Hétfőn kezdi meg az internetes doménneveket felügyelő ICANN a nem latin ábécét használó végződések tesztelését. Ekkor teszi elérhetővé a szervezet az example.test angol cím fordításával képzett doméneken azt a wikit, amelyet 11 nyelv – többek között az arab, a görög, a japán, a jiddis és a kínai – használói nyelvük írásjeleinek begépelésével érhetnek el és bővíthetnek ugyanilyen aloldalakkal. Szakértők szerint a nemzetközi felsőszintű végződések bevezetése megkerülhetetlen lépés az internet demokratizálása felé, de a következményei ma még felmérhetetlenek.
Nem latin betűs – egészen pontosan az angol ábécé 26 betűje mellett más karaktereket is használó – doménnevek regisztrálására már 2004 óta van lehetőség; Magyarországon is ekkortól lehet ékezetes betűkből álló webcímeket lefoglalni. A végződések – ilyen a .com vagy a .org – azonban mindeddig csak az eredeti angol változatban éltek. Ez magától értetődő módon számos nyelvterületen kényelmetlenné tette a böngészést, és – panaszkodott egyre türelmetlenebbül a világ nagyobbik, nem angolul beszélő fele – milliárdokat zárt el az internettől. Például a héber vagy arab anyanyelvűeknek a jelenlegi rendszerben jobbról balra kell begépelnie az URL egyik részét, a másikat meg – angol karakterekkel – balról jobbra. „Képzeljük el, milyen lenne, ha az e-mail címeket vagy a weboldalak címeit kínai vagy szanszkrit írással kellene beírnunk. Pontosan ezzel szembesülnek ezeknek az országoknak a polgárai” – magyarázta egy szakértő a Washington Post újságírójának, mennyire nem evidens a latin betű használata.
Káosz vagy rend?
Ezért is látják sokan úgy, hogy az évek óta követelt lépés végre valóban mindenki számára elérhető csatornává teszi a világhálót. „Egymilliárd ember használja az internetet, ami azt is jelenti, hogy ötmilliárd nem” – mondja Paul Hoffman, a nemzetközi doménnevek szabványának kidolgozásában részt vevő amerikai programozó, hozzátéve, hogy az új végződések nem a „jelenlegi internethasználóknak, hanem a következő egymilliárdnak készülnek”.
Az example.test fordításai
A bevezetés folyamata azonban korántsem volt zökkenőmentes. Az ICANN már 2000-ben elhatározta a nemzetközi domének kidolgozását, de a munkát a technikai és szabványosítási nehézségek mellett a politika is lassította. Külön problémát jelent például a különféle nyelvváltozatok közti balanszírozás, vagy az a kérdés, hogy ki ellenőrzi majd az új végződéseket. A nehézségeket jól példázza az ICANN egy korábbi kísérlete. A tesztet eredetileg az angol víziló szó fordításaival létrehozott doméneken akarták elindítani, de a héber fordításból egy káromkodás kerekedett ki, ezért az illetékes izraeli regisztrátor tiltakozása miatt módosították a projektet.
A procedúra elhúzódása is közrejátszott abban, hogy több ország – köztük Kína, Szaúd-Arábia vagy Dél-Korea – maga látott neki a saját nyelvű domének és esetenként alternatív internetek megalkotásához. Legutóbb Vlagyimir Putyin orosz elnök tett javaslatot egy cirill betűs hálózat kifejlesztésére. Ezek azonban a potenciális duplikátumok miatt zavart okoznak a globális rendszerben. Mások szerint viszont hasonló káoszhoz és az internet fragmentálódásához vezet a nem angol ábécét használó nyelvek támogatása is. Paul Mockapetris, a doménnévrendszer (DNS) egyik kitalálója sem barátja a bábeli reformnak. „Elméletileg leszálláskor minden pilóta angolul beszél. A nemzetközi doménnevek ugyanúgy balkanizálhatják, mint egységesíthetik az internetet – nagyjából tíz év múlva derül majd ki, melyik irányba mentünk” – mondta.
Az ICANN úgy tervezi, hogy a nemzetközi végződések 2008 végétől lesznek használhatók.
