Az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) újra a nyilvánosság előtt fordult a kormányhoz, hogy gondolják át a felsőoktatási keretszámok radikális csökkentésének tervét. Az IVSZ közleményében úgy fogalmaz, hogy „a kiszivárogtatott – és azóta a kormányszóvivő által nem cáfolt, sőt inkább megerősített – hírek szerint jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde.”
A szakmai szövetség szerint ezt a döntés súlyos károkat okozhat, és Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a döntést megelőző újabb mérlegelésre kéri a kormányt: „Arra kérjük a kormányt, hogy döntése során vegye figyelembe: az általa is stratégiainak nyilvánított, de már így is évek óta jelentős szakemberhiánnyal küzdő, a GDP 12%-át biztosító és egyben kiemelkedő hozzáadottérték-teremtő képességű szektort ellehetetlenítheti a szakemberek számának további csökkenése. A mérnökképzés ilyen mértékű visszaesését minden eszközzel meg kell akadályozni, a szakemberképzés mennyiségi és minőségi színvonalát a jövőben is fontos lesz – akár az eddigiektől eltérő módon és konstrukcióban – biztosítani. Erre várna az IVSZ javaslatot a kormánytól.”
Ha kell, vonják be a cégeket is
Az IVSZ szerint a helyzetet az sem javítaná érdemben, ha a részösztöndíjas helyek száma jelentősen emelkedne, hiszen a műszaki és más természettudományos képzések még ebben a formában is drágábbak lesznek, mint más – például a jogi és közgazdasági – szakmák esetében a teljes egészében költségtérítéses, vagyis fizetős felsőoktatás. Erről így nyilatkozott Laufer Tamás: „Többször hangsúlyoztuk már, hogy szakemberképzés kulcsa a szektor, és egyben a magyar gazdaság fejlődésének. A hazai informatikai-, távközlési- és elektronikai szektor egyik kiemelt ágazata például a szoftverexport, amely a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. Megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac 5 év alatt megduplázható lenne, s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni.”
Bízva abban, hogy a kormány újra mérlegeli a fenti szempontokat, az IVSZ javasolja, hogy a kormány támogassa legalább a mostani szinten a természettudományos, informatikai képzéseket akár az eddigi keretszámok meghagyásával, akár úgy, hogy – egyes sportágakhoz és kulturális területekhez hasonlóan – tegye lehetővé a cégek szerepvállalását a társasági adó terhére.
