Hat évvel meghosszabbította tavasszal lejáró keresztlicenc-megállapodását az Intel és az NVIDIA – jelentették be a felek tegnap. Az egymással nemcsak a piacon, de bíróság előtt is évek óta háborúzó két chipgyártó megállapodott a másik ellen indított összes peres eljárás beszüntetéséről is.
Az új szerződés értelmében annak időtartamára az Intel jogot szerez az összes NVIDIA-szabadalom használatára, míg az NVIDIA megőrzi a korábbi keresztlicenc-megállapodásban számára biztosított jogokat, és a mikroprocesszorokkal kapcsolatos bizonyos Intel-technológiákat is felhasználhatja – változatlanul nem készíthet viszont x86-os CPU-kat és a lapkakészleteket az újabb, a Core 2 generáció utáni Intel processzorokhoz. Az Intel a jogokért hat év alatt – éves részletekben – összesen 1,5 milliárd dollárt fizet az NVIDIA-nak.
Amint arról beszámoltunk, tavaly a két vállalat – szerződésszegésre és szabadalombitorlásra hivatkozva – kölcsönösen beperelte egymást. A vita tárgya a felek 2004-ben kötött keresztlicenc-megállapodása volt. Az Intel szerint a grafikus processzorokat és alaplapi lapkakészleteket fejlesztő riválist ez nem jogosítja fel az integrált memóriavezérlővel rendelkező Intel-chipekkel kompatibilis chipsetek gyártására – a 2008 novemberében bemutatott Core i7 volt az első ilyen, melyet azóta újabbak követtek. Az NVIDIA ezt vitatta, és azt állította, hogy a processzorgyártó a megállapodást utólag igyekszik átértelmezni azzal a szándékkal, hogy az NVIDIA-t kiszorítsa az alaplapi lapkakészletek piacáról.
A most tető alá hozott egyezség sem e buszok jogaira, sem az Intel-architektúrájú processzorok licenceire nem terjed ki. Ezzel kapcsolatban Huang Zsen-hszün (Jen-Hsun Huang), az NVIDIA vezérigazgatója azt mondta: sem x86-os processzort, sem azokhoz chipkészletet nem áll szándékukban a jövőben gyártani. „Ez a szerződés az NVIDIA számára egy új korszak nyitánya” – fogalmazott. A vállalat éppen a múlt heti Consumer Electronics Show-n (CES) jelentette be, hogy Project Denver munkanéven egy olyan ARM-architektúrájú, nagy teljesítményű processzorcsaládot fejleszt, amely egy lapkán integrálja a központi CPU-t és a GPU-t.
A megállapodás – bár ezzel kapcsolatban részletek nem kerültek napvilágra – valószínűleg az Intel olyan, általános processzorszabadalmaira is kiterjed, amelyek biztosítják, hogy a processzorgyártó nem fogja jogi úton elgáncsolni ezt a projektet. „Az ARM a legfontosabb architektúra. Az ARM lesz a legtöbb eszközben használt processzor. Az ARM mindenütt jelen van és nyílt” – magyarázta Huang.
A másik oldalon az Intel olyan technológiák jogaihoz jut hozzá, amely biztosítja számára az integrált, grafikus (GPU) és központi processzort egyaránt tartalmazó chipek zavartalan fejlesztését. Az első ilyen nagy teljesítményű megoldásait, a Sandy Bridge kódnéven ismert Core i3, i5 és i7 CPU-kat a cég éppen a múlt héten dobta piacra.
