A kínai Államtanács Információs Irodája ma kiadott dokumentumában összegezte az ország 2016-os űrkutatási tevékenységeit és eredményeit, illetve meghatározták a következő öt év feladatait.
A fejlesztési stratégia két kiemelt projektet is tartalmaz: ahogy már korábban is jelezték, 2018 körül elsőként akarnak szondát küldeni a Hold túlsó oldalára, illetve 2020-ra tervezik első Mars-szondájuk elindítását (arra konkrétan nem térnek ki, hogy embert juttassanak a Holdra, de minden bizonnyal ez is a terveik között szerepel, hiszen néhány éve még úgy számoltak, hogy ez 2020-ra már sikerülni fog, sőt megkezdik egy Hold-bázis kiépítését is).
[+]
Az összegző részben hangsúlyozzák, hogy a világűr kutatása mögött egyrészt békés szándékok állnak, másrészt nemzetbiztonsági, illetve tudományos célok vezérlik a fejlesztéseket – és nem mellesleg az e területen elért sikerek emelik az ország nemzetközi presztízsét. A teljes egészében békés szándékoknak természetesen ellentmond, hogy az űrkutatást (itt is) a hadsereg felügyeli, és főként az itt rendelkezésre álló forrásoknak köszönhető, hogy Kína viszonylag gyorsan hozza be lemaradását az e területen élen járó Oroszországhoz és USA-hoz képest – igaz, az utóbbi tíz évben a korábbiakhoz képest visszafogottabb ütemben haladtak előre a fejlesztések.
[+]
Idén azonban mintha újabb lendületet kaptak volna a projektek, pl. megkezdték a Tiangong 2 kísérleti űrállomás kiépítését, novemberben pedig egyhónapos ott tartózkodás után két űrhajósuk sikeresen vissza is tért a Földre. A teljes funkcionalitású, állandó legénységgel rendelkező űrállomás a tervek szerint 2022 körül készül el.
A két nagy projekten kívül azt is tervezik, hogy a futó fejlesztések folytatása mellett (pl. a Beidou navigációs rendszer tökéletesítése és kibővítése) szondát küldenek a Jupiterhez, illetve tudományos vizsgálatokat folytatnak a Naprendszer keletkezése és fejlődése tárgyában, valamint a földönkívüli élet kutatása is szerepel a stratégiában.
