. Egyértelmű korrelációt találtunk az információs technológiai infrastruktúrára fordított összegek és a gazdasági növekedés között. A kormányok így aktívan befolyásolhatják a gazdaság fejlődését” – mondta Schannen.
Hasonlóan pozitívan befolyásolja az információs technológia fejlettsége a szociális értelemben vett jólétet: például kölcsönhatás mutatkozik a kutatás-fejlesztésre és az információtechnológiára fordított kiadások között. A számokból az is nyilvánvaló, hogy minél többet költenek egy országban infokommunikációra, annál kedvezőbbek a szociális és tudományos színvonalat jelképező értékek is. Ez jól mérhető például a diplomát szerzettek arányán, a munkanélküliségi mutatókon vagy a K+F kiadások bruttó nemzeti termékhez viszonyított arányán keresztül.
A Roland Berger tanulmánya ugyanakkor nem mutatott ki egyértelmű kapcsolatot a távközlési piac liberalizáltsága és a technológiai színvonal között. Úgy tűnik, hogy a mélyebb vagy szélesebb verseny nem feltétlenül mozdítja elő az infrastruktúra színvonalának emelkedését. „A vállalati szektor vagy a lakosság is a számára fontosnak, előnyösnek tűnő távközlési területeken ruház be, s döntésében nem játszik szerepet az, hogy az adott területen csupán egy, néhány vagy nagy számú szereplő van a piacon” – magyarázta a Roland Berger magyarországi vezetője.
IT-ből közepesre vizsgázott Magyarország
- Írta: Barna József
- Forrás: IT.news
Azóta történt
-
Indul az EU hétéves k+f programja
A hétéves időszakban az EU több mint 50 milliárd eurót szán kutatásra és fejlesztésre.
Társadalom 0
-
Helyi ügyek is intézhetőek ügyfélkapus azonosítóval
Budaörsön az Ügyfélkapu már nem csak APEH-belépő.
Társadalom 0
-
A világ első online parlamenti választását Észtországban tartották
Harminc észt választópolgárból egy szavazott az interneten keresztül.
Társadalom 4
-
Innovációs kuponok segítik a vállalkozásokat Írországban
Az ír kormány újabb eszközzel támogatja a fejlesztéseket.
Társadalom 0
Előzmények
-
Mi sem követjük az informatikai divatot
A Szonda-Ipsos felmérése szerint a már bevett technológiákkal már megbarátkoztunk, de az újdonságokkal nem.
Társadalom 1
-
Nem mélyül tovább a digitális szakadék
A Nemzetközi Távközlési Unió jelentése szerint a legszegényebb országokban gyorsan fejlődik az ICT-piac.
Távközlés 0
-
Internethasználatban sereghajtók vagyunk Európában
A Gfk Hungária piackutatása a vezetékes telefónia látványos visszaszorulására is felhívja a figyelmet.
Távközlés 6
-
EU: széles sávú netet mindenkinek!
Brüsszel szerint fel kellene gyorsítani a broadband hozzáférések terjedését.
Társadalom 6
Hirdetés
Felesleges óvatosság a vírusvédelem?
PR Gyakran hallani ismerősöktől, fórumokban, hogy nem kell vírusvédelem, maximum a beépített, ingyenes. Sőt, szakcikkekben is sokszor lehet találkozni olyan állításokkal, hogy manapság már felesleges dolog az antivírus, kár erre költeni.
Percről percre
ma Ez az egyik legolcsóbb készülék Dolby Vision kijelzővel, és más jó tulajdonságai is vannak, de nem tökéletes.
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest